Háttér-kép (1789)

PPJ         2016.12.01.

Kulcsszavak: Isten, nép, tömeg, társadalomtudomány, globális elit, liberális elit, kettős-mérce, tömegmanipuláció, rejtett hatalom, mozgatottság, válság, világválság, külső természeti válság (ökológiai válság), belső természeti válság (tudatválság, elhülyülés), forradalmak, kommunizmus, öntudatlan végrehajtók, világtörténelem, új világrend, a válság gyökere, szellemi elit, szakrális társadalom, üdvközösség, restauráció, felvilágosodás, globális elsötétedés, Isten letaszítása, az ember Isten helyére állítása, reneszánsz, szembenézés önmagunkkal, az ember mint vírus, más bolygóra költözés, Föld-tudat.

„A bunkók lesznek a világ urai.” Trump győzelme, Brexit – vagyis, amikor a tömeg úgy nyilvánul meg, hogy az bizony számukra, a liberális megmondó emberek számára kellemetlen, tehát a korábban magasztosnak tartott tömeg „szűkagyúvá” válik. Bogár László, Boros Imre és Bayer Zsolt ezúttal a következőre keresete a választ: „a globális-liberális értelmiség, valamint a megmondó emberek szemében miként vált az istenített tömeg büdös, bunkó, tanulatlan, állati masszává?”

10341670_791220507562967_5841290357439241866_n.jpg

         szólj hozzá

Címkék: politika videó világgazdaság ökológia új világrend

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Baktérium, gomba, alga - Melyik talajoltót hová?

PPJ         2016.10.11.

"Az agrár-környezetgazdálkodási programban sokan kötelezték magukat talajoltó készítmények használatára - számunkra nem kérdés az alkalmazásuk. De az, hogy melyiket válasszák, és miként vessék be, nekik sem mindegy. Mást tudnak ugyanis a baktériumok, az algák és a gombák, és egészen máskor kell alkalmazni őket." - íjra Prof. Dr. Biró Borbála talajbiológus, terresztris ökológus, az MTA Doktora, a SZIE egyetemi tanára a Haszon Agrár Magazin 2016 októberi számának címlapsztorijában. growing_seed_post.jpg

A mikroorganizmusokat is tartalmazó anyagok mezőgazdasági felhasználása a földművelés kialakulásával közel egyidős gyakorlat. Hiszen már az állati trágyákkal is megtörtént a szerves anyagok és az őket bontani képes mikroorganizmusok bevitele. A talajnak mint „feltételesen megújuló energiaforrásnak” a termékenysége – egy adott növénytermesztési időszak után – megújításra szorul. A „termő” közeg azoknak a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságoknak a helyszíne, amelyek élővé, önálló, összetett rendszerré és ezáltal termővé teszik. De hogyan lehet a talajok (mikro) biológiai állapotát és ezáltal a termékenységét is javítani?

A dokumentum a Drive-ról ezen a linken keresztül tekinthető meg.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány mikrobiológia mezőgazdaság ökológia talaj agrárium talajvédelem prof dr biró borbála

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Normafelmutatás: megújuló települések a fiatal gazdák és az ökológiai önellátás szolgálatában

PPJ         2016.07.26.

Az alábbi települési mintatervek médiareprezentációja világosan mutatja, hogy az ökológiai tematikum sem mentes az elhallgatásoktól, félrevezetésektől és szándékos támadásoktól. Ugyanolyan érvényű és egyaránt előremutató kezdeményezések egészen más színezetet kapnak. Vajon miért fáj a liberális sajtónak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik településén az, amit egy megyebeli másik településen pedig világgá kürtölnek?! Érthetetlen és ostoba kettős mérce... Illetve egy bizonyos magasabb szempontból mégis érthető: "A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. " (Máté 13,16-17)

setalotehen.gif

Czine Lajos és Czine Ottília úgy döntött, átállnak biogazdálkodásra. Az ökológiai termesztésből származó élelmiszerre folyamatos kereslet van a piacon, és kiegyensúlyozattabb a termékek eladási ára. Emellett a vegyszermentes gazdálkodás biztosítja az egészséges élelmiszert a család és minden fogyasztójuk számára.

Szilágyi Zsolt, a méhteleki önkormányzat munkatársa bemutatja, miért döntött úgy az önkormányzat, hogy átáll ökológiai gazdálkodásra az önkormányzat tulajdonában álló földeken. 

Krakkó Zsigmond, Kishódos polgármestere saját maga is ökogazdálkodó. Azon dolgozik, hogy településén áttérjenek biogazdálkodásra, mert meggyőződése, hogy a vegyszermentes mezőgazdálkodás mindenki előnyére válik.

Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere beszél a Bioszentandrás projektről, melyben bemutatja, hogyan tud a biogazdálkodás a vidék felemelkedésének a kovásza lenni.

Csibeosztás másként! Szociális transzferek a társadalmi integráció szolgálatában az Érpataki Modell szerint. Normafelmutatás és öngondoskodási képesség erősítése a szociális transzferek révén.

Érden is indult hasonló tyúk-program a települési zöld hulladék csökkentéséért. Tyúkokat ad Érden a helyi hulladékkezelő azoknak, akik vállalják, hogy a baromfit konyhai zöldséghulladékkal is etetik. Az érdi szemétszállító cég számításai szerint már öt tyúk tartásával körülbelül 150 kilónyi biológiailag lebomló szemét lerakóba szállítását, ártalmatlanítását lehet megtakarítani. - hirado.hu

Szemét helyett szamóca: bemutatták az érpataki "ingatlanbizniszt" - alfahir.hu

Hírhamisító hazugsággyárnak nevezte az Átlátszót Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón Orosz Mihály Zoltán több fotót is mutatott az említett ingatlanok egykori állapotáról, és felhívta a figyelmet: beszélni kell arról, hogy a magyar vidéken, a szegregátumokban rengeteg hasonlóan festő ingatlan van szétbontott házakkal, romos telkekkel, melyekről már mindenki lemondott. Ők ezeket vásárolták fel, hogy 20-30 év szemetét összeszedjék róluk, a menthető épületeket felújítsák, a telkeket pedig bevonják a mezőgazdasági termelésbe.

erpatak_haztaji1.jpg

A liberális médiapatkányok legújabb hadműveletei céltáblája: Ilyenek lettek a megművelt telkek Érpatakon. Ez liberális szemmel megbocsáthatatlan... További részletek:
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/468161106725155
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/468185996722666
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/469225106618755

erpatak_haztaji2.jpg

Íme az álátszós médiapatkány Móricz Csaba tegnapi "nagy" "leleplezése". Itt egy 2014. áprilisi előadásrészlet a FÖLDMUNKAPROGRAM egyik lábának, a szükséges földterületek biztosításának nehézségéről és az önkormányzatok által megszerzett földek állami elrablásának veszélyéről. ÉRPATAKI MODELL ALTERNATÍV JAVASLATA: a belterületi telkek helyi civil szervezetek tulajdonába kerülésének támogatása az állam általi kisajátítás megnehezítése céljából.

Az Orosz Mihály Zoltánt ért legújabb hazugságkampány leleplezése - A fentebb említett termelésbe vont telkeken a sok szemét, düledező viskók helyett mára mezőgazdasági termelés folyik: van, ahol öt kilométer hosszan termesztenek kordonos uborkát vagy egyéb idényzöldséget, ám itt sem mindegy, hogy mit, ugyanis többször előfordult, hogy a beérett termést az önkormányzat nem tudta értékesíteni, a kereskedők pedig lenyomták az árakat. Emiatt kísérleteznek ezen telkeken fűtőanyag termeléssel, arundó, energia fűz formájában, mert az helyben felhasználható s így nem merülnek fel értékesítési gondok. Egyébként termesztettek már földiepret, káposztát, paprikát, paradicsomot, amire szükség vagy lehetőség volt. Orosz Mihály Zoltán arra is büszke, hogy a fából készült uborkatartó oszlopok sok éve ott állnak, senki nem lopja vagy égeti el őket, ez a cigány-magyar együttélésnek egy látható, megvalósult sikere.

         szólj hozzá

Címkék: politika mezőgazdaság vidékfejlesztés ökológia fenntarthatóság agrárium önellátás humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ligetvédők, fa-szbukaktivisták és más belvárosi özön fa-jok

PPJ         2016.06.09.

Kedves nagykörúti aszfaltbennszülött "zöldjeink" az Úrban, kommunista dédapák dédunokáinak mLMP-s és elemeLeMP-s elvtársai, valamint ti drága Sor(o)sközösség: örülünk, hogy így érdekel benneteket a >fa<. Képesek vagytok egy-pár tucatnyiért is görcsbe rándult gyomorral óbégatni: persze, hiszen biciklizésnyi távolságra van csupán az akció és 100-ig még el tudtok számolni.

ordog.jpg

Erdészeti és vadgazdálkodási technikusi, erdőmérnöki, erdő- vagy vadgazdálkodási végzettségetek ugyan nincsen: hőbörgő proletár szátok annál inkább.  Az még hagyján, hogy szereptévesztésben vagytok, azaz nem mások, mint olcsó bábok és hasznos idióták egy magasabb marionett-irányító kezei alatt; de fajsúlytévesztésben is szenvedtek. Békés szent birodalom Kárpátokon túlnyúló területe helyett kommunisták által ránk erőltetett köztársaságban gondolkodtok, a pannon-öko-bio-geo-régió egységes erdészeti kezelése és fenntartása helyett, kultúrára hasznosított négyzetméterekben és hiányzó darab fákra fókuszálva kiáltotok világvégét. Az már csak hab a tortán, hogy nem a főváros organikus és szent struktúráinak helyreállításáért tünciztek, nem a modern ocsmány üvegbeton építészet ellen, hanem néhány fa miatt: látszik milyen szinten van az értékrend felétek, no... Ezzel nem csupán nevetségessé váltok, hanem önmagatok szűklátókörűségét is leleplezitek. "A ligetvédők és a rendkívül buta emberek közös halmaza egybevágó. Egy darab fa helyett 180 darab fa az ő értelmezésükben zöldfelület-csökkenés és fagyilkolás." - jegyzi meg a Széll Kálmán tér kapcsán egy blog.

Szívetek szerint nem úri- és úrhölgyi módon korzóznátok és kvaterkáznátok a fővárosban, hanem sárban fetrengve veretnétek LSD-s nyálatokat a Sziget fesztiválköztársaság (Rákosi nevet a sírjában) vagy az Ozora fesztivál álspirituális kozmopolita természetalatti porondjai előtt.

http://m.cdn.blog.hu/tr/transzveg/postimage/10604692_10202654124980255_6005146424865316483_o_1413649523.jpg

Napi szinten ezrével osztják buta emberek az okos telefonjaikkal a spiri-turista szövegeket, hogy „ne a negatívumokra koncentrálj, hanem a pozitívumokra”, „építs és teremts”, „ne az akadályokkal foglalkozz, hanem a megoldásokkal”, stb.; de valahogy konkrétan Budapesten képtelenek adekvát módon alkalmazni ezt az észosztást, - vagyis meglátni a megújulásban a jót. Maradva a zöld témánál, zöld utat kapott a kormánytól a Nyugati Liget (Podmaniczky Park), mely laza 1,2 kilométer hosszan 25 hektáron növelné Budapest zöldterületét, egybe kapcsolódva a Ligettel, de a zöldek egy maroknyi analfabétája inkább egy tucat fa miatt izgulja szét magát, veri a tamtamot, vagy egyenesen fasizmustól fél. Mondjuk nem csoda: elég megnézni az aláírók, háttéralakok és mozgatófigurák szellemi "nívóját". Nekik már egy sasmadár is fasiszta, mert micsoda dolog az, hogy a táplálékpiramis csúcsán szabadon repked az égen a szocialista szöcskék és kommunista kígyók felett. :)

locsolocso_gg-640x316.jpg

Igazi öntökönrúgás a Greenpeace flashmobja és az Index siránkozása (Ismét felbőg a láncfűrész) is. Az fák iránti "fel-" helyett lebőgés már a lead-ben leleplezi önmagát: 40 ezer fát ültettek Budapesten az elmúlt 5 évben. A liberálisokat egy dologgal lehetett mindig is megfogni: a tényekkel. 15 ezret vágtak ki és 40 ezret ültettek. A lead-ben le van írva. Szeretnénk még szumma 25 ezernyi „kivágásnak” álcázott ültetést látni...!

Elég a Liget pályázat nyertesét, a 3158-as munkát letölteni és alaposan áttekinteni: természetvédelmi funkciók, ökológiai oktatás, környezeti nevelés, rekreációs zöldfelület, biodiverz természetközeli vízparti állomány, gyepek, kettő és háromszintes lombos társulások, dísz- és tematikus kertek, Páva-sziget visszaállítása, majorság felidézése... Ebből is látszik, hogy nem szakmai alapú a "ligetellenesség", hanem bábok módjára ráncigált álcivil politikai alapú.

Facebook oldalunkon hozzászólóink egyike tette fel a kérdést: „A fákat miben érdemes mérni? Darabszámra, lombtérfogatra, tömegre, netán időegység alatt megkötött szén-dioxid per egyed?” Kiváló kérdés! Egyben a természeti környezettel és az ökológiai közgazdaságtannal foglalkozók legnagyobb kérdése: hogyan árazzuk be a környezetet... Miben >>mérjünk<<?? Mérni viszont csak mennyiséget lehet, minőséget nem, vagy nem "így"! Vagyis fát alapvetően sehogy sem mérünk... ha igazán értjük a fa >>lényegét<<. Amennyiben mégis mérjük, úgy a lényegét hagyjuk figyelmen kívül. Lásd: René Guénon: A mennyiség uralmaz és az idők jelei és René Guénon: A modern világ válsága című könyveket.

rene_guenon.jpg

         7 hozzászólás

Címkék: vélemény politika természetvédelem környezet liget ökológia ligetbudapest

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vízzel feltöltött táj vagy tájhasználattal feltöltött víz?!

PPJ         2016.04.20.

"A hibás vízkészlet-gazdálkodás folyománya, hogy nem marad víz a tájban: ez látszik a vegetációs időszakban és a szakmai helyzetjelentések is súlyos vízkészlethiányokról számolnak be. És őrült fontos, hogy a víz nem a kibiceknek vagy a bíbiceknek kell, hanem abszolút gazdasági és a teljes lakosságot érintő érdek, hiszen a víz teszi élhetővé a tájat. A tájban NEM maradó víz viszont NEM tudja mérsékelni a hőmérsékleti szélsőségeket. Pedig ahogy az óceán víztömege mérsékli, úgy az édesvíz is mérsékelné. A vízzel feltöltött táj lenne az ellenszere a globális szárazodási hatásoknak, míg a víztelenítés 'klímaváltozást' okoz (ha ezzel a közismertté vált fogalommal tompítjuk a környezeti összeomlás éghajlati tartalmait)." - Balogh Péter gazdálkodó geográfus

balogh_peter_gazdalkodo_geografus.jpg

Tisza-szabályozás az Egyenlítőben - emberestisza.blogspot.hu

Megjöttek a legfrissebb adatok: februárban több mint kétszeres csapadék hullott az átlagosnál, és több mint 2500-an nyitották meg a belvízről szóló bejegyzést. A felmerült kérdések szakmai alapjairól és néhány pozitív kezdeményezésről, íme a nyári vizes beszélgetésünk felvétele: Jó volt-e a Tisza szabályozás, s miért nem, s hogy mit kellene csinálni.

A 15. perctől látható egy 4 perces összefoglaló animáció, majd utána elhangzik a kérdés: Mik a legsúlyosabb problémák a Tisza-szabályozással és mit kellett volna másképp csinálni? A következő 15 percben be van mutatva a helyzet a problémától a megoldásig; tehát hogy a Tisza szabályozása és a modernkori gazdálkodás koncepcionálisan hibás, és hogy milyen lenne a fenntartható víz- és tájhasználat.

Érdekes momentum a 34. percnél a migráns probléma értelmezése, vagyis, hogy ez a hamis fejlődés tünete, a globalizáció régóta előre jelzett hozadéka. Ehhez megjegyzendő, hogy a felvétel 2015 július végén készült, amikor méginkább félre volt értve hivatalosan e jelenség – bár a Vén Európa véleményformáló „elitje” azóta is masszívan mutatja az öregkori elbutulás kórképét, ami ugyancsak magyarázható azzal, hogy a Természet valódi valóságától való elszakadt tévképzetekhez igazodik a mércéjük.

Ezekről az értékrendi kérdésekről van szó a beszélgetésünk végén, ebből a szempontból is érdemes végig nézni.

Lásd még:

Újra elborítja a belvíz a médiát

Vízzel feltöltött táj - avagy a fenntarthatóság képe(ssége)…

Az élet temploma (2015) – dokumentumfilm az ártéri fokgazdálkodásról

Minthogy ezen a blogon szeretünk bejegyzésenként 2 forrást is hivatkozni -  ha tetszik 2 oldalról lőni ugyanarra a témára -, ezúttal Kassai Lajost hozzuk erősítésnek, aki a Barbi-univerzum és a valódi valóság viszonyáról nagyon jókat mond ide kattintva (is).

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság természetvédelem árvíz ökológia vízgazdálkodás fokgazdálkodás állattartás fenntarthatóság agrárium humánökológia balogh péter tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark