A Greenpeace a földügyi államtitkár és az NFA vezetőinek menesztését követeli

Pacsker         2014.04.16.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33341/cikk.jpg"... arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak." - írja a Greenpeace az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében.

A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban ez az értelmetlen pusztítás, az önbíráskodás elfogadhatatlan. Ezért nyílt levélben sürgős intézkedést kértek Orbán Viktortól: védje meg a kishantosi biogazdaságot, és haladéktalanul váltsa le a károkozás felelőseit – dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) vezetőit –, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak. - Hírforrás: Greenfo - 2014. április 15.

A német–magyar államközi együttműködés keretében 21 éve biogazdálkodással művelt kishantosi földeken 150 millió forintra becsült mértékű károkozás történt. A feljelentés ellenére a rendőrség, bár jelen volt, nem állította meg a károkozást, amely ráadásul az NFA által 2014. április 9-én e célra megbízott őrző-védő cég fegyveres embereinek biztosítása mellett zajlott. http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33340/cikk.jpgAz őrök lezárták az érintett földterületekre bevezető köz- és önkormányzati tulajdonban lévő utakat, és agresszívan megpróbáltak mindenkit eltávolítani a területről, miközben 8-10 traktor tárcsázta ki a kikelt búzát, napraforgót és a többi bionövényt.

A témát követők számára már ismert, hogy a kishantosi földek kapcsán több bírósági per is folyamatban van. A következő bírósági tárgyalás 2014. április 25-én lesz a birtokvédelem ügyében, míg a Kishantos által megtámadott NFA-pályázatokkal kapcsolatos tárgyalást 2014. május 25-én tartják.  Ennek ellenére mind az NFA vezetősége, mind a földügyekért felelős Bitay Márton államtitkár arra biztatta a kishantosi földekre kiírt pályázat nyerteseit, hogy a jogszabályok alapján még mindig birtokon belül lévő kishantosi biogazdaság által művelt földeket foglalják el.

A hétvégén Kishantoson történtekre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

kishantos_1.jpg


Orbán Viktor
Miniszterelnök úr
1357 Budapest,
Pf. 6.

Tárgy: Kishantos ügyében intézkedés kérése

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében fordulunk Önhöz.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki.

A Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt – több szempontból is erősen megkérdőjelezhető – pályázaton, melynek tényét a Greenpeace és az ügyet támogató 340 további szervezet és több tízezer magánszemély részéről elfogadhatatlannak tartjuk. A Greenpeace támogatásával jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött.

Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására az elmúlt hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket – 150 millió forintra becsült kárt okozva. Erre a barbárságra a Nemzeti Földalapkezelő vezetői és az állami földügyekért felelős államtitkár, az NFA-t felügyelő dr. Bitay Márton Örs buzdította a bíróságon megtámadott pályázat nyerteseit, és ennek a sajtóban is hangot adtak.

Az esetre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Idézte egy tavaly decemberi vizsgálatukat, amelyben megállapították, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. A hétvégén Kishantoson történtekkel kapcsolatban az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

Az NFA vezetői és a földügykért felelős államtitkár azonban Kishantos esetében az erőszakot választotta egy bíróságon lévő jogvita eldöntésére. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az eljárást, ezért arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.

2014. április 15.

Tisztelettel:
Szegfalvi Zsolt
igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület

         szólj hozzá

Címkék: orbán viktor mezőgazdaság természetvédelem greenpeace ökológia fenntarthatóság agrárium nfa élőlánc magyarországért ángyán józsef kishantos fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ szabó marcell nemzeti földalapkezelő szervezet bitay márton örs

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kishantos alkotmányos védelemre érdemes és a magyarok 73%-a megvédené

Pacsker         2014.04.15.

A jövő nemzedékek szószólója a kishantosi gazdaság történéseiről

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye - MTI OS - Budapest, 2014. április 14.

"Az alapvető jogok biztosa és helyettese a sajtóból értesült arról, hogy Kishantosban, az eddigi biogazdaság földjein az állami földbérlet-pályázaton nyertes új gazdák beszántották a zöld vetést. A Kishantos kapcsán indult vizsgálat során a biztos és helyettese a jövő nemzedékek szószólója még tavaly decemberben megállapította, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell az Alaptörvény P) cikkben foglalt, a nemzet közös örökségével kapcsolatos követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét.
A biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter 2014. február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Ígéretet tett arra is, hogy létrehozza a szakmai és civil szervezetek bevonásával azt a szakmai fórumot, melynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmant Hivatalt a bizottság munkájában való részvételre.

Az alapvető jogok biztosa erre a feladatra környezetvédelmi helyettesét, Dr. Szabó Marcelt kérte fel, amelyről a minisztert is tájékoztatta.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság a mai napig nem alakult meg, és nem tudható az sem, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a területen kialakult környezeti értékeket megőrizze. Az eset kapcsán Szabó Marcel a sajnálatát fejezte ki, és ismételten hangsúlyozta, hogy a több évtizedes biogazdálkodás létrehozta környezeti értékek védelme az Alaptörvény P cikke alapján mindenki kötelessége."

MTI/OS - Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Kishantos Bizottság: videó dokumentumok - 2013. dec. 18.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának 2013. december 18-án tartott ülésén készült dokumentum videók. Tájékoztató a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola állami földhaszonbérleti pályázatával kapcsolatosan kialakult helyzetről az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes jelentésének ismeretében. A hivatalos jegyzőkönyv itt olvasható: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/MB/A361/1312181.pdf Az ülés határozatképtelenségéről bővebben itt: http://www.kishantos.hu/news/-n109.html

A magyarok 85%-a bízik a hazai élelmiszerekben

Greenpeace sajtóközlemény - 2014. április 10.

Budapest, 2014. április 10. – Egy, a közelmúltban készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok bíznak a hazai élelmiszerekben. A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja a vegyszermentes biogazdálkodást, és a belföldön megtermelt élelmiszerekben bízik a külföldi élelmiszerekkel szemben. A kutatásból egyértelműen kiderült: van igény a magyar biotermékekre.

A Greenpeace környezetvédő szervezet megbízásából, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014 januárjában végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a magyar lakosság körében a hazai biotermékekről, és ehhez kapcsolódóan a kishantosi biogazdaság megítéléséről. A közvélemény-kutatás eredményei alapján reméljük, hogy az újonnan megalakuló kormány figyelembe fogja venni az őt megválasztó állampolgárok véleményét, felülvizsgálja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet korábbi döntését, és visszaadja a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a földeket.

A közvélemény-kutatásból kiderült, a magyarok 85%-a inkább bízik a hazánkban megtermelt élelmiszerekben, mint a külföldiekben, és bár csak a lakosság 42%-a fogyaszt bioterméket olyankor, amikor lehetősége nyílik rá, ugyanennyien vannak azok, akik szívesen fogyasztanának vegyszermentes élelmiszereket, ha tehetnék.

Különösen érdekes a válaszok alakulása az ökológiai gazdálkodók által használt területekkel kapcsolatban: a válaszadók 94%-a szeretné, ha több biogazdaság lenne Magyarországon, vagyis egyértelmű a magyarok igénye a vegyszermentes élelmiszerekre.

A kishantosi biogazdaság földjeinek elvesztéséről minden ötödik magyar hallott, és egyértelmű a válaszadók ügyről alkotott vélekedése is: 73 százalékuk nem ért egyet a Nemzeti Földalapkezelő döntésével. Legtöbben továbbra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gazdálkodását tennék lehetővé, vagy új pályázatot írnának ki a földekre.

A közvélemény-kutatás ábrái:
https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157643747383295/

További információ:
Rodics Katalin
regionális kampányfelelős
katalin.rodics@greenpeace.hu
+36 20 479 1916

Sajtókapcsolat:
Schmidt Hajnalka
hajnalka.schmidt@greenpeace.hu
06 20 525 3500

Háttér:
A Kishantosi Nonprofit Kft. 1993 óta európai szinten is egyedülálló programot valósított meg a Dunaújváros közelében lévő településen. Az itt művelhető 452 hektáros állami földterületen a szervezet a legszigorúbb, BioSuisse minősítésű biogazdálkodást folytat, az ebből befolyó összegből pedig egy népfőiskolát tart fenn. A kishantosihoz hasonló mintagazdálkodások kivételesen fontos ökológiai innovációk színterei. Kishantos a tiszta, vegyszermentes mezőgazdaságot, egészséges táplálékunkat, a közösségi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezését képviseli Magyarországon.

Az alapvető jogok biztosa hivatalosan is vizsgálta a Nemzeti Földalapkezelő döntését, és megállapította: a kishantosi területen létrejött biogazdaság ökológiai érték, amely méltó az alkotmányos védelemre.

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság greenpeace ökológia agrárium jövő nemzedékek élőlánc magyarországért kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Erőtlen az ökológiai gazdálkodás akcióterve

Pacsker         2014.02.17.

P1090432.JPGFebruár 6-án mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervet, amiben a foglalkoztatás elősegítése és a környezetterhelés csökkentése jelenik meg fő szempontként. A rendezvényen részt vevő civilek azonban úgy látják, hogy a tervezettel ellentétes folyamatok zajlanak ma hazánkban, pl. Kishantos szétverése. (Valamint, hogy a Kormány szembefordult saját elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájával és annak kidolgozójával, Ángyán Józseffel! - a GreenR szerk.) (Lásd a leleplező videót: így egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a gyakorlatban!)

Forrás: Greenfo.hu - Farkas Boglárka 2014. február 11.

A huszonegy pontos akcióterv hazai és nemzetközi aspektust is figyelembe vesz Gombos Zoltán főosztályvezető szerint. Előadásában elmondta, hogy hazánk kívételesen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, amit mindenképpen ki kellene használni, jó minőségű talaj és klíma segíti itthon az ökogazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás mellett hozta fel még érvnek a napjainkban gyakori élelmiszerbotrányokat, amik elkerülhetőek lennének megbízható forrásból származó, kisközösségek által termelt élelmiszerhálózatokkal.

A tervezet fő célkitűzései az ökológiai gazdaságok területének növelése, az ökológiai alapanyagok megjelenése a hazai termékekben és önálló termékként is állja meg a helyét a hazai és nemzetközi piacon. Az előnyei pedig a munkahelyteremtés mellett az őshonos fajták termesztése és a biológiai sokféleség megőrzése. Az idei évtől egészen 2020-ig tartó akcióterv számszerűsíthető célja, hogy a hazai méhállományt huszonöt százalékkal növelje, illetve a közétkeztetésben az ökológiai gazdaságból származó alapanyagok aránya minimum harmic százalék legyen. A program prioritásai a kézműves ágazat, az állatenyésztés, a helyi gazdaságok szerepének növelése és a vízgazdálkodás, illetve az élelmiszerláncok hatékonyabbá tétele, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrártanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója.

Mi van az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervben?

A civil szakértők közt volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségtől, aki üdvözölte az akciótervet, de a jelenlegi helyzetben megkésettnek nevezte. Mint felszólalásában elmondta, az Európai Uniós vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, illetve a tagállamok már a partneri egyeztetések végstádiumában vannak. Mint elmondta, a jelenlegi tervezetből a jó helyzetértékelés és a modern megközelítés hiányzik. Kitért arra is, hogy ha ezek a célok fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat, -amilyen Kishantos is- , nem ellehetetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérlet pályázatot is, szerinte a valóságban nem a tervezet szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket, akik tevékenysége fosszílis energiahordozókon alapul, hisz elavult gépeket működtetnek és műtrágyáznak.

A jogi és kritkai környezet nagyon kedvező Magyarországon az ökológiai gazdálkodás megteremtéséhez Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese szerint. Ezt bizonyítja, hogy a magyar alkotmányban által deklarált a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, ami kedvező alap a Vidékfejlesztési Stratégia számára is. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem tűz ki elég ambíciózus célt a szakértő szerint. Mint elmondta, a jelenleg ökológiai gazdálkosdás alatt levő mezőgazdasági földterületek aránya két százalék, a cél pedig 2020-ig a négy százalék, ami elenyésző arány a szomszédos Ausztriához képest, ahol már ma húsz százalékon gazdálkodnak fenntartható módon.
Az ambíció hiányával pedig Magyarország a versenyhelyzetéből veszít a nemzetközi piacon, ugyanis a környező országokban ütemesebb mértékű lesz a fejlődés. A zöldombudsman javaslatai a jelenlegi célok megemelése, a jelenlegi ökológiai gazdálkodás alatt álló állami földterületek védelme. További javaslatként fogalmazta meg az ökológiai gazdálkodásra áttérés jogi környezetének megteremtését és az állami tulajdonú földterületeken ökológiai gazdálkodása kvóta bevezetése, ami a hasznonélvezőknek a terület minimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság ökológia agrárium nfa agrárpolitika kishantos ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Üzenet Kishantosért - a magyar diákok videója

Pacsker         2013.12.04.

Vestjyllands-i Népfőiskolán tanult magyar diákok üzenete Kishantosért.
Készítette: a ↑Krétakör↑

Támogasd a petíciót: http://kishantosert.hu/
A dán népfőiskola: http://www.vestjyllandshojskole.dk/
Ízelítő fényképes összefoglaló: http://prezi.com/dsu9h_smubuj/daniabol-jottunk/

         szólj hozzá

Címkék: videó dánia krétakör ökológia fenntarthatóság kishantos vestjyllands hojskole kishantosi vidékfejlesztési központ kishantos rural development centre kishantos folk high school

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-techno hatékonyság? Felejtsd el!

Pacsker         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

jevons paradoxon.jpgAz autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.

         2 hozzászólás

Címkék: hatékonyság környezetszennyezés hulladék szennyezés ökológia fenntarthatóság papírmentes iroda humánökológia üzemanyag fogyasztás jevons-paradoxon visszapattanó hatás jevons hatás hatékonyság növekedés ökológiai paradoxonok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bosszú maffia fogalom... - a HírTV/Célpont félrevezette Kishantos kapcsán a nézőket

Pacsker         2013.11.16.

hírtv kishantos.jpgA HÍR TV nézőinek nincs joga megtudni az igazságot?
Célpontban: a közvélemény félrevezetésének tipikus esete - /Forrás: Kishantos.hu

A nemzeti és keresztény média tegnap a HÍR TV Célpont című műsorában foglalkozott Kishantos ügyével... A Kishantosról készült műsor már a Hír TV honlapjára is úgy került, hogy a felületes szemlélő úgy láthatja, mintha az előző hírben szereplő disznóságok - beteg gyerekek pénzének elsikkasztása  - is Kishantoshoz kapcsolhatóak lennének...

A műsor felvezető szövege: "Gumicsizma az asztalon. Az új bérlőket és az államot ekézi a kishantosi cég. Biogazdálkodás, csodakert , népfőiskola és traktor elé ugráló Greenpeace-aktivisták. Célpontban a több tíz millás köztartozás és Ángyán doktor védencei."

A Greenpeace felhívása: Kishantos továbbra is közvetlen veszélyben van!

A GreenR blog helyszíni megjegyzése: Nem "ugráltak" Greenpeace aktivisták traktor elé. Veszélyes élethelyzetben és egyértelmű jogi helyzetben senki nem "ugrál"! A jogi értelemben birtokon belül lévő Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője és a Greenpeace regionális kampányfelelőse hivatalos közjegyzői papírokkal viszont megállították a birtokháborítást tevő traktorost!

Igaz, hogy a műsorban elhangzik az is, hogy már csak 4 millió az a bizonyos - 10 évig (!)  tartó perben keletkezett, és nem felhalmozott - tartozás, ez azonban nem akadályozta a  szerkesztőt a "tíz millás felvezető" megírásában. Ez a nézők félrevezetése, a jó hírnévhez való jog megsértése.

DE HA ANNYIRA SZERETNÉK, AKKOR HÁT BESZÉLJÜNK ENNEK A "TARTOZÁSNAK" a keletkezéséről - mely az elmúlt 20 év történelmének esszenciája.

Ennek az ún. "tartozásnak" a  története ugyanis kiemelkedő példája annak, hogy a háttérben már a 90-es évek közepén ott álló, kormányokon átnyúló, az országot, és a közvagyont iparszerűen lerabló  privatizációs maffia beépített emberei hogyan játszadoznak a jóhiszemű, gyanútlan  állampolgárokkal, hogyan játsszák ki a törvényeket ellenünk.  A részletes történet itt olvasható: http://www.kishantos.hu/news/-n91.html

Véletlen lenne, hogy ma ismét éppen ők vannak  a legmagasabb pozíciókban???

Zászlós Tibor - aki 2001-ben vezérigazgatóként úgy "privatizálta" a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt-t - hogy dolgozói privatizációnak álcázva lényegében ingyen kapták meg 4-en a 2 milliárdra becsülhető értékű céget... Kaptak hozzá 1,5 milliárd Ft nagyon kedvezményes hitelt is, hogy megálljanak a lábukon. Az ingyen kapott gazdaságot 2006. májusában aztán egy svájci fantom cég beiktatásával eladták egy német érdekeltségű cégnek... 9000 hektár állami tulajdonú földön gazdálkodik a cég. Ezek a területek közvetlenül szomszédosak a kishantosi gazdaság földjeivel. Érdekes módon ezt a 9000 hektárt és még sok hasonló hátterű sok ezer hektárt nem osztják fel a "Földet a gazdáknak programban". "Még nem járt le a szerződés" mondta Kutasi István, az NFA Fejér megyei vezetője, amikor a "9000 hektárt vigyétek!" feliratú transzparens mellett elhaladt. Valóban nem járt le... mert 50 évre kötötték - annak ellenére, hogy ezt az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, mert 10 év volt a maximum - de Sebestyén úr, aki akkor is a vagyonkezelő élén állt - kreatívan megoldotta. "Piszkos 12-nek" nevezik még ma is azt a 12 volt állami gazdaságot, melyet ugyanerre a kaptafára raboltak ki a közvagyonból - törvényesnek látszó keretek között. Zászlós Tibor ma is vezérigazgató a Mezőfalvai Zrt-nél, és idén tavasztól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke.

Dr. Sebestyén Róbert  Ő volt az, aki levelében arról tájékoztatta a kishantosiakat, hogy a szerződés lejárta után további egy évre megbízási szerződés köthető a kishantosi földekre - hogy az AKG 5. éve teljesíthető legyen. Aztán meggondolta: 2012. október 10-én kiírták a pályázatokat a földekre úgy, hogy Kishantosnak még egy évre szóló érvényes szerződése volt. Így esély sem maradt a megbízási szerződésre, amit annak ellenére, hogy csak 1 évre köthető - már 3. éve alkalmaznak 35.000 hektáron a "baráti" Kft-k és Zrt-k esetében, mint ahogy azt a Bíróság döntése alapján a Blikk-nek kiadott anyagban láthatjuk.

Dr. Éder Tamás - 1999-2000-ben az ÁPV Rt. Mezőgazdasági Portfóliójának igazgatója - így az állami gazdaságokért is felelős vagyonkezelő. Az ő hivatali idejében zajlott a 12 állami gazdaság privatizációra való felkészítése, melynek része volt Kishantos ellehetetlenítése. Állami vagyonkezelőként vonakodott dönteni a romos, használaton kívüli kishantosi major eladásáról, mely megindíthatta volna a kishantosi ökológiai mintagazdaság fejlődését. De nem vonakodott  a 2000. decemberi törvénytelen parlamenti döntés alapján a 12 állami gazdaságot ingyenesen átadni a Magyar Fejlesztési Banknak. Innen kezdve már a banktitok leple alatt folytatódhatott a közvagyon megrablása. A "hatékony" munka érdekében az akció idejére  a privatizációért felelős MFB ügyintézőt kinevezték a Mezőfalvai Rt. Igazgatóságának elnökévé is... Ez az innovatív eljárás aztán valóban felgyorsította az eseményeket - a tárgyalások és a döntéshozatal leegyszerűsödött - az augusztusi hőségben, amikor mindenki szabadságon van - néhány hét alatt elzajlott a privatizáció. Éder Tamás ma Csányi Sándor jobb keze, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara teljes magyar élelmiszeriparért felelős alelnöke.

Dr. Szabó Csaba - 1999-2000-ben az ÁPV Rt. Mezőgazdasági Portfóliójának igazgató helyettese  - tehát Dr Éder Tamás helyettese volt. Ő szabotálta el a kishantosiak szerződés módosításának elkészítését - ezért nem nyerhették meg a 10 évig húzódó pert a kishantosiak - mert a szerződés írásos módosítása a megállapodás ellenére nem készült el. A megállapodás tényét több tanú is bizonyította a bíróság előtt, akik jelen voltak a tárgyalásokon, de a föld ügyekben a törvény úgy rendelkezik, hogy csak az írás számít - az pedig nem készült el... Dr Szabó Csaba Dr Éder Tamás mellett szintén részt vett a "piszkos privatizáció" előkészítésében. Sokszor járt akkoriban Mezőfalva Sismándon. Most ő is újra színre lépett: először a vörös iszap katasztrófa pénzek kezelését bízta rá Orbán Viktor, majd a föld ügyekért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki. Jelenleg a több ezer hektáron legeltetéses bio állattartással foglalkozó 100 %-os állami tulajdonú Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft vezérigazgatója, ami önmagában aggasztó, hiszen az ott szükséges szakmai tudással, tapasztalattal nem rendelkezik - jelentős vagyonok mozgatásában és célba juttatásában viszont igen - így egyre többen aggódnak Hortobágyért. Dr. Szabó Csaba 130 milliós közvetlen kárt, és több száz milliós közvetett kárt okozott szándékos mulasztásával Kishantosnak.

Új szereplő, méltó utód a történetben Dr Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár is. Pályakezdő jogászként került a Fideszhez, majd alig néhány év alatt pártkatonaként ült az állampolgári székbe - hogy nemzeti vagyonunk legfontosabb, stratégiai részét, az állami tulajdonú termőföldeket kézbe vegye. Eddigi megnyilatkozásaira még a politikába belefáradt polgárok is felkapják a fejüket, hiszen harcos kirohanásaiban láthatóan nem korlátozzák őt az ismeretek, és a tények. Valószínűleg túl is fogja szárnyalni Dr. Szabó Csabát - akinek földügyi biztossága az újabb és újabb államtitkári és miniszteri biztosi kinevezések között már nem is olyan biztos.

Bitay Márton  mindenesetre elszánt hévvel vetette bele magát a harcba - kőkemény elszántsággal és döbbenetes hazugságokkal igyekszik lejáratni a közérdekért önzetlenül dolgozó kishantosiakat. Láthatóan addig nem nyugszik, míg meg nem semmisíti Kishantost. Mindenesetre komoly káderhiánnyal küzdhet Orbán Viktor, ha nem talált alkalmasabb, hozzáértőbb embert az egész országban erre a fontos és történelmi jelentőségű kormányzati pozícióra. Ennél már csak az lehet rémísztőbb feltevés - hogy nagyon is alkalmas Dr. Bitay Márton a neki szánt feladatra.

A Célpont műsorára visszatérve - elgondolkoztató, hogy éppen a kormány  legelkötelezettebb híveit tartja tudatlanságban, vezeti félre a kormányzati média. Az pedig, hogy az igazat nem szabad elmondani Kishantosról - bizonyítja a kishantosiak igazságát.

Ángyán elleni bosszúról beszélnek sokan - ez a műsor is ezt sugallta. Üzenem nekik, hogy ez itt egy ország, melynek törvényei vannak. Az állami vagyon és az államapparátus vonatkozásában nem értelmezhető a bosszú fogalma. A bosszú maffia fogalom...

2013. november 16.
Ács Sándorné

         szólj hozzá

Címkék: maffia mezőgazdaság greenpeace ökológia agrárium nfa agrárpolitika ács sándorné ángyán józsef kishantos mezőföld népfőiskolai társaság kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok HírTV piszkos 12

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

RIADÓLÁNC: ez történt ma Kishantoson!

Pacsker         2013.11.08.

alarm.jpgRIADÓ! A rablók elkezdtek szántani az egyik kishantosi földön! Elindítottuk a riadóláncot! A birtokvédelmi eljárást Kishantos hétfőn elindította, amíg az le nem zárul, a rablók törvényt sértenek! Jöjjön, hívjuk a médiát is! Azonnal induljunk!

Még tegnap este behívtak a Tilos Rádió - Planet ERROR műsorába ma 10 órára, mint bloggert és szakértőt Kishantos ügye kapcsán. Élő adásban közöltem, hogy elindult a riadólánc Kishantosért! Az adás itt letölthető(mp3) illetve alább hallgatható.

Eddigi fejlemények:
• Az egyik új bérlő traktorral megkezdte a kultiválást a területen. A jelenlévők kihívták a rendőrséget, akik nem intézkedtek: a rendőrök utasításba kapták, hogy nem mehetnek ki a területre, mert az olyan színben tűnhetne fel, mintha Kishantos mellett állnának ki. Délben megállt a traktor, az új bérlő is kihívta a rendőrséget. A rendőrség a Fejér megyei NFA-tól kért állásfoglalást(!), hogy mit tegyen. (Ami egyébként a jegyző hatáskörébe tartozna.) A rendőrség végül mégiscsak megjelent a helyszínen, és a traktorossal közölték, hogy joga van ott lennie.

"Bejelentést tettünk a hantosi jegyzőhöz a bértokvédelmi kérelmünk kiegészítéseként, és bejelentettük a birtokháborítást. Álláspontunkat a Ptk. 193. paragrafusának (2) pontjára alapozzuk, mely szerint a Kishantosi Nonprofit Kft. van birtokon belül." - mondta Ács Sándorné ügyvezető.

Jogi állásfoglalás a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területének státuszáról - Greenpeace

Kishantosi földfoglalás - HVG videó

Részletek: Máris elkezdték beszántani az új bérlők a kishantosi ökogazdaság földjét

A riadólánc még mindig él: a „földrablók" bármikor visszajöhetnek.

Ha tudod vállalni, hogy szükség esetén néhány órán belül eljutsz Kishantosra, és erőszakmentesen demonstrálsz a biogazdaságért, és a híreket is minél hamarabb tudod továbbítani a lánc többi tagjának, akkor várunk a riadóláncba! http://kishantosert.hu/riado - vagy e-mailt is írhatsz a riadolanc@kishantosert.hucímre.

Élő közvetítés volt a bambuser.com/channel/savekishantos csatornán keresztül!

Fotók a traktorosról és megfutamodásáról

         szólj hozzá

Címkék: maffia mezőgazdaság ökológia agrárium nfa agrárpolitika élőlánc magyarországért ács sándorné kishantos mezőföld népfőiskolai társaság kishantosi vidékfejlesztési központ agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A technokrata öko-álomgyár vége: mi is az a Bioszféra?!

Pacsker         2013.09.05.

Mi is az a "Bioszféra I."? A természetben, a környezetünkben „minden tart valahová”, vagyis a természet olyan rendező elveket alkot és érvényesít, amelyek által abszolút hatékonyan, 100%-osan használ fel energiát, illetve nem gyárt hulladékot. Ez a folyamat ciklikusságot feltételez, a körkörösség állandó.

http://www.company7.com/mccmo/graphics/biosphere2campus780180.jpg

A körkörösség másolása azonban nehezen megoldható. A másoláshoz ugyanis teljesen érteni kellene, hogyan működik a másolandó folyamat, ez azonban eddig még senkinek sem sikerült a Földön. Ezért az ember mást nem tudván, eddig csak rombolt és pusztított maga körül. Legvégül saját magát is elpusztítja, ha nem találja meg önmagával szemben az „ellenszert”. Az állításokat jól bizonyítja az ún. Bioszféra II. kísérlet, melynek keretében 8 ember kísérleti nyúlként arra vállalkozott, hogy egy mesterségesen fenntartott és hermetikusan lezárt Bioszférában éljen 2 évig.

Az 1980-as évek második felében az egyesült államokbeli Arizona sivatagos területén Oracle Junction közelében különös építkezés folyt. 13000 m2 alapterületen 204 ezer köbméternyi teret gondosan elzártak a külvilágtól, s itt hozták létre a némi túlzással Bioszféra II-nek elnevezett rendszert 200 millió dollár beruházással. A zárt „bioszférához” számos kiszolgáló egység csatlakozott, melyek a természetes napfényen túl mesterséges energiatöbbletet adtak légkondicionálás, szűrés és keringés formájában.

Bio2_Map.jpg

Az üveggel lefedett területen 80%-ot „természetesnek”, 16%-ot agrár-ökoszisztémának, 4%-ot pedig lakóterületnek (urbán-ökoszisztémának) rendeztek be. A „természetes” ökoszisztémákat a vízi, félsivatagi, füves és erdős rendszerek képviselték, arányaik nagyjából megfeleltek az Egyesült Államok viszonyainak. Mindez rengeteg növény, állat és talajlakó mikroszervezet betelepítését jelentette.

A „bioszféra" működése azonban korántsem volt problémamentes. A bevitt 25-féle gerinces állatfajból rövid idő alatt 19 kipusztult. Ugyancsak kipusztult az összes beporzó rovar, így kézi erővel kellett ezt a fontos funkciót az agrárrendszerben pótolni. Ugyanakkor egyes hangyafajok, csótányok és sáskák robbanásszerűen elszaporodtak. Hasonló volt a helyzet a növényekkel is, ahol liánszerű fajok mindent belepve vették el a fényt a többi növénytől. A víztestek is bezöldültek, eutrofizálódtak, nehezítve az emberek vízellátását.

A legkomolyabb probléma (ami lehet, hogy összefügg az előzőekkel) az volt, hogy a bezárt rendszerben nem működött megfelelően az oxigénciklus. A levegő O2-koncentrációja a dús növényzet ellenére fokozatosan csökkent, 1,4 év elteltével már a normális 21% helyett csak 14% volt. Ugyanakkor a dinitrogén-oxid veszélyesen magas szintre (79 ppm) emelkedett, mely már-már agykárosodást is okozhat. E két ok miatt a kísérletet módosítani kellett, a légkör összetételét az utolsó fél évre fel kellett kívülről javítani, így a teljes anyagi zártságot nem sikerült fenntartani. - Vida Gábor: Helyünk a bioszférában, 9. pont

Ugyan a projekt végével egészségesen hagyták el a területet, de ezen időszak alatt keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy fennmaradhassanak, hisz már a program elején problémák adódtak, megbomlott a kezdeti természetes összhang. Kipusztult például az összes beporzó rovar (valahogy ez mostanában "a valódi" bioszférából is ismerős tendencia...), így a résztvevők kézzel végezték el helyettük a „munkájukat”. Fokozatosan védekeztek a hangyákkal, a csótányokkal és a sáskákkal szemben, közben pedig irtaniuk kellett a liánszerű növényeket, hogy ne vegyék el a fényt a hasznos fajoktól. Meg kellett küzdeniük a víztestek bezöldülésével is, ami jelentősen megnehezítette a tiszta ivóvízellátást. A legkomolyabb probléma azonban az volt, hogy egyáltalán nem működött az élet fenntartásához nélkülözhetetlen oxigénciklus, azaz folyamatosan csökkent az emberi élethez szükséges oxigén, míg nőtt a dinitrogén-oxid. Ezért – hogy az ember meg ne fulladjon - már a kísérlet közepe felé módosítani kellett a feltételeken.

Milyen tanulságokkal szolgált ez a projekt?

  1. 1.) Eddig nem sikerült az embert tartósan fenntartó mesterséges ökoszisztémát konstruálni.
  2. 2.) Nem tudjuk, hogy a Bioszféra I., vagyis a nagy földi rendszer ezt hogyan csinálja.
  3. 3.) A földi bioszféra számunkra nélkülözhetetlen.
  4. 4.) A földi bioszféra ma már nem képes semlegesíteni az ember okozta problémákat.
  5. 5.) Mi magunk, az emberiség vagyunk a Bioszféra alárendeltjei.

Vége a tecno-büro-öko-krata new-age optimizmusnak
és a tudományos "fejlődésbe" vetett hitnek!

»A Bioszféra 2 program megosztotta a tudományos világot. Voltak, akik izgalmas tudományos projektnek tartották, mások szerint csupán „tudománynak álcázott New Age handabandázás” volt. A Bioszféra 2 tudományos hitelessége ugyanis számos ponton megkérdőjeleződött. Például az Institute for Ecotechnic nevű intézetről, ami a bioszféra projekt több résztvevőjének tudományos képzettségét igazolta, a CBC kanadai hírcsatorna kiderítette, hogy valójában egy művészeti galéria és kávézó Londonban. A projektben résztvevők többsége ráadásul az Institute of Ecotechnic Új Mexikó-beli kirendeltségének alternatív színházában játszott együtt John Allen vezetése alatt, aki egyúttal a projektet is vezette, s köréje a tudományhoz méltatlan (bár a „valódi” tudományos világban sem ismeretlen) személyi kultusz épült. A fő probléma kétségtelenül az volt, hogy a Bioszféra 2 hívei elsősorban nem tudományos vállalkozásként tekintettek munkájukra, hanem mindenféle spirituális, vallási értékkel ruházták fel. Többen vádolták csalással a projektet, mivel a szén-dioxidot elnyelő eszközt titokban csempészték be az építménybe, ráadásul kívülről kellett az oxigént is pótolni, valamint az elektromos áramot sem kizárólag napenergiából nyerték.

A Bioszféra 2 projekt mégis egyfajta emblémává vált az ökológiával foglalkozó szakemberek számára. Többnyire úgy utalnak a kísérletre, mint aminek során bebizonyosodott, hogy mai tudásunk alapján lehetetlen olyan fizikailag zárt rendszert alkotni, amely képes eltartani akár csak 8 embert élelemmel, vízzel és levegővel, mindössze két évig. Bebizonyosodott továbbá, hogy a földi ökoszisztéma olyan összetett rendszer, aminek nem lehet ad hoc kiragadni darabkáit, mivel az élőlények mindegyikére szükség van az ökológiai egyensúly fenntartásához. Tudományos kísérletként, s annak eredményeként hivatkoznak a voltaképpen kétes vállalkozásra. Tényként kezelik az eredményt, amit számtalan alkalmi megoldás, hozzá nem értés rontott el. Egy csapat idealista dilettáns, és a vállalkozást 200 millió dollárral támogató laikus milliomos, Edward Bass projektje modellezni kívánta a Föld működését.« - Liget.org - Mund Katalin: A Bioszféra 2 korlát(olt)jai

         26 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természettudomány ökológia bioszféra fenntarthatóság humánökológia bioszféra 2

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lehet-e vegyszer nélkül szőlőt termelni? Uram bocsá’, bort készíteni?

Pacsker         2013.08.04.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

Rausch Zoltán barátunk jegyzeteiből közöljük most a legutóbbit.
Neki köszönjük meg a tanulságos és szép riportot!

Búvárharang? Kultikus kőmonstrum a Húsvét-szigetekről? UFO? Leselejtezett Rakéta?
Más!

Egy barátom invitálására ellátogattam egy Soprontól nem messze levő borászathoz. Azoknak, akik nagyon akarják tudni, melyik is ez a pince, szórók el nyomokat, de nem erről szeretnék igazán írni, inkább a felfogásról szólok, mely bennem rengeteg kérdést vetett fel és egyben magot is ültetett. Hatod magammal voltunk ott olyanok, akikhez apáik, nagyapáik, dédapáik révén, sőt azon túl is a szőlő erősen kötődik. Vagy mint termelő, vagy mint tulajdonos, vagy mint borász ma is közünk van a szőlőhöz, ehhez az ősi Isteni kultúrnövényhez. Ebből fakadóan nem nagyon lehetett nekünk „mesélni”: sokat tudunk róla. Bár előadónk a mi anyanyelvi magyarunkat, mi pedig előadónk anyanyelvét a németet törtük, mégis mindig sikerült komoly részleteket felfedő dolgokat megvitatni.

Lehet-e vegyszer nélkül 2.jpg

A címbeli kérdésre, mi szerint „Lehet-e vegyszer nélküli szőlőt termelni?” a józan parasztésszel az ember rögtön rávágja a választ, hát persze, nagyapáink valaha ezt tették: tehát lehet! Ők már bizonyították. Igen-igen, csakhogy az Ő tudásuk nagy része sírba szállt már, köszönhetően vegyszeres korunknak, s a sok kis apró részlet, mely a csínját-bínját jelentette a mesterségnek nem található sehol vagy csak igen nehezen. Azt se feledjük, hogy változóban az éghajlatunk, savasodnak a földek, mások ma a fajták és a szőlő kártevők is fejlődtek. Azaz mégsem ennyire egyszerű ez a kérdés.

Előre elnézést kérek a dologhoz jobban értőktől és előadónktól is, ha valamit nem jól értettem s itt rosszul közlöm. Fogom javítani…

Első utunk az „időnyerő” fehérbor kóstolás után egyenesen ki a szőlőterületre vezetett. A 34 éves házigazdánk, nagy lendülettel vett át minket a kolléganőtől s jelezte előző vendégeit ugyan elküldte kicsit „mást csinálni”, míg minket okosít, de majd vissza kell térnie hozzájuk pár óra múlva. Azt is megtudtuk a kolléganőtől: az irodában nem igazán látni házigazdánkat. Mindig „kinn” van vendéggel vagy a szőlőnél vagy épp a pincében, de sosem a papírok és íróasztalok között. Ezt valahogy meg tudjuk érteni. Az igazi boros gazdát inkább képzeljük egyik kezében borospohárral, másikban lopóval és joviális orcáján vörös orral a hordók között, mint holmi iromány mellett íróasztalnál görnyedve. Egy kisbusszal gyorsan kiértünk a faluból a területre.

Lehet-e vegyszer nélkül 3.jpg

Első ránézésre anyám jutott eszembe, aki biztosan azt mondja, ha itt van „Ez bizony gazos! Ezek itt spórolnak a kapálással!” S mint kiderült: tényleg. A „gaz” segíti a talajban a megfelelő tápanyagok kialakítását és idővel nem kell kapálni, vagy csak a tőke alatt. Az elején –csaknem 10 évvel ezelőtt– még vetették a bükkönyt, a mustárt és a zanótot, most már szórja a magját mind, nem kell vetni. A természet végzi a dolgát. Ekkor tudjuk, meg, mi indította el Franzit, hogy a vegyszermentes termelésben gondolkozzon. Még az évezred elején az apjától frissen átvett területen látta, hogy valami baj van a szőlővel. Megvizsgáltatta laborban a levelet, mely alapján kiderült: magnézium hiány. No, mit tesz a gondos gazda, elemezteti a földet is gyorsan a laborban: az meg azt mutatta sok a magnézium. No hát akkor most sok is van meg kevés is!? Persze hamarosan jött a javaslat is a labor eredmények után: magnéziumos levéltrágyát kell kijuttatni és már helyre is jön. Ez volt az a pont, ahol azt mondta Franzi: ezt így Ő nem akarja, kell legyen más módszer is. Eljárt mindenféle tanfolyamokra, ahol tudóktól, hol meg nem tudóktól –ez utóbbiból lényegesen több van– hallgatott előadásokat ezotériáról, bio kertészkedésről, biodinamikáról stb-ről, majd belevágott a vegyszermentes borászlétbe.

Ekkor itt jön be az a tudás, melyet a fehér köpenyes tudósok nem biztos, hogy birtokolnak, mert ez jóllehet ésszel nem felfogható: mindig hiányzik belőle valamilyen darabka. Nevezetesen, hogy a talaj, ami a szőlő alatt van az nem egy halott, rideg kémiai elemekből álló vegyület és kőtörmelék. Nem bíz a, hanem egy élőlény. Annyi organizmus van benne, melyek ide-oda alakítják a benne levő kémiai vegyületeket, hogy még sokáig ezt mi emberek csak ugatni fogjuk érteni már kevésbé. Ezek a kicsi baktériumok, gombák és „nem tudom mik” például a magnézium vegyületeket alakítják ide-oda, melyet már a szőlő is fel tud venni. És ennyi! Fogjuk ezt mi ennél jobban érteni valaha? Kell-e ezt ennél jobban értenünk valaha? Hmmm nem tudom. Azt viszont tudom, hogy holmi képzelt vagy valós elméletek mentén kiszórt vegyszerek ezt a biológiai egyensúlyt felborítják és olyan kárt okoznak az élő földben, amit tovább rontani könnyű, helyrehozni viszont csak a természet tudja. S ekkor villan eszembe a GMO. Azt állítjuk mi a „tudomány vallás” hívői, hogy ki tudjuk számítani a következményeket, mint pl. a DNS szakaszok cseréjének következményeit. Aha. Mi?! Mi, akik még mindig nem tudjuk, hogyan épül fel az atom? Hogyan működik a nő, a gyerek? Hogyan működik a napunk a galaxisunk? Mit is tudunk mi? Hát tudunk hülyíteni! Ám azt felső fokon. Bocs eltávolodtam a lényegtől…back to work.

Azért ez a vegyszermentesség sem kezdődött persze hitetlenkedés nélkül. Apja árgus szemekkel figyelte, mi is lesz ebből, s amikor a lisztharmat elhatalmasodott az első évek egyikében: nem volt mese „permetezni kellett”. Még el kellett telnie pár évnek, mikorra megerősödött a család minden tagjában a hit, hogy lehet ezt vegyszermentesen is csinálni. És akkor most már tényleg elárulom, mi is ez a vegyszermentes történet. Nem lesz teljes, de talán a lényeget sikerül belesűrítenem. A legeslegfontosabb, hogy elhiggyed, ezt lehet így is csinálni. Franzi nem múló lelkesedéssel beszélt a szőlőiről, mintha a legújabb barátnőjét dicsérné. „Tudod meg kell találnod az egyensúlyt a pénzkeresés a szerelemből borkészítés és a természet egyszerű folyamatainak fenntartása között.” Mindezek nekem azért csengenek kicsit távolról és hallgatom őket gyanakvással, mert igencsak materialista környezetben nőttem fel s a matek-fizika volt a kedvencem, mindig is kicsit „tudós” szemmel néztem a dolgokat s nem az érzékeimben, de inkább a laborok műszereiben a mérőműszerekben, a fokolóban és a cukorfokmérőben hittem. S most itt van valaki, aki azt mondja, ne akard megfejteni a magnézium titkát, élj a szőlővel együtt és érezd, mi is történik éppen vele. Nem kell megmérned a talajnak, a mustnak, bornak minden jellemzőjét, csak kóstolgasd és bízz magadban meg a természetben.

A szőlő termesztésekor háromféle módszert használ Franzi a terület adottságaitól és a fajtától függően:
1. Mechanikus,
2. Homeopátiás,
3. Biodinamikus.

Lehet-e vegyszer nélkül 4.jpg

Mindháromnál figyel arra, hogy minden második sorban talaj javító növényeket, bükkönyt, mustárt és zanótot termel, s minden első sort csak kaszál. A páros „gazos” sorokat évente háromszor lenyomtatja, hogy a bükköny ne kússzon fel, sőt az első kötözéskor a tőkét meg is szabadítja tőle. Figyel a nyári napéj egyenlőségre, mert június 21-ig tart a növekedés és utána a magérlelés a visszahúzódás. És ilyenkor tényleg megáll bennem az ütő. A növények ennyire „tudják” meddig hosszabbodnak és mikortól rövidülnek a nappalok? És igen: tudják. A növekedés időszakában a növekedést segíti és gátolja a lisztharmatot, peronoszpórát ugyanebben, míg a magérlelés időszakában segíti elő a magérést.

A permetezés még itt is kulcs, mint a vegyszeres művelésben. Kb. hatszor permetez. Egyszer vagy kétszer a virágzás előtt. Alatta nem nagyon, s itt elmosolyodik: „Te szeretnéd, ha szex közben zavarnának?!” Kacsolni már a napéjegyenlőség után nem célszerű, mert növekedésre serkent, s ilyenkor már magot kell érlelni. Érés előtt 1-2 hónappal már permetezni sem ildomos, ha csak nem muszáj. A mechanikus módszernél a permetezéskor a rezet és a ként használod, s traktorral juttatod ki. A kénből töredékét használod a lisztharmat ellen, s nem megölni akarod a károkozót, de felerősíteni a nem rezisztens fajták immunrendszerét ellene. A rezisztens fajták, mint bianca a lisztharmat fertőzést követő kettő-négy órán belül elhalt körkörös gyűrűvel veszi körbe a fertőzés foltját. Így szigetelve el az egészséges résztől. Ez egy nem rezisztens fajtánál napok kérdése. A 100 gr/Ha kén kijuttatása újra és újra viszont megnöveli úgy a gazda növény immunitását, hogy akár 7-8 óra alatt is letudja a lisztharmatot. Összehasonlításként ma a vegyszeres permetezéskor a 2-3 kg / ha dózist használja a gazda. Egyetlen permetezés alkalmazásakor a többszörösét juttatja ki, mint a mechanikus módszer során egy egész idény alatt. A mechanikus módszer egyik érdekessége a kén kijuttatása a hajnali párakicsapódás után por formájában egy porszóró segítségével. Ez is nagyon hatékony és olcsó módszer. Ehhez szélmentes időre van szükség viszont egyszerre négy sorra juttatható ki a kén! A magérlelést a Zeolitpor kiszórásával lehet segíteni, szintén porszórással.

Jó és mi is az a homeopátiás módszer a mechaniushoz képest? Ez a módszer növényi kivonatokkal permetez. Csalán, kamilla, cickafark. Franzi kajánul vigyorog: „Tudjátok mi az a növényi kivonat?” Hát igen, mi tudjuk: tea. Ja! Nevet tovább, ám a piacon sokkal jobban el lehet adni a bio és biodinamikus eszetlen hívőknek növényi kivonatként, mert az sokkal tudományosabban hangzik. Mi nem veszünk ilyeneket, mi magunk csináljuk. A kamillát 50 Celsius fokon a csalánt 70-en, a cickafarkot 90-en. A lényeg, hogy folyton kóstold meg: ha jó ízű –na azért mézet ne rakj bele- akkor nem kell tovább főznöd! Ezeket a teákat QUAD-al juttatják ki, mert kisebb mennyiség szükséges belőle és nem kell teljesen átfújni a lombot. Akár négy sort is lehet egyszerre befújni.

Lehet-e vegyszer nélkül 5.jpg

A harmadikról a biodinamikus módszerről nem nagyon mesélt. Így én sem teszem. Itt már igen-igen szomjasak voltunk, s igyekeztünk a pince felé terelni Franzit. A svájciakról nyilván megfeledkezett, mert az egy-két órán már túl voltunk. A domboldalba épült pincében örömmel vettük, hogy tényleg hűvös van. Mi lenne? Ám meg is rökönyödtünk rögtön, mikor megláttuk a 4 „láda” szőlőt. Annak aki kicsit később olvassa mondom, hogy még júliusnál jár a naptár. Franzi előtte ugyan mondta, hogy ritkítanak itt-ott szőlőt, de csak 4 ládával a 25 hektáron. Ám mi nem ekkora ládákra voltunk kalibrálva, felénk ezt hamarabb hívják konténernek, így azért igencsak néztünk.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

A zöld és még nem érett szőlőből igen savanyú „zöld lé” készül. Mi készülne? Mint megtudtuk ez valaha sokkal ismertebb volt, mint ma és a citrom volt, ami kiszorította a gasztronómiából. Most kezd ismét divatba jönni és sok régi recept kerül elő, melyekben a megfelelő savanyítást ezzel a „zöld lével” érik el. Egyébként a neve verjus, ejtsd verzsü, bővebben a következő linken olvashatsz róla: http://www.farmit.hu/sites/default/files/szoloszet/Mi-az-a-verjus_Dr_ZanathyG.pdf

A pincében gyorsan kezdett áthűlni a rövid nadrág, így itt viszonylag kevés időt töltöttünk. Találtunk a pincében egy érdekes búvárharangra emlékeztető valamit, amit láthatsz a képen. Mi tudjuk miért ilyen és mire való, vajon Te tudod-e?

Sok-sok kérdés merült fel bennem azóta:

1. Bármelyik vegyszermentes módszer igényel-e több élőmunka befektetést?
Szinte biztosan igen az aránya az igazi kérdés.
2. Mennyi idő alatt lehet egy vegyszeresen kezelt szőlőről átállni bármely típusú vegyszer nélküli módszerre? 3-5 év? És ez alatt mennyi veszteség fog keletkezni?
3. Mennyi és milyen gépek kellenek pluszban? Teafőzéshez, porszóráshoz, csalán termeléshez, bükköny nyomtatáshoz, QUAD-os permetezéshez?
4. El lehet-e adni a szőlőt, hogy rövid időn belül behozza a befektetést, vagy az árérvényesítés csak bor készítésével megoldható? Ekkor viszont a marketingköltségek nőnek, ami plusz rizikó és egyáltalán nem biztos a siker.
5. El lehet-e érni akkora termésmennyiséget ugyanabban az évben mint a vegyszeres technológiákkal? Átlagban szerintem csakis kevesebbet.

Egy dolog nem kérdés: hogy előbb utóbb, ha addig nem vet le a hátárról minket a Föld, a környezetbarát művelés felé kell gondolkodnunk!

Rausch Zoltán

Kecskemét, 2013. augusztus 1.

És hogy nem csak a szőlőben lehet mindezt vegyszermentesen, arról Rausch Zoltán jegyzetei közül itt olvashatsz többet: https://www.facebook.com/notes/zolt%C3%A1n-rausch/katic%C3%A1k-kontra-monsanto/600039296696151

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság homeopátia ökológia fenntarthatóság agrárium biodinamikus biodinamikus mezőgazdaság bio szőlészet organikus szőlészet bio borászat organikus borászat tájkmélő agrikultúra rausch zoltán

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az ökológia és a művészet szerepe a paradigmaváltásban - Meghívó

Pacsker         2013.06.20.

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/73376106.jpgMEGHÍVÓ - A Nádasdy Akadémia AZ ÖKOLÓGIA ÉS A MŰVÉSZET SZEREPE A PARADIGMAVÁLTÁSBAN címmel 2013. június 28-án, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez.

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány

2013. január 15-én elhunyt gróf Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány és a Nádasdy Akadémia létrehozója. Ezzel az Alapítvány és Akadémia egy korszaka lezárult, és egy új vette kezdetét.

A Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet" fogalmának megismertetése volt, mely túllép a „fenntartható fejlődés" növekedés- és profitorientált ideológiáján, mert felsimeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását.

A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, melynek szemléleti alapjait vetette meg az Akadémia létrehozatalával Nádasdy Ferenc, maga mellé gyűjtve az ökológia és a művészetek legismertebb képviselőit, Lányi Andrástól Makovecz Imréig.

Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újra kívánja fogalmazni az Alapító szándékát, és új célokat tűz ki az Akadémia elé.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció
10.00 Köszöntés
- Nádasdy Borbála köszöntőjét felolvassa Kubik Anna
- Halász János államtitkár köszöntője
- Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

11.00 A Nádasdy Ferenc emlékszoba ünnepélyes megnyitása, Nádasdy Ferenc grafikáival
- Megnyitja: Cselovszky Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ igazgatója

11.30 Kamarakoncert
Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző ősbemutatója

12.00 Visszatekintés
12.00 Nádasdy Ferenc öröksége (Keserü Katalin művészettörténész, Ujfalussy Magda kurátor)
12.15 Nádasdy Ferenc és az ökológia (Lányi András)

12.30 Kávészünet

13.00 Előretekintés
13.00 Egy lehetséges forgatókönyv, az Akadémia jövőképe, új célok, irányok (Ertsey Attila építész, a Kós Károly Alapítvány elnöke)
13.15 Paradigmaváltás, az erőforrás-válság és kiutak (Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője)
13.30 Az élelmiszer-önrendelkezés (Kajner Péter, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület)
13.45 Az organikus építészet jelene, az építészet szociális feladata, Makovecz Imre szellemi öröksége (Turi Attila építész)
14.00 Közösségi kertek, új közösségek vidéken (Herczeg Ágnes tájépítész)
14.15 A 2015-ös milánói öko-expo (Szőcs Géza kormánybiztos)
14.30 Felkészülés a 2014-es év programjára, a Harmadik Út (Ertsey Attila)

14.45 Művészet és ökológia - a Nádasdy Akadémia jövője
Panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés: www.nadasdyalapitvany.hu honlapon, ill. a nadasdyalapitvany@gmail.com címen, Kapcsolat: 06/20-886-3470

Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni, „részvételi hozzájárulás" megjegyzéssel (Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000). Helyszíni befizetés is lehetséges.

A rendezvény látogatásáért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Elbírálás folyamatban, részletek a honlapon.

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)
- autóbusszal: az Alapítvány egy 45 személyes autóbuszt indít a Batthyány térről, Nádasdy Alapítvány felirattal. Gyülekezés 8.00, indulás 8.30-kor.

         szólj hozzá

Címkék: meghívó művészet ökológia ökopolitika fenntarthatóság humánökológia ökológiai válság kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark