Eladná az Országát? Tuti tippet kapott Csányitól? Aranykalászos gazda képzést végezzen!

PPJ         2013.11.28.

foldtorveny1.jpgNocsak-nocsak... Milyen érdekes fizetett hirdetést dobott ki jobb oldalra a Facebook tegnap este a szemünk elé... Csak nem eladó lesz hamarosan az ország?! "Apróhirdetés" nagykutyáknak...

Erről egyből a műkörmös sztori jut eszembe: "Jelenleg műkörömépítésből élek, de aranykalászos gazdatanfolyamot is végeztem – mondta a gyesen levő kismama, aki két külön pályázaton, összesen két és fél margitszigetnyi földterület bérleti jogát nyerte el Borsodban a helyi gazdák előtt." (blikk)

foldtorveny.jpg

... ennél már csak a borsodi mezőségi Kanyok Attila szociálpedagógus esete cifrább, aki az első, gazdák által elismert pályázat botrányos visszavonása előtt éppen két nappal kapta meg az aranykalászos oklevelet... A műkörmös hölgy végzettsége jogi asszisztens, ő maga soha nem gazdálkodott, csak a férje - jelenleg valószínűleg "strómanként"...

Az aranykalászos gazda tanfolyamot eredetileg -teljesen jóhiszeműen- azoknak szánták, akik már akár több évtizede eredményesen gyakorolták a gazdálkodást szakirányú iskolai végzettség nélkül.

Lásd még:
NFA bukta: a kormány titokban rabolja a földvagyont!
59 állami földterület Simicska cégeinek

otp hazaárulás.jpgDe nézelődjünk csak tovább, mit ír az OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép 2013 befektetési tájékoztató dokumentum a 13. oldalon?!

"Várakozások – A termőföld-piacot teljesen átrajzolhatja az elfogadásra váró új földtörvény

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény elfogadása nyár elejéig, a jelenlegi ülésszakban várható, a hatályba lépés pedig jelenleg 2014. január 1-re vagy május 1-re becsülhető, ami az új törvény alkalmazásával a moratórium megszűnését fogja jelenteni."

!!! FIGYELEM - ELADÓ A HAZA - ELADÓ A FÖLD !!!

         szólj hozzá

Címkék: fidesz maffia mezőgazdaság csányi sándor földtörvény agrárium agrárpolitika vidékfejlesztési minisztérium agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tájhasználatváltozás és ökológiai térinformatika

PPJ         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

pannon sárkány.jpgAz erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

1479550_282869751838281_1639623495_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium humánökológia molnár zsolt kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ tájgazdálkodás tájkmélő agrikultúra hagyományos ökológiai tudás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

PPJ         2013.11.26.

s640x480.jpg"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/img158_1.jpg

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

EU_dees.jpgEhhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

         szólj hozzá

Címkék: politika európai eu világgazdaság európai unió globalizáció gmo mezőgazdaság természetvédelem kapitalizmus génmódosítás új világrend illuminati földtörvény fenntarthatóság agrárium gazdasági világválság agrárpolitika monsanto humánökológia ökológiai politika gmo lobbi ökológiai válság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Öko-techno hatékonyság? Felejtsd el!

PPJ         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

jevons paradoxon.jpgAz autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.

         2 hozzászólás

Címkék: hatékonyság környezetszennyezés hulladék szennyezés ökológia fenntarthatóság papírmentes iroda humánökológia üzemanyag fogyasztás jevons-paradoxon visszapattanó hatás jevons hatás hatékonyság növekedés ökológiai paradoxonok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Táj-tudat-tágító ökológiai programajánló

PPJ         2013.11.16.

http://tajesember.hu/wp-content/uploads/2012/05/logo.jpgÉrdeklődési és kapcsolati köreinkbe tartozó kurzusra és szemináriumra hívjuk fel a megtisztelő figyelmeteket! November végén Keszthelyen lesz esedékes egy Georgikonos tömbösített képzés, ahol Molnár Zsolt a tájtörténet és hagyományos ökológiai tudás mentén fog előadni, decemberben pedig etnoökológiai szeminárium kerül megrendezésre szintén Molnár Zsolt szervezésében, amikor is egy különleges ember, Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk!

Hagyományos ökológiai tudás

A kurzus célja a hagyományos ökológiai tudás létrejöttének, ill. eredeti és mai felhasználási lehetőségeinek megismerése, a téma elméleti és módszertani alapjainak bemutatása, a gyűjtéséhez, értelmezéséhez és használatához kapcsolódó kompetenciák elsajátítása.

Ezalatt értve a növényfajokhoz-, élőhelyekhez, tájváltozáshoz-, tájtörténethez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudást; a generációk közti tudásátadás hagyományos és modern módjait, a hagyományos ökológiai tudás szerepét a természetvédelemben és a környezeti nevelésben, ezek oktatási és társadalmi következményeit, a tudás erózióját és védelmét, nemzetközi programokat, szervezeteket és egyezményeket. Szó lesz a hagyományos ökológiai tudás szerepéről az erőforrás-gazdálkodásban, az „őslakosok" jogairól, a tudásmegőrzés és -használat sikereiről és kudarcairól a világban (elsősorban kanadai példákkal).

GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)

Hagyományos Ökológiai Tudás - tantárgyleírás dokumentum
Hagyományos ökológiai tudás - tantárgyhoz szükséges előzetes beadandó tematikája

Kötelező illetve ajánlott irodalom:
+++ Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlemények 96: 145-173.
+++ Berkes, F., Colding, J., and Folke, C. (2000). Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251-1262. (magyarra fordítja Gellény Krisztina, 2013)
+++ Molnár Zs. (2011): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. Természetvédelmi Közlemények 17: 12-30.

V. Etnoökológiai szeminárium (dec. 8-9.) - Meghívó

Ezúttal is egy különleges embert sikerült meghívnunk. Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk. Arra kérték a szervezők, hogy arról tartson nekünk előadásokat, hogy az állam hogyan hat intézkedéseivel, akár jó szándékú szabályzásaival a hagyományos táj és ember viszonyra, hogyan torzítja a fenntarthatóbb tájhasználatot eredményező hagyományos tájszemléletet, hagyományos ökológiai tudást. A kérdés nem csak Kanadában időszerű.

Az európai és a hazai természetvédelem egyik kulcskérdése, hogy hogyan viszonyulunk a tájban élőkhöz, a gazdálkodókhoz. Tudatában vagyunk-e annak, hogy természetvédelmi kezelési tevékenységünk milyen hatással van a tájban élők gondolkodásmódjára, motivációira, még meglévő hagyományos ökológiai tudására? A kérdést Nyugat-Európában már intenzíven kutatják olyan gazdák között, akik már alig rendelkeznek hagyományos ökológiai tudással. Az utóbbi években hazánkban is indultak ilyen célzatú kutatások, ezeket is segítheti majd a szeminárium. A szeminárium egyrészt elméleti és módszertani kérdéseket fog feszegetni, másrészt zömmel kanadai példákon mutatja be a fenti kérdéskört. A szeminárium nyelve az angol!

Botanikusok, zoológusok, ökológusok, hivatásos és civil természetvédők, néprajzosok, antropológusok, tanárok, ökológiai közgazdászok és más, tájjal és emberrel foglalkozók jelentkezését várjuk!

Seminar on the Culture and Politics of Ecological Management - Vth ethnoecological seminar in Vácrátót - 8-9 December 2013 ~~ MTA Centre for Ecological Research, Vácrátót, Hungary

Jelentkezési határidő: 2013. november 15.
GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)
Jelentkezés módja: név, intézmény, telefon, email, érdeklődési terület (tudományág, téma)
Vácrátóti és Vácrátót közeli szállás keresésében kérek segítséget: igen nem

         szólj hozzá

Címkék: természetvédelem humánökológia molnár zsolt ethnoecology Vth ethnoecological seminar hagyományos ökológiai tudás etnoökológia paul nadasdy

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása