Elbányásszuk magunk alól az élő földet

PPJ         2012.03.24.

Elbontott hegycsúcsok, feltöltött völgyek, pusztasággá változtatott trópusi mocsarak, meggyulladó ivóvíz és mérgező termőföld jelzi, milyen veszélyei vannak a hatalmas lendülettel fejlődő bányászatnak. Egy új jelentés szerint a gazdasági válság miatt bizonytalanná vált befektetések elől sokan a bányászatba menekítették a pénzüket. Ez az iparág jól jövedelmez: az emberiség egyre nagyobb nyersanyagigénye miatt már extrém helyeket is érdemes leásni a föld alá. Innen vettem át: Origo.hu

Mi a közös egy amerikai vidéki özvegyasszonyban, a Niger-delta térségében élő őslakos ogoniban, a dél-afrikai vendákban vagy éppen az Amazonas brazíliai és venezuelai térségeiben élő yanomami indiánokban? Ugyanaz a veszély fenyegeti életüket: az értékes ásványok, ércek, energiahordozókért folyó versenyfutás, az egyre nagyobb mértéket öltő bányászat.

Jóformán senki sem menekülhet a különböző ásványkincsek megszerzéséért zajló küzdelem, a kitermelés jelentette veszélyek elől - figyelmeztet egy különböző - indiai, afrikai, európai - környezetvédő és civil szervezetek által készített friss jelentés. A Kinyílik Pandora szelencéjecímű jelentés szerint a bővülő termelés a bányavidékeken élők életminőségét, a helyi élelmiszertermelést, a földműveseket, az értékes vízkészleteket, erdőket, a biológiai sokféleséget, létfontosságú ökológiai rendszereket és magát a föld klímáját is nagyban veszélyezteti.

Ajánlat:

Nyaktörő ütem

Az iparág nyaktörő ütemben bővült az utóbbi tíz évben: a vasérckitermelés mértéke 180, a kobaltbányászaté 165, a lítiumbányászaté 124, a szénbányászaté 44 százalékkal emelkedett a jelentés összefoglalója szerint. Csak a kínai bányászat a harmadával bővült 2005 és 2010 között, de még ez is eltörpül Peruhoz képest, ahol 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak ugyanekkora növekedést. Dél-Afrikában pedig nemzetközi bányaipari befektetők az ország területének tíz százalékára kértek engedélyt az ott rejtőző palaolaj és palagáz kitermelésére.

A jelentés szerint a bányakoncessziókat is könnyű kézzel osztogatják, de nem csak ez a probléma. A Brazília északi és Venezuela déli részén, Amazóniában élő yanomami indiánok például hiába élnek védett területen, nem tudnak mit kezdeni a térségbe évtizedek óta beáramló illegális aranybányászokkal. Az esőerdőt és a folyókat az aranykitermeléshez felhasznált higannyal beszennyező fegyveres aranybányászokat marhatenyésztők követik, akik tarra vágják az indiánok erdőit, és marhatelepeket létesítenek a helyükön.

Gyémántbányászok a brazíliai Roosevelt rezervátumban.
Forrás: AFP

A Guardian brit lap tavaly novemberi beszámolója szerint a gazdasági válság miatt egekbe szálló aranyárak nemcsak Brazíliában és Venezuelában indítottak újabb aranylázat, hanem Guayanában, Peruban, Bolíviában és Kolumbiában is. Peruban 2003 és 2009 között hatszorosára emelkedett a bányászattal összefüggésbe hozható erdőirtás mértéke a lap által idézett kutatás szerint. Az erdőkből és a mocsarakból "pocsolyák pusztasága válik" - állapítják meg az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói.

Nigériában a Niger-deltában 2008-ban és 2009-ben is hónapokon át folyt el a nyersolaj különböző olajkitöréseknél, beszennyezett mindent a környéken, és a könyéken élők életét teljesen felforgatta. Az országban átlagosan naponta két komolyabb olajszennyezés történik. A Nigéria délkeleti részén élő ogonik földje öt méter mélyen fertőződött meg szénhidrogénekkel, és egyetlen felszíni vízfolyás sem szennyeződés mentes, a benzolszint sok helyen az egészségügyi határérték kilencszázszorosa - állapította meg az ENSZ környezetvédelmi programjának egy tavalyi jelentése.

Lebontják a hegyeket

Nem maradnak érintetlenül a fejlett országok sem. A kitermelés bővüléséhez több tényező járul hozzá: a fémek, az ásványkincsek, az olaj és a gáz árának emelkedése. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatt a befektetők nagy része - veszteségeik minimalizálását szem előtt tartva - a fém-, ásvány-, olaj- és gázkitermelés biztos haszonnal kecsetető piaca felé fordult.

A legnagyobb koncentrációban elérhető és a legjobb minőségű alapanyagokból azonban már kifogyott a föld a jelentés szerint. Ezért már a kevésbé könnyen és egyre szennyezőbb technológiával elérhető lelőhelyeket is érdemes feltárni. Eddig elérhetetlennek vagy gazdaságtalanul kitermelhetőnek gondolt, gyenge minőségű ásványkincsek értékelődtek fel.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő Appalache-hegységben például már megéri egész hegycsúcsokat elbontani, hogy hozzáférjenek a hegyek alatt található szénhez. A meddővel a környező völgyeket töltik fel.

Kanada Alberta tartományában rendkívül vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki az olajhomokban (vagy kátrányhomokban) található olajat. Ennél a technológiánál két tonna homok feldolgozása szükséges egy hordó olaj előállításához, a felszín alatti rétegek kitermelése pedig ennél is nagyobb veszteségekkel jár: az ennek a kinyeréséhez szükséges gőzinjekció során a környező tavakból és folyókból nyert vizet fűtik fel földgázzal kétszáz fokra, és juttatják be az olajtartalmú rétegbe.

A kanadai Fort McMurrayben található üzem, ahol vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki a olajhomokból az olajat.
Forrás: AFP

Európában és Észak-Amerikában olajpalát bányásznak, úgynevezett frakkolással, amikor víz, homok és különböző mérgező vegyi anyagok nagy nyomással történő befecskendezésével megrepesztik a gáz- és olajtartalmú palát, hogy kinyerjék alóla az értékes ásványkincseket. A technológia rendkívül szennyező, a hátramaradt mérgező folyadék beszennyezi a felszíni vizeket és a talajt egyaránt.

Az eljárásnak más kockázata is van. A jelentés szerint a közelmúltban a nagy-britanniai Lancashire-ben észlelt két kisebb földrengésnél elismerte a helyi bányatársaság, nem lehet kizárni, hogy a mozgásokért az ő tevékenységük - és a frakkolásos technológia - a felelős. Az USA Pennsylvania államában fekvő Dimockban pedig különös jelenségekre figyeltek fel az ott lakók az elmúlt években: alkalmanként meggyulladt az ivóvizük, egy helyi özvegyasszony kertjében pedig 2009 szilveszter reggelén felrobbant a kerti kút. Mindez a frakkolás során a gázhordozó palából talajvízbe szivárgó metán miatt történt.

Az örökös növekedés

A jelentés szerint a bányászat hatalmas felfutását a fokozódó fogyasztás hajtja. Az amerikai Mineral Information Institute kimutatása szerint egy ma születő átlagos amerikai élete során több mint 1,3 millió kilogrammnyi - évente közel húsztonnányi - ásványt, fémet és üzemanyagot használ fel. Az ENSZ környezetvédelmi programja úgy becsli, hogy ha továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódik a bányászat fejlődése, akkor 2050-re megháromszorozódik az éves ásványkincs-kitermelés.

Forrás: AFP

A környezetvédők szerint miközben mindenki többnyire tisztában van például a fosszilis energiahordozók jelentette környezetszennyezéssel és az atomenergia kockázataival, a zöldnek mondható energia - napelemek, elektromos autók, szélturbinák - sem kecsegtetnek túl sok reménnyel, mivel ezek előállításához is nagy mennyiségű ásványkincsre - legfőképpen ritkaföldfémekre - van szükség. A zöldnek nevezett technológiák elterjedése ismét csak az ásványkincs-kitermelést, a pusztító bányászati tevékenységet gerjeszti - írják.

A jelentés figyelmeztet a végtelen növekedésen alapuló gazdasági modell fenntarthatatlanságára, a készítők szerint ennek a felfogásnak a megváltozása szükséges az alapvető változáshoz. Addig pedig a bányászatban érdekelt cégeket kell rákényszeríteni a hatékonyabb működésre, az okozott természeti károk helyreállítására, az anyagok újrafelhasználására, hogy legalább vissza lehessen fogni a természet kizsákmányolását és a pazarlást.

         3 hozzászólás

Címkék: világ környezetszennyezés bányászat fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Ángyán József kipakolt! - Kik a zöldbárók? Nevek!

PPJ         2012.03.22.

Ángyán szerint elveszítjük a vidéket

Mosolyogva vetették a repcét - borítékolták a pályázatokat? Ángyán József volt parlamenti államtitkár nem érti a földpályázatokat. A nyugat-magyarországi földeket miért egy szolnoki ügyvéd érdekeltségébe tartozó cégbirodalom kaparintotta meg a helyi gazdák elől?

A videóban említett lepsényi gazdákról itt tájékozódhat bővebben!

http://www.kielegyenafold.hu/

Február 27-én a greenfo hozta elsőként nyilvánosságra Ángyán József levelét. "Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk" - írta a VM lemondott politikai államtitkára a mellette kiálló zöld szervezeteknek. Íme egy friss videóösszeállítás az ATV-től:

agrarmaffia.postr.hu

angyanmaradj.blog.hu

A lemondott mezőgazdasági államtitkár "kormányoldalon szokatlan vehemenciával" beszélt arról, elfogadhatatlanok bizonyos földpályázatok eredményei, és nyíltan ki kell állni az emberek elé, és meg kell magyarázni, ki miért kapott földet. Utalt egy "szolnoki ügyvéd", Nyerges Zsolt szerepére.

“Ez védhetetlen, elfogadhatatlan” - mondta bizonyos földpályázatok eredményeiről Ángyán József, a közelmúltban lemondott vidékfejlesztési államtitkár a mezőgazdasági bizottság szerdai ülésén.

Az ATV.hu felvétele szerint Ángyán többek között arról beszélt, magyarázatot kell adni arra, miért adtak a Fejér megyei Kajászón földeket egy kápolnásnyéki építkezési vállalkozónak, aki helyett ráadásul más fogja megművelni a földeket - ahelyett, hogy helyiek kapták volna meg. Arról is beszélt a bizottság előtt, a csákvári volt állami gazdaságvezető tisztségviselője és családtagjai hogyan kaphatták meg a földeket négy település körül.

Ángyán: Elveszítjük a vidéket

A lemondott mezőgazdasági államtitkár "kormányoldalon szokatlan vehemenciával" beszélt arról, elfogadhatatlanok bizonyos földpályázatok eredményei, és nyíltan ki kell állni az emberek elé, és meg kell magyarázni, ki miért kapott földet. Utalt egy "szolnoki ügyvéd", Nyerges Zsolt szerepére.

“Ez védhetetlen, elfogadhatatlan” - mondta bizonyos földpályázatok eredményeiről Ángyán József, a közelmúltban lemondott vidékfejlesztési államtitkár a mezőgazdasági bizottság szerdai ülésén.

Az ATV.hu felvétele szerint Ángyán többek között arról beszélt, magyarázatot kell adni arra, miért adtak a Fejér megyei Kajászón földeket egy kápolnásnyéki építkezési vállalkozónak, aki helyett ráadásul más fogja megművelni a földeket - ahelyett, hogy helyiek kapták volna meg. Arról is beszélt a bizottság előtt, a csákvári volt állami gazdaságvezető tisztségviselője és családtagjai hogyan kaphatták meg a földeket négy település körül.

“Azért kérdezem ezeket vehemensebben, kormányoldalon ez nem szokás, mert ki kell állnunk az emberek elé és válaszolnunk kell” - mondta az ülésen Ángyán.

A volt államtitkár szerint Fejér megye pályázatait átfésülve is egyértelmű, hogy nagyon sok esetben, szemben a meghirdetett céllal, az adott településtől távol lakó nagygazdák és nagyüzemek nyernek, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut - írja az Origó az ülés jegyzőkönyve alapján.

Ángyán szerint bizonyos esetekben 1000 hektár is koncentrálódik bizonyos családok, cégek, érdekkörök kezében - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 65 ezer hektárt pályáztat meg.
A volt államtitkár szerint az is problémás, hogy a pályázatokon nem derül ki, miért nyert, aki nyert, aki pedig nem nyert, semmi mást nem tud meg, csak annyit, hogy nem nyert, “mint egy kaparós sorsjegyen”.

"Elveszítjük a vidéket" - mondta Ángyán, ha nem tudják megmagyarázni, ki is miért kap meg földeket.

A Lepsényben gazdálkodó Dél-Balatoni Agro Kft. szerinte például előre tudta, hogy nem írnak ki pályázatot.  "Ez egy cégbirodalomnak, a Mezort cégbirodalomnak, a Lajta-Hanság Zrt.-nek a leányvállalata. A Mezort cégbirodalom egy szolnoki ügyvéd érdekeltségébe tartozik. Ő a főrészvényes és egyben igazgatósági elnöke. Hogy van ez? Szolnokról Mosonmagyaróváron át a lepsényi földeken gazdálkodunk, miközben a helyi gazdáknak egy deka föld nem jut? 15 család ott van, és a gyerek várja, hogy földet kapjon. De az urak elvetették a repcét, és hátradőltek, mert tudták, hogy nyilvános pályázatra nem fog sor kerülni".

Az említett szolnoki ügyvéd Nyerges Zsolt, Fidesz-közeli nagyvállalkozó.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság oligarchák földkérdés agrárium ángyán józsef agrármaffia zöldbárók földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kezd fordulni a kocka!

PPJ         2012.03.21.

Az Anonymous kiütötte a Monsanto Magyarországot - gepnarancs.hu

Az Anonymous magyarországi légiója 2012. március 16-án megtámadta és sikeresen padlóra küldte a génmódosító vállalat Monsanto Magyarország webhelyét. Olvassátok el, mit írtak ki a weboldalra!

Darvas - Székács legfrissebb 2012-es kutatási eredmények a GMO-król

Darvas Bélának és Székács Andrásnak az Élet és Tudományban megjelent cikksorozata a géntechnológiai úton módosított (GM) növényekkel kapcsolatos rezisztencia jelenségét járja körbe. A letöltés linkje: http://bdarvas.hu/main/idn6035

Feltámasztanák a régi magyar fajtákat - NOL.hu

A hipermarketek polcain valószínűleg nem, de a termelői piacokon újra feltűnhetnek a már feledésbe merült, egykor híres gyümölcs- és zöldségfajták, mint például a borízű vagy a kecskeméti vajalma, a magyar kálvil.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) kezdeményezésére és támogatásával most elindult egy közösségi tanulókert-hálózat kiépítése, az országban már nyolcvanhoz közelít a számuk. Holly Lászlótól, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatójától megtudtuk, hogy a táji adottságoknak megfelelő fajták megőrzését és a közösségi kertészeti tanulás újjáélesztését tűzték ki célul. A program előzménye a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat létrejötte. Több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott, hogy a fogékony fiatalságot próbálják bevonni a sokak emlékeiben élő fajták újrafelfedezésébe.

         3 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság agrárium tápiószele gmo lobbi darvas béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása