Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ács sándorné ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A fenntarthatóság égi és földi energiái - Magyarország a 2015-ös Világkiállításon

PPJ         2014.05.26.

"A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért." - részlet a tervdokumentumból.

expo2015_greenr_ertsey.jpg

„Táplálni a Földet, energiát adni az Életnek”

A Világkiállítás fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. Központi gondolata, hogy a Földön mindenki számára tegyük hozzáférhetővé az egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszereket, táplálékot. A szervezők a tradíciót, a kreativitást és az innovációt helyezték középpontba.

Étel, Energia, Föld, Élet. Ötödik az Egyén

A Milánói Világkiállítás az élelmezés komplex és univerzális témaköréhez környezeti, történeti, kulturális, antropológiai, orvosi, technológiai, tudományos és gazdasági szempontból közelít. Ez az átfogó szemlélet kiváló teret biztosít új kapcsolatok kialakítására, összefüggések feltárására, ami az Expó egyik fő céljának tekinthető. További részletek: expomilano2015.hu

expo-temak-head-img.jpg

expo-temak-cont-img-2-szoveggel.jpg

Magyarország üzenete

A világkiállítás magyar kiállítóhelyének feladata, hogy a látogatók ha elindulnak az országok pavilonjai között, találjanak egy olyan helyet, ahol természetes és élő anyagok között nyugodtan leülhetnek, vásározhatnak, találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, művészetével. Olyan hely, amely alternatívát kínál a jelenlegi, globális válságot okozó paradigmára, átélhetővé teszi a termékeny természeti világ szépségét, gyógyító erejét, és egyben felelősségünket Földünkért, saját egészségünkért. Pályázatunk célja, hogy az Expo-n való magyar részvétel sok alkotó embernek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgazdaságnak, ásványvizeinknek, borainknak, élelmiszereinknek és más helyi termékeinknek is nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra, az árusításra.

A tervet meghatározó elemek, szimbólumok, művészi megformálása a magyar kulturális örökségből ered. Az örökség, amely kiállta az évszázadok próbáját ma is aktuális üzenetek közlését teszi lehetővé, átélhetővé. Az életfa, sámándob, búza, a víz, a kert, a táj mindezt megjeleníti hangsúlyosan. Mindez formát ölt az épület és a kert formájában, művészi effektusaiban, programkínálatában. A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik, éjjel fény árad belőle. A kiállítás utal eredetmondánkra, totemállatunkra, a Turulra, és a történet elindul Álmossal, majd Szent Istvánon át Mátyás reneszánsz kertjéig, Széchenyit és 1956-ot érintve az olasz látogatókban közös történelmi emlékeket ébresztve jutunk el a máig.

A civilizáció szeméthalmából eleven, fényjátékokat és hanghatásokat sugárzó kiemelkedő épület utat mutat a jövőbe, ízekkel-színekkel, élő zenével, tánccal. Az épület mögötti szabad területen tájépítészeti elemekkel létrehozott szabad tér nyílik, színpaddal és vetítővászonnal. A belső és külső terek átjárhatóak, több helyen transzparensek, kívülről átláthatóak, és belülről kifelé sugároznak. Az álló sámándobok kiállítóterek, a fölső és alsó világ közti kapcsolat rajtuk keresztül zajlik. A fekvő dobban lévő piactér az emberek találkozási helye, a piaci élet elevenségével, ahol kicserélik munkájuk gyümölcseit.

Ez a jövő szolidáris gazdaságának, egy új paradigmának az előképe. A kert az emberek és az átalakított, megnemesített természet találkozási helye. Itt az ember a Föld gyógyítójává válik, és elveti a jövő csíráit. Magyarország történeti tájhasználata a szerves tájművelésen, a természeti adottságok mély ismeretén és tiszteletén alapult. Magyarország mindig is Európa éléskamrája volt. Az ország természetföldrajzi adottságai a sokféleség lehetőségét teremtették meg, minden egyes falu, tájegység helyi sajátossága a kultúrában (viselet, tánc, szokások, tárgykultúra…), egyedi módon, a helyi termékekben és ízekben is kifejeződik. Ez a világ mára eltűnt, de a táj még most is őrzi ennek a sokféleségnek a lehetőségét.
A mai ember elszakadt a természeti világtól, és nincs tudatában, hogy élete mégis a föld termőerejétől, a vizek, a levegő tisztaságától, az egészséges tápláléktól függ. A kert, – akár szakrális, akár profán–, minden kultúrában az embernek a természeti világhoz való viszonyát, a paradicsomi kert ideájában a teremtett világ örök és harmonikus mivoltát jelenti. A világkiállítás a jövő generációja iránti felelősségre kívánja felhívni a figyelmet.
A szakrális, szellemi tartalom művészi megformálása, a három dobépület és a kert hármas egységét jelképezze legrégebbi és legszebb köszönésünk: Bort, Búzát, Békességet!

alakor_metszet.jpg

A dob belső tartalma
A fősétányról egy hatalmas sámán dobot látunk. Az első dob rendeltetése a szellemi üzenet művészi megjelenítése, ahol a látogató részese, átélője lehet mindennek. A dob oldalán lévő kiemelkedő domborulatok sok kis prizmából álló ablakok, amelyek a fényt megbontva megvilágítják a belső teret. Este a belső világítást a fény megtört hatásával közvetítik kifelé. A világfa-motívumban folyó vízben, – megkomponált módon –, időközönként buborékok indulnak el a motívum szálaiból (a csöves vízmértékhez hasonlóan, nem sok kicsi buborék, hanem egy nagy, amely faltól falig ér). Ezáltal tökéletesen organikus, lüktető élményben lesz részünk, amely a természet, a fizika szépségeit emeli művészi szintre.

Fénykémények
A nádborítású héjazaton –, amely puha vonásokat ad az épületnek – üveg-rudak hatolnak át. A külső falon 10 centiméter hosszan nyúlnak ki a szabadba, majd áthatolva a falon 20 centiméter hosszan benyúlva fényt közvetítenek a térbe.

vilagfa.jpg
Egy vízcsepp ereje
A legfelső - egyben a legmagasabb - szinten a látogató „alakor” búzamezőn találja magát, középen egy kúttal. A két főfalon a világfa felső része látható, amelyben buborékok törnek felfelé, így a vízzel teli oszlopból úgy hatol be a fény, hogy pászmája folyamatosan mozog a búzamezőn. Amikor a felfelé törő buborék a csúcspontra ér, a dob legmagasabb pontjából egy vízcsepp aláhull a kútba. A kútnak nincs alja, ezért a vízcsepp a következő szintre esik, ahol egy 1.5 méter átmérőjű kör alakú, 15 centiméter mély, feszített víztükrű átlátszó medencébe esik. A becsapódó vízcsepp mozgásba hozza a vízfelszínt, az így keletkező vízkörök esetleges helyen kicsordulnak a kútból, aláhullnak a földszintre, ahol 7 darab különböző méretű és hangolású, 30 fokos szögben álló, belülről megvilágított sámán dob helyezkedik el. A vízcsepp és a dob találkozása hangot ad, a kihangosítás által az épületen kívül különböző hangolású dob-hangokat, vagy dob- morajt hallunk. A nagydob hangja és ritmusa adja a pavilon szívverését.

Alakor búzacsíra
Az első szinten, ahol a feszített víztükrű medencébe hullik a vízcsepp, dupla falú üvegfödém a járófelület, ebben csírázik a búza. A csíraszöveten keresztül rálátunk az alsó szinten lévő dobokra, a földszintről nézve több ezer csírázó búzaszem mágikus (szürreális) képét látjuk, középen az életet jelentő víz karikákban lüktető rajzolatával. A búza kultúránkban az életfolytonosság – feltámadás – a szellemi esszencia és teremtő erő jelképe. A csírázó magvak folyamatos cseréje során a kikerülő csíra, amely kiváló táplálék, kis papírzacskóban minden látogatónak adható. A zacskón az alakor búza leírásával.

A múlt dobjai, a jelen hangjai
A dob művészi alkotás, installáció. Szerves épület szakrális belsővel. Lüktető és élő. A világfában úgy lüktet az éltető víz, mint érrendszerben a vér. A vízcsepp hangja, moraja a múlt dobjai, a jelen harangjai. Az alakor gabonaszárai a függőleges nádfalakból kiálló, fénylő üvegszárakkal való találkozása, a kút, az ablakokból szivárványra bontott fény, a folyamatos lüktetés a vízzel teli világfával, a dobok hangja, mindez egy sámán dob belsejében, a magyar táj szakrális emulzióját mutatja. A világfában összefutó buborékok, amelyek mind máshonnan jönnek, más sebességgel érnek össze középen, ahol együtt feltörve a magyar táj és tájban élő ember sokszínűségét mutatják.

Második dob - fekvő dob
Rendeltetése: piactér, piknik-étterem, színházterem, kiállító-tér, kongresszusi terem, fogadásokra alkalmas tér.

Tetőkert
A dob felső tere parkosított zöldtető, teraszosan lépcsőzik a középső szintig, amelyen átfutó vizes árokban a két életfából alábukó víz csörgedez. A terasz szintkülönbségeit összekötő oldalfal alul átlátszó üvegfelület, amelyben szintén víz van. Itt a vízben egy-egy nagy buborék jelöli a vízszintet, stabilitást, nyugalmat adva. A lelépcsőződő gyepes teraszokon faburkolatú ülőfelületekre lehet letelepedni. Ez a tér a magyar táj meleg és bőtermő hegyoldalait jeleníti meg mandulafákkal, szőlővel, levendulával. Az Expo, és a magyar pavilon olyan szigete, amely nyugalmat, pihenést nyújt a látogatónak.

piknik.jpgPiknik vendéglátás
A fekvő dob belső tere piknik-étterem. A táj és a magyar konyhaművészet, a szabadban elköltött jó étel, a közösségi együttlét élményét idézzük, a magyar táj képi nyelvének nagy mestere, Szinyei Merse Pál Majális című festményétől inspirálódva. A táj felkínálja éltető erejét. A szabadban való étkezés örömmel tölti el az embert. A piknik-vendéglátás lehetőséget teremt a kiváló magyar kézműveseknek, hogy általuk készített fonott kosarak, csuprok, poharak, szőtt szalvéták, bicskák ily módon elkeljenek. A vendégek különböző összeállítású kosarakat vehetnek, és a piacon bevásárolhatnak a magyar termékekből (sajtok, borok, stb.), a kertben megszedhetik a zöldségeket. A kiállítás ideje alatt egymást váltják a hazai térségi termelők a gyümölcsök érési sorrendjében (a nagykörűi cseresznyések, Göncről a kajszitermelők, a felső-tiszavidéki szilvalekvárkészítők, az ország bioszőlő-gazdái, gyümölcsész közösségei, és mások). Vehetnek a kerti kemencében sült kenyérből és lepényekből. Ha valaki nem akarja hazavinni a kosarat, bérelheti is. Lehet előre összeállított kosarakat is választani. A kosárral a magyar pavilon kertjében is leülhet, a tetőkertben, a kunhalmon, a lugas alatt.

piacter.jpg

Belső tér
A belső térbe a fény a tetőn átfutó vízen és a dob oldalán lévő ablakokon hatol be. A felső fényforrás szép rajzolattal vetül a zárt térbe. Este belülről a vízen áthatoló fény adja a tetőkert egyik térvilágítását. A belső tér padlóburkolata só- és fakocka. A kellő szilárdságú parajdi sókocka különleges, természetes, izgalmas felületet, gyógyhatású klímát eredményez. A tér belső kialakítása mindennemű rendezvényre alkalmas. Állandó funkciója: kulturális rendezvénytér, amelynek meghatározó jelenléte mellett működik a magyar élelmiszereket, hungarikumokat bemutató piac. A piac mozgása, életteli hangulata a népzene állandó jelenlétével úgy mutatja be az országot, mint Európa éléskamráját. Megmutatja misszióját, erejét abban, hogy a magyar mezőgazdaságban a múltból visszanyert, a feledés homályából feltámasztott értékeink – a gyógyító alakor búza, a különleges húsú állatok (racka birka, szürke marha, mangalica), boraink, ásványvizeink, zöldségeink, gyümölcseink, gyógynövényeink, gyógy-készítményeink – lesznek bemutatva oly módon, hogy a látogató élményszerűen magával viheti a magyar táj ízeit, termékeny erejét. A magyar pavilon a piactérrel egy új paradigma vízióját teszi tapasztalhatóvá, átélhetővé: bevásárlóközpontok helyett hirdetve a helyi termékek, a termelőtől való közvetlen vásárlás, a tömegcikkek helyett az egyedi kézműves tárgyak fontosságát, a világunkat – a Föld életét – veszélyeztető ökológiai és szociális kérdésekre adott válaszként. A belső piactér flexibilis szerkezeteivel könnyen átalakítható színházi térré, kongresszusi, fogadásokra alkalmas színhellyé, fogadásokra alkalmas színtérré, kiállító-teremmé (a nézőtér és a piac funkció berendezése kompatibilis).

Harmadik dob - álló dob
Rendeltetése: időszakos kiállító tér, kamara-előadások tere, bemutatótér, VIP-tér.

A kortárs magyar művészet folyamatos bemutatásának terei itt kapnak helyet. A legfelső tér tökéletes akusztikájú színhely. Az utolsó dob a pavilon utolsó egysége, ami a jövőt mutatja, prezentálja, mind művészet mind találmányok bemutatásával. A dob mögött, a kijáratnál szabadtéri színpadként működő emelt tér található.

Működés az időben változva, tavasz – nyár – ősz, nappal – éjszaka
Az épület élő ruhája folyamatosan változik tavasztól őszig, reggeltől estig, éjszakai megvilágítással, esőben is üzemel.

A látogatói útvonal
A látogatók útvonala a víz útját követi. A látogatók útvonala kétfelé ágazik: beléphetnek a piactérre és onnan tovább, fölfelé az épületbe. Ha kívül haladnak tovább, az oldalsó lépcsőn feljutnak a középső szintre, onnan az első dobban található kiállítóterekbe, és a teraszra. A piac- és rendezvénytérben kosarat bérelhetnek, vagy vásárolhatnak. A kosarat a piactéren és a kertben megtölthetik a Kárpát-medence javaival, majd a tetőteraszon letelepedhetnek, piknikjüket elköltve.

vizrajz.jpg

Szerkezetek, gépészet - fenntarthatóság,környezettudatosság
Az épület fő tartószerkezete ragasztott fa főtartókból készül (függőleges falbordák és födémgerendák), külső-belső burkolattal. Az álló sámándobok váza nádfedést kap. A kifeszített bőr helyét részben transzparens, áttört természetes felületek – nádkötegek, rőzsekötegek – és a fényt beengedő különböző fénycsatornák, üvegcsövek töltik ki, nappal és éjjel váltakozva engedik át a fényt és a látványt a külső és a belső világ közti határvonalon. A fekvő sámándob fala kívül-belül faburkolatú. A lépcsőző zárófödém lépcsőfokainak homlokfala bevilágító sávokat tartalmaz, melyek – a körablakokkal együtt - a belső teret természetes fénnyel árasztják el.
Az épületburok zárt és nyitott terek váltakozása. A piactér padlója tégla formában fejtett parajdi sóból és keményfa kockából készül, a burkolat az alaprajz ellipszisébe írt mintát hordoz. A dobok falát részben tömör szerkezet, részben üvegfal határolja.
Az épület nincs téliesítve. Az elsődleges gépészeti feladat a nyári hűtés. Az épület igyekszik a gépészetet minimalizálni, vagy teljesen mellőzni, passzív hűtési eszközök alkalmazásával – vizek áramoltatása, hőtárolás, árnyékolás, átszellőzés, vízpermettel való hűtés – által. A működtetéshez szükséges minimális elektromosság külső, lehetőleg megújuló forrásból (zöldáram) kell származzon. A belső irodatérbe szükség esetén felülethűtést helyezhetünk, talajszondás vagy levegős hőszivattyúval. A gépészeti berendezések, vezetékek a föld alatt lesznek elhelyezve. A kunhalom az alapozásból kikerülő földből épül. A vízhasználat fenntartható. A csövekben keringő víz zártan keringetett, elsősorban esővízzel üzemel, a hálózati víz a pótlást biztosítja. A használat során törekszünk a hulladékképződés megakadályozására. Minden visszaforgatott, újrahasználható. A keletkező hulladék újra nyersanyaggá válik, a szelektív gyűjtés, komposztálás, újra-használat által.

Szociális tartalom, a múlt és jövő összekötése
A megvalósításban egy másfajta munkastílus is megjelenik. Az épület befejező munkáinak kézműves részei közösségi munkában, kalákában épülnek.

Utóhasznosítás
Az épület szétszerelhető, szállítható. A zárás után Magyarországra kerül, megfelelő helyszínen újraépül.

Táj és kert
A kert célja, hogy az idelátogató olyan helyen találja magát, amelyet áthat az ÉLET. Áthatják az elemek. A tűz–víz–levegő–föld, és ezek metszőpontjában megszülető ötödik elem (quinta essentia), az élet forrása, a magyar hagyományban is jelenlévő életfa. A fa a világ tengelye, kapocs Ég és Föld között. A növényvilág, amely képes az ásványit a kozmikus energiával élővé alakítani. A kert kialakításánál fontos az elemek megtapasztalása. A víz végigvonul az épületen és a kerten. A levegő megjelenik a vízben és installációk segítségével, a tűz a kemencében, a naperők a háztartásban való használatban (aszaló, szárító). A föld pedig termékenységével mutatja meg magát. A kertet a növényvilág és állatvilág népesíti be.
A kert a magyar táj termékenységét, a helyes és szeretetteljes földművelés eredményét kínálja az idelátogatónak. A gyümölcsöskertben a régi magyar gyümölcsfajták (almából több mint 400 fajtát, körtéből több mint 500 fajtát nevezünk meg), szőlőfajták és művelési módok mutathatók be. A zöldségeskert nem válik el a virágoskerttől, hiszen a magyar nagyasszonyok kertjei, és a paraszti porták kertjei is a mai értelemben bio-, illetve ökokertek voltak.
A kert kialakításánál és anyaghasználatban a hagyományos tudást és a legkorszerűbb ökológiai ismereteket ötvözzük. Az állatvilág is megtalálja helyét. Bemutatjuk az énekesmadarak, a rovarvilág, a talajélet és minden látható és láthatatlan lény fontosságát és nélkülözhetetlenségét a föld művelésében. Bemutatjuk, hogy a kert terményei élelmet jelentenek, emellett a legegyszerűbb módon megtanulhatjuk tartósítószer nélküli eltevésüket, és a piactéren magunk is elkészíthetjük. A kert szerkezetében szervesen összefügg az épülettel. Mondanivalóját továbbfűzi. A kertben az épületalapból kikerülő földet felhasználjuk, hogy ne termeljünk „szemetet” (talaj, mint hulladék), egy helyben mutassuk be ennek etikáját. Kialakíthatjuk belőle a kunhalmot. A halmok a magyar táj fontos szakrális pontjai és jelei, találkozási pontok – Ég és Föld között, és szociális síkon is. A kikerülő földet a szegélyek „mezsgyék” mentén is tudjuk használni, térplasztikai elemként.
A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy rész vegyen a kert életében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. Alakítója és részese lehet a kertorganizmusnak. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget egészen a kisgyermekektől a felnőttekig: kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti a terményeket, komposztálhat, érzékelésével elmerülhet az elemek világába és a természeti birodalmakba. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit hogyan tegyük el tartósítószer nélkül (lekvárként, aszalványként), hogyan készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához teákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás, a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megismerésére van mód.

Előtér
Az első dob előtti tér, a fogadótér, itt ered a forrás, amely központi elemként fűzi össze a külső és belső tereket. Körülötte a kőburkolaton sziklákon ülhetünk (ásványvilág): ezen a téren áll az országzászló. A sarkon 2 m magas tiszafa sövény áll, benne nyírt Magyarország felirattal.

Oldalkertek
A terület határát intenzíven beültetett növényzet adja, színeivel, illataival, éteriségével, a növényi formák szépségével becsalogatva a látogatót és örömet nyújtva mindenkinek. A növényágyak szinte mindenütt kiemeltek,
fával, fonattal kialakított magas ágyak. A fák, gyümölcsfák nagy edényekben állnak.

alakor_terek.jpg

Bemutatókert
A kunhalom a magyar táj különös, szép eleme, felszíne színes gyeptársulással jeleníti meg a táj hangulatát, szakralitását. A következő egységben burkolatváltás (föld, kéreg, kavics, gyümölcsmagok…) jelzi, hogy más minőségbe lépünk. Egyik oldalon az elemek kertje található, a másik oldalon a zöldségeskert, majd a fűszer- és gyógynövények kapnak helyet. Végül eljutunk a kerti, szabadtéri kiállító, programbefogadó közösségi térhez, amely közepén a kút, tengelyének lezárásában a többfunkciós kemence található. A teret rózsával, szőlővel befuttatott lugas öleli körbe. E mögött található az üvegház, amely a kert működtetéséhez szükséges előkészítő, rakodó- és bemutatótér egyben.

A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért.

Jelige: ALAKOR

Tervezők: Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Sárkány Sándor

Tervdokumentáció

ALAKOR // Magyarország - 2015 MILANO EXPO by peterpacsuta

         4 hozzászólás

Címkék: magyarország vallás magyarság mezőgazdaság természetvédelem építészet környezet víz milánó metafizika fenntartható építészet ökológia fenntartható fejlődés ökoturizmus paradigmaváltás fenntarthatóság világkiállítás őshagyomány ökoépítészet önellátás helyi termék humánökológia épületenergetika ertsey attila helyi élelmiszer alakor magyar pavilon hagyományos ökológiai tudás expo 2015

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Edmond Bordeaux Székely: Ökológiai egészségkert - A túlélés könyve

PPJ         2014.05.20.

SzekelyEdmon.jpgÖkológiai egészségkert – A túlélés kézikönyve: „Jelen könyvemnek legfőbb célja, hogy az élelmiszertermelésnek egy olyan rendszerét vezesse be, amely képessé teszi a kertészeti tapasztalattal kevéssé, vagy egyáltalán nem rendelkező embereket is arra, hogy a legkiválóbb minőségű zöldségeket, gabonaféléket és gyümölcsöket állítsák elő minimális földterületen, elenyésző munkával. Ezt a rendszert mi ökológiai kertészetnek nevezzük, miután bio-ökológiai alapelveket alkalmazunk mind a talajművelésnél, mind a termesztendő növények kiválasztásánál. A központi cél, olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert.” (Edmond Bordeaux Székely)

Székely professzor egész hosszú élete az olyan kortalan igazságok szüntelen keresését jelenti, mint amelyek az esszénus tanításokban, a Zend Avesztában, a buddhista írásokban, a Karma jógában, az Ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiben találhatók. De nemcsak a poros levéltárakban, múzeumokban kutatott, hanem a helyszínen, a Magas Kárpátokon, Indián, a Pamír Fennsíkján, Közép Afrikán és a Déli Tengeren keresztül Kaliforniáig, Mexikóig, Közép Amerikáig, és Kanada Északi Territóriumáig.

János ismeretlen evangéliumának angolra fordításáért az amerikai Cosmovital Church teológiai egyetemen díszdoktorrá avatták.

Magyarul megjelent könyveiből néhány: Az Esszénus Béke Evangélium felfedezése, Zarathusztra: Zend Aveszta, Természetes élet- és gyógymód, Szexuális harmónia, A böjtölés esszénus tudománya és a mértékletesség művészete, Nyers ételek kincsestára, Tudományos vegetarianizmus, Fa Testvér, Az ASA művészete.

23400_1a.jpgÖKOLÓGIAI EGÉSZSÉGKERT - A túlélés könyve (részlet)
[Forrás: Független Újságírók Szövetsége / Kincsesláda.hu / Scribd]

Kreatív vidéki élet

Az ökológiai egészségkert és az önfenntartó kisgazdaság támogatásának célja nem pusztán a jó minőségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék bőséges előállításának a biztosítása. Mindezek csak egyetlen aspektusát képezik annak az optimális életnek, amely a természet és a kozmosz összes törvényeivel való harmóniának a kifejeződése.

Azonban, ha ennek az életnek az alapja nem egészséges, akkor az erre emelt felépítmény sem lehet az. A szellem igazi békéje a nagy irodalmi és zenei művek élvezete, a spirituális igazságok helyes megítélése, kulturális örökségünk érdemleges növelése. Ezek a dolgok valójában nem érhetők el, ha testünket betegségek rombolják, ha idegeink nincsenek rendben, és ha állandó félelemben élünk attól, hogy betegség, vagy halál "támadhat meg" bennünket.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi, modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrolját élelmiszerellátása, valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött.
Amikor ezt az alapvető függetlenséget elértük, akkor már építhető a "felépítmény" is. Megteremthetjük elménk békéjét és szellemünk függetlenségét. Amíg a város tele van feszültségekkel és bonyodalmakkal, mi élvezhetjük kisgazdaságunk (tanyánk, kertes otthonunk) egyszerűségét és nyugalmát. Ez a nyugalom tesz képessé minket a bennünk lévő kreatív erők kifejezésére. A múltban számos utópista közösség alakult nemes ideálokra támaszkodva, de majdnem kivétel nélkül bajba jutottak a gyakorlati szempontok semmibevétele, vagy az emberi tulajdonságok rossz megítélése következtében. Az utóbbi időben fiatal emberek számos kísérletéről tudunk, hogy elmenekültek a városból és "kommunákat" alapítottak, ezzel azonban sajnálatosan félresiklottak, a táplálkozási és higiéniai ismeretek hiányából fakadó általános kábítószer élvezet, a nagyon elterjedt nemi betegségek és a leromlott egészség miatt. Az emberek közötti szoros együttműködés és igazságos elosztás gondolata kitűnő, de - a szellemi fejlődés jelenlegi szintjéből következően, az emberi természet gyöngeségeiből adódóan - ennek a hátrányai is megvannak.

szekely.jpgA jelen könyvben körvonalazott terv egyénekre, vagy családi egységekre épül és így elkerüli azokat a gondokat, amelyek a tudatos kommunális életre irányuló kísérletekkel kapcsolatosak. Habár nem lehet nélkülözni a hasonló gondolkodású szomszédok közötti kooperációt sem, s ahol erre hajlam és törekvés mutatkozik az megvalósítható.

A táplálék előállítása az ökológiai egészségkertben olyan egyszerű és olyan kis mennyiségű munkát tételez fel (más élelmiszertermelési módszerekkel összehasonlítva), hogy a munkamegosztás nagyobb mértékben nem szükséges, mint amennyire az egy normál családon belül megoldható. Az ökológiai kert és a negyedhektáros kisgazdaság képes elegendő táplálékot előállítani egy négytagú család számára, a családfő napi 3 órai munkájával és a többi családtag időnkénti besegítésével. Ha egy kecske, vagy más háziállatok is tartoznak a kisgazdasághoz, akkor valamivel nagyobb földterületre van szükség a takarmány megtermelésére, és több időt kell szánni a munkára is. Természetesen vannak többletmunkák is addig, amíg minden zökkenőmentesen nem működik.

Mivel az élelmiszertermelés egyéni módja eléggé járható út, ezért jobb, ha nem vállaljuk az azzal járó problémákat, hogy egy külön csoportot szervezzünk erre a célra, a feladat megosztás lehetséges bonyodalmaival és így tovább. Más részről számos olyan dolog van, amelyet lehet, sőt szükséges is közösségi szellemben együtt végezni. De egy közösségi ház, gyermekjátszótér, könyvtár, hobby műhely és más hasonló praktikus dolgok létrehozhatók, és megoszthatók. Ezen túlmenően az otthon, vagy a kert bizonyos felszereléseinek közös beszerzése is előnyös lehet. A legfontosabb, hogy csoportok jöhetnek létre a közös gondok megvitatására, valamint számos kulturális és oktatási tevékenység céljából.

A kisgazdaságokban való élet nem jelenti a közösségi élet előnyeinek feláldozását, ellenkezőleg, megteremti az előfeltételeit az élet valódi közösségi mintájához, ahol az életnek mind az egyéni, mind a közösségi szempontjai megfelelő helyre kerülnek.

Emlékezhetünk rá, hogy az ökológiai egészség kertészkedés előfutárainak egyike éppen a nagy perzsa tanító, Zarathusztra volt. Az ő rendszerében a test volt az az alap, amire az emberi felépítményt emelték. Számára az ember elméje és szelleme volt a felépítmény, amely a kozmikus törvénnyel való harmóniát fejezte ki. Ugyanúgy, ahogy a test a természet törvényével való harmóniát képviseli. Nagyon világosan látta, hogy a táplálékot az univerzum alaptörvényeivel összhangban kell előállítani, ha a betegségeket el akarjuk kerülni. Volt egy víziója a világról, mint egy gyönyörű és termékeny kertről, s az általa tanított kertészeti módszereket, gyakorlatilag azóta sem tudták felülmúlni. Valójában azok olyan magasrendűek voltak, a mai nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal összehasonlítva, hogy meggyőződésünk, csak a kertészet és mezőgazdaság ilyen természetes rendszerének felélesztése mentheti meg a világot a fenyegető, katasztrofális, biológiai veszélyektől.
A nyugati ember nem sokáig fog létezni, hacsak meg nem állítja az élelmiszerek azon tápértékének pusztítását, amelyek az emberi egészség és vitalitás talpkövei. Egyedül az USA-ban milliók szenvednek súlyos betegségektől, s ezek sokszorosának van olyan egészsége, amely távolról sem mondható tökéletesnek. Emberek milliói töltik meg a kórházakat és legalább még egyszer annyian lennének a kórházakban, ha nem lennének híján az ehhez szükséges anyagiaknak. Az élelmiszereknek a termelés és feldolgozás nagyüzemi módszereivel történő tönkretétele - üzleti érdekből, - olyan széleskörű, hogy a városi ember számára ténylegesen lehetetlen fogyasztásra alkalmas táplálékot biztosítani. Az egyetlen módja annak, hogy a tápláló ételeket élvezhesse, az, hogy magának állítja elő az alapvető természetes élelmiszereket, az egészséget biztosító módszerekkel. Szerencsére, mindehhez csak egy kis darab föld szükséges.

Lehet, hogy a legtöbb ember számára ez a megközelítés nem tűnik praktikusnak, bár valójában sem nem bonyolult, sem nem kellemetlen dolog, ilyen módon élelmiszer alapanyagokat termelni. Az ideális dolog az, hogy mindenestől elszakadjunk a városi életmódtól, azért, hogy egy önfenntartó kisgazdaságban éljünk. Ha azonban ezt túl nehéznek találnánk, akkor legalább egy kertünk legyen, akár milyen kicsi is, amiben fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termeszthetők a család szabadidejének hasznosításával. A szabad levegő és a napfény, ami ezzel a tevékenységgel együtt jár kitűnő ellenszere lehet a gyárak, hivatalok és számos városi otthon szennyezett levegőjének. A kertészkedés segíti a szellemi életet is, amint közelebb visz bennünket a természethez és kiragad bennünket a rohanásból, a zajból, és a mindennapi élet bonyodalmaiból. Az ember, a Nap, a levegő, a Föld és a víz gyermeke, testének és szellemének leromlása nélkül nem szakíthatja el magát tartósan ezen elemektől.

A városlakók számára annyira idegenné vált a vidék, hogy valósággal rettegnek annak nyugalmától. Minden zördülés, amely költészet az arra hangolt embernek bűnös erővé, veszéllyel teli fenyegetéssé válik. Attól félve, hogy az erős fa - amely évszázadokig állt a helyén – rázuhanhat, és nem nyugszik ameddig ki nem vágja.

Meg kell újra tanulnunk a vidéket szeretni, izgalommal figyelni a mézet gyűjtögető és a növényeket megtermékenyítő méhek zümmögését, a madarak csiripelését, a békák brekegését. Ki kell újfent alakítanunk magunkban a természet gyönyörűsége és az egek fenségessége iránti szeretetet.

A történelem azt mutatja, hogy a nemzetek legnagyobb korszaka az a kor, amikor életük alapja a mezőgazdaság, az olyan gazdálkodás, amelynek nem a profit a célja, hanem a táplálék előállítása azok számára, akik ezért fáradoznak. Ilyen időkben az élet és az étkezés mértékletes. Róma legnagyobb fejlődése ilyen feltételek között valósult meg: Cincinnatust az eke mellől kellett elhívni, mikor az államnak szüksége volt bölcsességére. Amikor Róma megcsömörlött a sikerektől és belemerült a luxus minden formájába, az már a vég kezdete volt.

Görögország hasonlóképpen akkor volt fejlődése csúcspontján, amikor ugyancsak a mezőgazdasági kisüzem volt gazdaságának alapja. Az ókori Perzsia akkor volt a legnagyobb, amikor a kultúráját és életét a mezőgazdaság inspirálta. A modern időkben Amerika nagyságát abban a periódusban alapozták meg, amikor a mezőgazdaság volt a legáltalánosabb foglalkozás és a talajt tekintették a gazdagság és prosperitás forrásának. Manapság az USA a világ vezető hatalma. Miután képtelen felismerni mi tette őt naggyá a múltban, arra halad most, hogy lerombolja mindazt, amire épült? Az-e a sorsa, hogy összeomoljon, mint más nagy népek a múltban, - s feledésre ítéltessen a természetes életmódtól való elszakadása következtében? Ez a kérdés bizonyossággal megválaszolható, ha az emberek és a kormány felismeri, hogy a földhöz való visszatérés alapvető fontosságú. Úgy, hogy az megint egészséget adó táplálékot nyújtson, biztosítsa - fizikailag, mentálisan és spirituálisan - azon milliók fejlődését, akik ezen a csodálatos kontinensen élnek. Ha ezt az igazságot felismerné, akkor a nyugati ember megint egy még nagyobb és csodálatosabb kultúra irányába menetelhetne, mint amit a világ valaha látott.

A hajdani Zarathusztra megmutatta az utat, amin haladva ez a nagyság elérhető, és azt az utat is, amelynek révén mindegyikünk megteheti saját hozzájárulását ehhez a reneszánszhoz. Az út világos. Itt és most határozzuk el, hogy az életnek erre az egészségesebb, jobb, kielégítőbb útjára lépünk.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus mezőgazdaság természetvédelem vegetarianizmus ökológia ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás fenntarthatóság agrárium biogazdaság humánökológia ökológiai mezőgazdálkodás Edmond Bordeaux Székely

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hogyan változtatták meg a farkasok a folyókat?

PPJ         2014.05.18.

A természet végtelenül bölcs. Hagynunk kell, tegye a dolgát. Ökoszisztéma-szolgáltatás.

0.jpg

         szólj hozzá

Címkék: videó természet természetvédelem ökológia ökoszisztéma farkasok kaszkád folyók trofikus kaszkád

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Greenpeace a földügyi államtitkár és az NFA vezetőinek menesztését követeli

PPJ         2014.04.16.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33341/cikk.jpg"... arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak." - írja a Greenpeace az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében.

A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban ez az értelmetlen pusztítás, az önbíráskodás elfogadhatatlan. Ezért nyílt levélben sürgős intézkedést kértek Orbán Viktortól: védje meg a kishantosi biogazdaságot, és haladéktalanul váltsa le a károkozás felelőseit – dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) vezetőit –, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak. - Hírforrás: Greenfo - 2014. április 15.

A német–magyar államközi együttműködés keretében 21 éve biogazdálkodással művelt kishantosi földeken 150 millió forintra becsült mértékű károkozás történt. A feljelentés ellenére a rendőrség, bár jelen volt, nem állította meg a károkozást, amely ráadásul az NFA által 2014. április 9-én e célra megbízott őrző-védő cég fegyveres embereinek biztosítása mellett zajlott. http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33340/cikk.jpgAz őrök lezárták az érintett földterületekre bevezető köz- és önkormányzati tulajdonban lévő utakat, és agresszívan megpróbáltak mindenkit eltávolítani a területről, miközben 8-10 traktor tárcsázta ki a kikelt búzát, napraforgót és a többi bionövényt.

A témát követők számára már ismert, hogy a kishantosi földek kapcsán több bírósági per is folyamatban van. A következő bírósági tárgyalás 2014. április 25-én lesz a birtokvédelem ügyében, míg a Kishantos által megtámadott NFA-pályázatokkal kapcsolatos tárgyalást 2014. május 25-én tartják.  Ennek ellenére mind az NFA vezetősége, mind a földügyekért felelős Bitay Márton államtitkár arra biztatta a kishantosi földekre kiírt pályázat nyerteseit, hogy a jogszabályok alapján még mindig birtokon belül lévő kishantosi biogazdaság által művelt földeket foglalják el.

A hétvégén Kishantoson történtekre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

kishantos_1.jpg


Orbán Viktor
Miniszterelnök úr
1357 Budapest,
Pf. 6.

Tárgy: Kishantos ügyében intézkedés kérése

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében fordulunk Önhöz.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki.

A Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt – több szempontból is erősen megkérdőjelezhető – pályázaton, melynek tényét a Greenpeace és az ügyet támogató 340 további szervezet és több tízezer magánszemély részéről elfogadhatatlannak tartjuk. A Greenpeace támogatásával jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött.

Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására az elmúlt hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket – 150 millió forintra becsült kárt okozva. Erre a barbárságra a Nemzeti Földalapkezelő vezetői és az állami földügyekért felelős államtitkár, az NFA-t felügyelő dr. Bitay Márton Örs buzdította a bíróságon megtámadott pályázat nyerteseit, és ennek a sajtóban is hangot adtak.

Az esetre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Idézte egy tavaly decemberi vizsgálatukat, amelyben megállapították, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. A hétvégén Kishantoson történtekkel kapcsolatban az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

Az NFA vezetői és a földügykért felelős államtitkár azonban Kishantos esetében az erőszakot választotta egy bíróságon lévő jogvita eldöntésére. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az eljárást, ezért arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.

2014. április 15.

Tisztelettel:
Szegfalvi Zsolt
igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület

         szólj hozzá

Címkék: orbán viktor mezőgazdaság természetvédelem greenpeace ökológia fenntarthatóság agrárium nfa élőlánc magyarországért ángyán józsef kishantos fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ szabó marcell nemzeti földalapkezelő szervezet bitay márton örs

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kishantos alkotmányos védelemre érdemes és a magyarok 73%-a megvédené

PPJ         2014.04.15.

A jövő nemzedékek szószólója a kishantosi gazdaság történéseiről

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye - MTI OS - Budapest, 2014. április 14.

"Az alapvető jogok biztosa és helyettese a sajtóból értesült arról, hogy Kishantosban, az eddigi biogazdaság földjein az állami földbérlet-pályázaton nyertes új gazdák beszántották a zöld vetést. A Kishantos kapcsán indult vizsgálat során a biztos és helyettese a jövő nemzedékek szószólója még tavaly decemberben megállapította, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell az Alaptörvény P) cikkben foglalt, a nemzet közös örökségével kapcsolatos követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét.
A biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter 2014. február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Ígéretet tett arra is, hogy létrehozza a szakmai és civil szervezetek bevonásával azt a szakmai fórumot, melynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmant Hivatalt a bizottság munkájában való részvételre.

Az alapvető jogok biztosa erre a feladatra környezetvédelmi helyettesét, Dr. Szabó Marcelt kérte fel, amelyről a minisztert is tájékoztatta.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság a mai napig nem alakult meg, és nem tudható az sem, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a területen kialakult környezeti értékeket megőrizze. Az eset kapcsán Szabó Marcel a sajnálatát fejezte ki, és ismételten hangsúlyozta, hogy a több évtizedes biogazdálkodás létrehozta környezeti értékek védelme az Alaptörvény P cikke alapján mindenki kötelessége."

MTI/OS - Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Kishantos Bizottság: videó dokumentumok - 2013. dec. 18.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának 2013. december 18-án tartott ülésén készült dokumentum videók. Tájékoztató a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola állami földhaszonbérleti pályázatával kapcsolatosan kialakult helyzetről az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes jelentésének ismeretében. A hivatalos jegyzőkönyv itt olvasható: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/MB/A361/1312181.pdf Az ülés határozatképtelenségéről bővebben itt: http://www.kishantos.hu/news/-n109.html

A magyarok 85%-a bízik a hazai élelmiszerekben

Greenpeace sajtóközlemény - 2014. április 10.

Budapest, 2014. április 10. – Egy, a közelmúltban készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok bíznak a hazai élelmiszerekben. A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja a vegyszermentes biogazdálkodást, és a belföldön megtermelt élelmiszerekben bízik a külföldi élelmiszerekkel szemben. A kutatásból egyértelműen kiderült: van igény a magyar biotermékekre.

A Greenpeace környezetvédő szervezet megbízásából, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014 januárjában végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a magyar lakosság körében a hazai biotermékekről, és ehhez kapcsolódóan a kishantosi biogazdaság megítéléséről. A közvélemény-kutatás eredményei alapján reméljük, hogy az újonnan megalakuló kormány figyelembe fogja venni az őt megválasztó állampolgárok véleményét, felülvizsgálja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet korábbi döntését, és visszaadja a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a földeket.

A közvélemény-kutatásból kiderült, a magyarok 85%-a inkább bízik a hazánkban megtermelt élelmiszerekben, mint a külföldiekben, és bár csak a lakosság 42%-a fogyaszt bioterméket olyankor, amikor lehetősége nyílik rá, ugyanennyien vannak azok, akik szívesen fogyasztanának vegyszermentes élelmiszereket, ha tehetnék.

Különösen érdekes a válaszok alakulása az ökológiai gazdálkodók által használt területekkel kapcsolatban: a válaszadók 94%-a szeretné, ha több biogazdaság lenne Magyarországon, vagyis egyértelmű a magyarok igénye a vegyszermentes élelmiszerekre.

A kishantosi biogazdaság földjeinek elvesztéséről minden ötödik magyar hallott, és egyértelmű a válaszadók ügyről alkotott vélekedése is: 73 százalékuk nem ért egyet a Nemzeti Földalapkezelő döntésével. Legtöbben továbbra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gazdálkodását tennék lehetővé, vagy új pályázatot írnának ki a földekre.

A közvélemény-kutatás ábrái:
https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157643747383295/

További információ:
Rodics Katalin
regionális kampányfelelős
katalin.rodics@greenpeace.hu
+36 20 479 1916

Sajtókapcsolat:
Schmidt Hajnalka
hajnalka.schmidt@greenpeace.hu
06 20 525 3500

Háttér:
A Kishantosi Nonprofit Kft. 1993 óta európai szinten is egyedülálló programot valósított meg a Dunaújváros közelében lévő településen. Az itt művelhető 452 hektáros állami földterületen a szervezet a legszigorúbb, BioSuisse minősítésű biogazdálkodást folytat, az ebből befolyó összegből pedig egy népfőiskolát tart fenn. A kishantosihoz hasonló mintagazdálkodások kivételesen fontos ökológiai innovációk színterei. Kishantos a tiszta, vegyszermentes mezőgazdaságot, egészséges táplálékunkat, a közösségi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezését képviseli Magyarországon.

Az alapvető jogok biztosa hivatalosan is vizsgálta a Nemzeti Földalapkezelő döntését, és megállapította: a kishantosi területen létrejött biogazdaság ökológiai érték, amely méltó az alkotmányos védelemre.

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság greenpeace ökológia agrárium jövő nemzedékek élőlánc magyarországért kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Erőtlen az ökológiai gazdálkodás akcióterve

PPJ         2014.02.17.

P1090432.JPGFebruár 6-án mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervet, amiben a foglalkoztatás elősegítése és a környezetterhelés csökkentése jelenik meg fő szempontként. A rendezvényen részt vevő civilek azonban úgy látják, hogy a tervezettel ellentétes folyamatok zajlanak ma hazánkban, pl. Kishantos szétverése. (Valamint, hogy a Kormány szembefordult saját elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájával és annak kidolgozójával, Ángyán Józseffel! - a GreenR szerk.) (Lásd a leleplező videót: így egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a gyakorlatban!)

Forrás: Greenfo.hu - Farkas Boglárka 2014. február 11.

A huszonegy pontos akcióterv hazai és nemzetközi aspektust is figyelembe vesz Gombos Zoltán főosztályvezető szerint. Előadásában elmondta, hogy hazánk kívételesen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, amit mindenképpen ki kellene használni, jó minőségű talaj és klíma segíti itthon az ökogazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás mellett hozta fel még érvnek a napjainkban gyakori élelmiszerbotrányokat, amik elkerülhetőek lennének megbízható forrásból származó, kisközösségek által termelt élelmiszerhálózatokkal.

A tervezet fő célkitűzései az ökológiai gazdaságok területének növelése, az ökológiai alapanyagok megjelenése a hazai termékekben és önálló termékként is állja meg a helyét a hazai és nemzetközi piacon. Az előnyei pedig a munkahelyteremtés mellett az őshonos fajták termesztése és a biológiai sokféleség megőrzése. Az idei évtől egészen 2020-ig tartó akcióterv számszerűsíthető célja, hogy a hazai méhállományt huszonöt százalékkal növelje, illetve a közétkeztetésben az ökológiai gazdaságból származó alapanyagok aránya minimum harmic százalék legyen. A program prioritásai a kézműves ágazat, az állatenyésztés, a helyi gazdaságok szerepének növelése és a vízgazdálkodás, illetve az élelmiszerláncok hatékonyabbá tétele, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrártanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója.

Mi van az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervben?

A civil szakértők közt volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségtől, aki üdvözölte az akciótervet, de a jelenlegi helyzetben megkésettnek nevezte. Mint felszólalásában elmondta, az Európai Uniós vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, illetve a tagállamok már a partneri egyeztetések végstádiumában vannak. Mint elmondta, a jelenlegi tervezetből a jó helyzetértékelés és a modern megközelítés hiányzik. Kitért arra is, hogy ha ezek a célok fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat, -amilyen Kishantos is- , nem ellehetetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérlet pályázatot is, szerinte a valóságban nem a tervezet szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket, akik tevékenysége fosszílis energiahordozókon alapul, hisz elavult gépeket működtetnek és műtrágyáznak.

A jogi és kritkai környezet nagyon kedvező Magyarországon az ökológiai gazdálkodás megteremtéséhez Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese szerint. Ezt bizonyítja, hogy a magyar alkotmányban által deklarált a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, ami kedvező alap a Vidékfejlesztési Stratégia számára is. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem tűz ki elég ambíciózus célt a szakértő szerint. Mint elmondta, a jelenleg ökológiai gazdálkosdás alatt levő mezőgazdasági földterületek aránya két százalék, a cél pedig 2020-ig a négy százalék, ami elenyésző arány a szomszédos Ausztriához képest, ahol már ma húsz százalékon gazdálkodnak fenntartható módon.
Az ambíció hiányával pedig Magyarország a versenyhelyzetéből veszít a nemzetközi piacon, ugyanis a környező országokban ütemesebb mértékű lesz a fejlődés. A zöldombudsman javaslatai a jelenlegi célok megemelése, a jelenlegi ökológiai gazdálkodás alatt álló állami földterületek védelme. További javaslatként fogalmazta meg az ökológiai gazdálkodásra áttérés jogi környezetének megteremtését és az állami tulajdonú földterületeken ökológiai gazdálkodása kvóta bevezetése, ami a hasznonélvezőknek a terület minimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság ökológia agrárium nfa agrárpolitika kishantos ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Üzenet Kishantosért - a magyar diákok videója

PPJ         2013.12.04.

Vestjyllands-i Népfőiskolán tanult magyar diákok üzenete Kishantosért.
Készítette: a ↑Krétakör↑

Támogasd a petíciót: http://kishantosert.hu/
A dán népfőiskola: http://www.vestjyllandshojskole.dk/
Ízelítő fényképes összefoglaló: http://prezi.com/dsu9h_smubuj/daniabol-jottunk/

         szólj hozzá

Címkék: videó dánia krétakör ökológia fenntarthatóság kishantos vestjyllands hojskole kishantosi vidékfejlesztési központ kishantos rural development centre kishantos folk high school

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-techno hatékonyság? Felejtsd el!

PPJ         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

jevons paradoxon.jpgAz autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.

         2 hozzászólás

Címkék: hatékonyság környezetszennyezés hulladék szennyezés ökológia fenntarthatóság papírmentes iroda humánökológia üzemanyag fogyasztás jevons-paradoxon visszapattanó hatás jevons hatás hatékonyság növekedés ökológiai paradoxonok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bosszú maffia fogalom... - a HírTV/Célpont félrevezette Kishantos kapcsán a nézőket

PPJ         2013.11.16.

hírtv kishantos.jpgA HÍR TV nézőinek nincs joga megtudni az igazságot?
Célpontban: a közvélemény félrevezetésének tipikus esete - /Forrás: Kishantos.hu

A nemzeti és keresztény média tegnap a HÍR TV Célpont című műsorában foglalkozott Kishantos ügyével... A Kishantosról készült műsor már a Hír TV honlapjára is úgy került, hogy a felületes szemlélő úgy láthatja, mintha az előző hírben szereplő disznóságok - beteg gyerekek pénzének elsikkasztása  - is Kishantoshoz kapcsolhatóak lennének...

A műsor felvezető szövege: "Gumicsizma az asztalon. Az új bérlőket és az államot ekézi a kishantosi cég. Biogazdálkodás, csodakert , népfőiskola és traktor elé ugráló Greenpeace-aktivisták. Célpontban a több tíz millás köztartozás és Ángyán doktor védencei."

A Greenpeace felhívása: Kishantos továbbra is közvetlen veszélyben van!

A GreenR blog helyszíni megjegyzése: Nem "ugráltak" Greenpeace aktivisták traktor elé. Veszélyes élethelyzetben és egyértelmű jogi helyzetben senki nem "ugrál"! A jogi értelemben birtokon belül lévő Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője és a Greenpeace regionális kampányfelelőse hivatalos közjegyzői papírokkal viszont megállították a birtokháborítást tevő traktorost!

Igaz, hogy a műsorban elhangzik az is, hogy már csak 4 millió az a bizonyos - 10 évig (!)  tartó perben keletkezett, és nem felhalmozott - tartozás, ez azonban nem akadályozta a  szerkesztőt a "tíz millás felvezető" megírásában. Ez a nézők félrevezetése, a jó hírnévhez való jog megsértése.

DE HA ANNYIRA SZERETNÉK, AKKOR HÁT BESZÉLJÜNK ENNEK A "TARTOZÁSNAK" a keletkezéséről - mely az elmúlt 20 év történelmének esszenciája.

Ennek az ún. "tartozásnak" a  története ugyanis kiemelkedő példája annak, hogy a háttérben már a 90-es évek közepén ott álló, kormányokon átnyúló, az országot, és a közvagyont iparszerűen lerabló  privatizációs maffia beépített emberei hogyan játszadoznak a jóhiszemű, gyanútlan  állampolgárokkal, hogyan játsszák ki a törvényeket ellenünk.  A részletes történet itt olvasható: http://www.kishantos.hu/news/-n91.html

Véletlen lenne, hogy ma ismét éppen ők vannak  a legmagasabb pozíciókban???

Zászlós Tibor - aki 2001-ben vezérigazgatóként úgy "privatizálta" a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt-t - hogy dolgozói privatizációnak álcázva lényegében ingyen kapták meg 4-en a 2 milliárdra becsülhető értékű céget... Kaptak hozzá 1,5 milliárd Ft nagyon kedvezményes hitelt is, hogy megálljanak a lábukon. Az ingyen kapott gazdaságot 2006. májusában aztán egy svájci fantom cég beiktatásával eladták egy német érdekeltségű cégnek... 9000 hektár állami tulajdonú földön gazdálkodik a cég. Ezek a területek közvetlenül szomszédosak a kishantosi gazdaság földjeivel. Érdekes módon ezt a 9000 hektárt és még sok hasonló hátterű sok ezer hektárt nem osztják fel a "Földet a gazdáknak programban". "Még nem járt le a szerződés" mondta Kutasi István, az NFA Fejér megyei vezetője, amikor a "9000 hektárt vigyétek!" feliratú transzparens mellett elhaladt. Valóban nem járt le... mert 50 évre kötötték - annak ellenére, hogy ezt az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, mert 10 év volt a maximum - de Sebestyén úr, aki akkor is a vagyonkezelő élén állt - kreatívan megoldotta. "Piszkos 12-nek" nevezik még ma is azt a 12 volt állami gazdaságot, melyet ugyanerre a kaptafára raboltak ki a közvagyonból - törvényesnek látszó keretek között. Zászlós Tibor ma is vezérigazgató a Mezőfalvai Zrt-nél, és idén tavasztól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke.

Dr. Sebestyén Róbert  Ő volt az, aki levelében arról tájékoztatta a kishantosiakat, hogy a szerződés lejárta után további egy évre megbízási szerződés köthető a kishantosi földekre - hogy az AKG 5. éve teljesíthető legyen. Aztán meggondolta: 2012. október 10-én kiírták a pályázatokat a földekre úgy, hogy Kishantosnak még egy évre szóló érvényes szerződése volt. Így esély sem maradt a megbízási szerződésre, amit annak ellenére, hogy csak 1 évre köthető - már 3. éve alkalmaznak 35.000 hektáron a "baráti" Kft-k és Zrt-k esetében, mint ahogy azt a Bíróság döntése alapján a Blikk-nek kiadott anyagban láthatjuk.

Dr. Éder Tamás - 1999-2000-ben az ÁPV Rt. Mezőgazdasági Portfóliójának igazgatója - így az állami gazdaságokért is felelős vagyonkezelő. Az ő hivatali idejében zajlott a 12 állami gazdaság privatizációra való felkészítése, melynek része volt Kishantos ellehetetlenítése. Állami vagyonkezelőként vonakodott dönteni a romos, használaton kívüli kishantosi major eladásáról, mely megindíthatta volna a kishantosi ökológiai mintagazdaság fejlődését. De nem vonakodott  a 2000. decemberi törvénytelen parlamenti döntés alapján a 12 állami gazdaságot ingyenesen átadni a Magyar Fejlesztési Banknak. Innen kezdve már a banktitok leple alatt folytatódhatott a közvagyon megrablása. A "hatékony" munka érdekében az akció idejére  a privatizációért felelős MFB ügyintézőt kinevezték a Mezőfalvai Rt. Igazgatóságának elnökévé is... Ez az innovatív eljárás aztán valóban felgyorsította az eseményeket - a tárgyalások és a döntéshozatal leegyszerűsödött - az augusztusi hőségben, amikor mindenki szabadságon van - néhány hét alatt elzajlott a privatizáció. Éder Tamás ma Csányi Sándor jobb keze, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara teljes magyar élelmiszeriparért felelős alelnöke.

Dr. Szabó Csaba - 1999-2000-ben az ÁPV Rt. Mezőgazdasági Portfóliójának igazgató helyettese  - tehát Dr Éder Tamás helyettese volt. Ő szabotálta el a kishantosiak szerződés módosításának elkészítését - ezért nem nyerhették meg a 10 évig húzódó pert a kishantosiak - mert a szerződés írásos módosítása a megállapodás ellenére nem készült el. A megállapodás tényét több tanú is bizonyította a bíróság előtt, akik jelen voltak a tárgyalásokon, de a föld ügyekben a törvény úgy rendelkezik, hogy csak az írás számít - az pedig nem készült el... Dr Szabó Csaba Dr Éder Tamás mellett szintén részt vett a "piszkos privatizáció" előkészítésében. Sokszor járt akkoriban Mezőfalva Sismándon. Most ő is újra színre lépett: először a vörös iszap katasztrófa pénzek kezelését bízta rá Orbán Viktor, majd a föld ügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki. Jelenleg a több ezer hektáron legeltetéses bio állattartással foglalkozó 100 %-os állami tulajdonú Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft vezérigazgatója, ami önmagában aggasztó, hiszen az ott szükséges szakmai tudással, tapasztalattal nem rendelkezik - jelentős vagyonok mozgatásában és célba juttatásában viszont igen - így egyre többen aggódnak Hortobágyért. Dr. Szabó Csaba 130 milliós közvetlen kárt, és több száz milliós közvetett kárt okozott szándékos mulasztásával Kishantosnak.

Új szereplő, méltó utód a történetben Dr Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár is. Pályakezdő jogászként került a Fideszhez, majd alig néhány év alatt pártkatonaként ült az állampolgári székbe - hogy nemzeti vagyonunk legfontosabb, stratégiai részét, az állami tulajdonú termőföldeket kézbe vegye. Eddigi megnyilatkozásaira még a politikába belefáradt polgárok is felkapják a fejüket, hiszen harcos kirohanásaiban láthatóan nem korlátozzák őt az ismeretek, és a tények. Valószínűleg túl is fogja szárnyalni Dr. Szabó Csabát - akinek földügyi biztossága az újabb és újabb államtitkári és miniszteri biztosi kinevezések között már nem is olyan biztos.

Bitay Márton  mindenesetre elszánt hévvel vetette bele magát a harcba - kőkemény elszántsággal és döbbenetes hazugságokkal igyekszik lejáratni a közérdekért önzetlenül dolgozó kishantosiakat. Láthatóan addig nem nyugszik, míg meg nem semmisíti Kishantost. Mindenesetre komoly káderhiánnyal küzdhet Orbán Viktor, ha nem talált alkalmasabb, hozzáértőbb embert az egész országban erre a fontos és történelmi jelentőségű kormányzati pozícióra. Ennél már csak az lehet rémísztőbb feltevés - hogy nagyon is alkalmas Dr. Bitay Márton a neki szánt feladatra.

A Célpont műsorára visszatérve - elgondolkoztató, hogy éppen a kormány  legelkötelezettebb híveit tartja tudatlanságban, vezeti félre a kormányzati média. Az pedig, hogy az igazat nem szabad elmondani Kishantosról - bizonyítja a kishantosiak igazságát.

Ángyán elleni bosszúról beszélnek sokan - ez a műsor is ezt sugallta. Üzenem nekik, hogy ez itt egy ország, melynek törvényei vannak. Az állami vagyon és az államapparátus vonatkozásában nem értelmezhető a bosszú fogalma. A bosszú maffia fogalom...

2013. november 16.
Ács Sándorné

         szólj hozzá

Címkék: maffia mezőgazdaság greenpeace ökológia agrárium nfa agrárpolitika ács sándorné ángyán józsef kishantos mezőföld népfőiskolai társaság kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok HírTV piszkos 12

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark