PPJ         2014.08.29.

Európában van az összes olyan ország, ahol az igény legalább 15 százalékát a szélturbinák termelte villamos árammal fedezik. Az USA-ban és Kínában viszont sokkal nagyobb a beépített kapacitás. (Forrás: Origo 2014. 08. 27.)

Ha a címben feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az országok áramigényét hol fedezik a legnagyobb arányban szélerőművekkel, akkor a legtöbb ilyen állam Európában található. A washingtoni központú, környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó agytröszt, az Earth Policy Institute friss jelentése szerint a toplistát Dánia vezeti, derül ki a Statista statisztikai portál infografikájából:

Teljes mentesség

A skandináv államban a villamos áram 33,8 százalékát szélerőművek állítják elő. Ez annyiban nem meglepő, hogy az ország stratégiai célja 2020-ra elérni az 50 százalékos arányt, sőt 2050-re az a cél, hogy az ország egyáltalán ne használjon fosszilis energiahordozókat, azaz szenet, kőolajat és földgázt.

Az évszázad közepére Dánia 50 százalékra tervezi feltornászni a szélerőművek részesedését az ország energiaellátásában. Ehhez járul hozzá a biomassza, a biogáz, a nap- és a hullámenergia, a hulladékégetés stb. hasznosítása, továbbá az energiahatékonyság fokozása.

További dobogós helyezettek

A szélenergia terén Portugália áll a második helyen, ahol az áram szinte 25 százalékát szélturbinák termelik. Spanyolországban 21, Írországban 17,3, Németországban 7,9, Nagy-Britanniában 7,7 százalékban fedezik az áramigényt szélerőművek. Európán kívül az Egyesült Államokban és az USA-ban van még számottevő részesedése az áramtermelésben a szélkerekeknek: Amerikában 6, Kínában 4,1 százalék.

Ha viszont azt nézzük, melyik országban építették ki a legnagyobb szélerőműves kapacitásokat, akkor másképp alakul a rangsor. Kínában 91400 megawatt kapacitás áll rendelkezésre, míg Dániában 4800 megawatt. Az egyes államok között jelentős eltérésekben az adott országok méretein túl szerepet játszik az infrastruktúra fejlettsége és milyensége, az állami szabályozás, a finanszírozás, a környezetvédelmi fejlesztésekkel szembeni politikai ellenállás, de akár az is, hogy egy-egy helyen a lakosság utasítja el a szélerőmű-telepítést, mert tolakodónak tartja a látványt.

További GreenR bejegyzések a témában:

Magyarország alkalmas a szélenergia termelésére
Ajánló: fenntartható energia-forgatókönyvek!
REKORD: Dániát egy napig csak a szélenergia hajtotta!
Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében
A kormány energiapolitikája (is) veszélyezteti az ország biztonságát!

PPJ         2014.08.29.

A Nádasdy Akadémia "Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás" címmel 2014. szeptember 5-én, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez. (Hivatalos meghívó - PDF)

Nádasdy Alapítvány Facebook oldal
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/921194427895287/

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány Fotó: Pacsuta Péter János (CC-BY-NC-SA-4.0)

A Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése, mely túllép a „fenntartható fejlődés” növekedés-és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újrafogalmazta az Alapító szándékát és új célokat tűzött ki az Akadémia elé.

A „Harmadik Út” és a magyar vidék jövője

Az alternatív csúcstalálkozó célja a globális válság jelenlegi állapotának diagnózisa, a korábbi törekvések áttekintése, és a jelen sürgető feladatainak megfogalmazása. A válság hatására számos olyan műhely jött létre, melyek egy élhető jövő felépítésén dolgoznak. A Nádasdy Akadémia e műhelyek rendes évi eszmecseréjének, munkamegbeszélésének találkozóhelyéül kíván szolgálni. A szimpózium központi eleme a művészethez kötődik. Idén a természetművészet mutatkozik be. A szimpózium félidejében kamarakoncert hangzik el.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció

10.00 Köszöntés
- Ertsey Attila, a Nádasdy Alapítvány elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

10.15 dr. Zlinszky János: Paradigmaváltás előtt, a globális ökológiai és gazdasági krízis okai

10.30 Ertsey Attila: Visszatekintés a Harmadik Út mozgalom születésére (hazai és nemzetközi előzmények, Németország, Zöldek, 1980), az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének története

A paradigmaváltás műhelyei - Fenntartható energiastratégiák
11.00 Munkácsy Béla (ELTE): Vision 2040 2.0; alternatív nemzeti energiastratégia, az átállás egy lehetséges forgatókönyve

11.20 Nagy József: 1 falu – 1 MW program, Bükk térségi Leader Egyesület Építészet

11.40 Makovecz Pál: a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány

12.00 Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Grekofski Nathalie: a Makovecz-hagyaték és a Nádasdy kastély lehetséges integrációja

12.20 Erőss István képzőművész: A természetművészet törekvései

12.40 Kamarakoncert

13.00 Kávészünet

A paradigmaváltás műhelyei - Élelmiszer-önrendelkezés, helyi közösségek

A beszélgetés a családi gazdaságok és a közösségi támogatású mezőgazdaság
helyzetét tekinti át. Legfontosabb témák:
- a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat megteremtésének lehetőségei- az
önkéntes szövetkezés első lépései
- a termelők piacra jutása
- a városi lakosság túlélésének esélyei

13.30 Aldea Benedek, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság, Herecsény

14.00 Varga Sándor, Élőbolygó Alapítvány biodinamikus gazdaság, Szentgál

14.30 Kerekasztal – panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)

15.00 Hogyan tovább, felkészülés a 2015-es év programjára, (Ertsey Attila)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés:
Az ertsey.attila@freemail.hu e-mailcímen, 2014 szeptember 02-ig
Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni.
Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000
Helyszíni befizetés is lehetséges.
A részvételért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Az elbírálás folyamatban van.

Kapcsolat: +36 / 30 / 555 1284

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)

PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...