A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

PPJ         2012.06.17.

http://files.myopera.com/Bj%C3%B6rni/albums/2400771/An%20aerial%20view%20of%20deforestation%20at%20Indonesia%27s%20Sumatra%20island.%20Indonesia%20and%20Australia%20launched%20a%20$30%20million%20project%20to%20fight%20deforestation%20in%20Sumatra.jpgTermészetvédelmi térinformatika. Hasznos, mert segít megérteni a folyamatok térbeli kiterjedettségét, ütemét, természetre gyakorolt hatásunk szemléltetését! De vajon mire szinte valós időben közvetítjük az eseményeket, addigra nem épp a végét járja a történet? Utolsó rúgásait dokumentáljuk a természetes rendszereknek? Majd csak akkor hisszük el, hogy le kellett volna állnunk, mikor a ma ismert legtöbb fajról, tájról és közösségről végérvényesen bejelentjük, hogy finom műszereink és módszereink nem találják és sikeresen kiirtottuk?!!!

Az alábbi cikk a Global Voices Online csapatának eredménye, köszönet a magyar tagoknak a nyelvünkre fordításért, hogy meghallhassuk a világ hangját!

Indonézia: A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

Nemrég létrehoztak egy olyan új térképes eszközt, ami Indonéziában Szumátra szigetének nagyarányú erdőfogyását dokumentálja. Szumátra, a világ egyik legnagyobb szigete, ismert arról, hogy ez az egyetlen hely a Földön, ahol elefántok, rinocéroszok, tigrisek és orángutánok élnek egymás mellett. Szumátra gazdag biodiverzitása komoly fenyegetéssel néz szembe, lévén, hogy 1985 óta a sziget természetes erdőtakarójának 50%-át kipusztították, köszönhetően az agresszíven terjeszkedő pálmaolaj-termelésnek. (Pálmaolaj gyorstalpaló egy, kettő.)

Az eszköz célja, hogy növelje a földhasználat átláthatóságát Szumátrában, mivel 1985 óta a sziget a mezőgazdaság növekedése, a bányászat, a cellulóz- és papírgyártás, illetve a pálmaolaj ültetvények miatt elvesztette erdeinek durván a felét. A szumátrai erdőfogyás nagyszámú meghatározó állatfajt veszélyeztet és óriási mennyiségű szenet bocsát ki a légkörbe, hiszen az erdőkre tekinthetünk élő szén-raktárakként!

A cél az, hogy hozzáférhetőbb adatrendszert hozzanak létre a sziget különleges természetvédelmi értékeiről, az erdők kimagasló diverzitásáról, a lenyűgöző vadéletről és az óriási mennyiségű szén-dioxidról, ami mélyen el van zárva a tőzeges talajban.

Ezzel az adatbázissal átláthatóbbá kívánjuk tenni a fenyegetéseket, amikkel ezek az értékek szembenéznek, azonosítani szeretnénk az erdőirtás mozgatórugóit, az élőhelyek pusztulását, illetve a tőzeg szén-dioxidjának felszabadulását.

Alább Szumátra 1985-ös erdő lefedettsége látható, ami 2009-re jelentős csökkenét mutat!

sumatra deforestation.gif

Szumátrán az erdők kiirtása olyan állatokat fenyeget, mint például a rinocérosz. Az 1980-as rinocérosz populáció méretéhez képest 2007-re a számuk jelentősen lecsökkent!

sumatra rhinoceros extinction.gif

Az 1790 és 1973 közötti helyi jelentések alapján a szumátrai rinocérosz eredetileg a sziget minden tartományában előfordult.
Az 1980-as évek végére számuk drasztikusan lecsökkent.
2007-ben az indonéz Erdészeti Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy nyolc szumátrai rinocérosz populáció teljesen eltűnt, a teljes populáció pedig már csak 145-200 példányra tehető.

Olvasd el a teljes cikket!

         47 hozzászólás

Címkék: természetvédelem térinformatika fenntarthatóság rinocérosz szumátra global voices online

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámot használnak Bhutánban és Japánban

PPJ         2012.06.17.

http://www.nationalgeographic.com/adventure/images/04_06/bhutan.jpgKét baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]
412665_10150896562258303_1051198765_o.jpg

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/business/gdp%20and%20happiness.png

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.buddhista gazdaság.jpg

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29956/cikk.jpgLátványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás japán bhután buddha közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tudomány alulnézetben - amit eddig nem lehetett leírni a génmódosításról

PPJ         2012.06.14.

Két írás jelent meg egyidejűleg az Átlátszó.hu szabad oknyomozói internetes lapban. Darvas Béla "Tudomány alulnézetben" című cikkében elmeséli azokat az eseteket, amikről idáig nem szól(hatot)t. http://img.index.hu/cikkepek/0802/belfold/darvas03.jpgOlvashatóvá teszi azt, hogy miként működik a kommunikáció, ha olyan terület jelentkezik közlésre, amelyen masszív érdekviszonyok (termék) rendezik be hátteret (hirdetők). Mindkét cikket olvasásra ajánlja azoknak, akik a módosított növények körüli ügyeket és játszmákat világosan szeretnék látni.

Ahogy írja: Ez a megszólalásom egy eddig meg nem jelent tényfeltáró írásunkért szól, amit 2011 szeptemberében próbáltunk Székács Andrással közölni, amikor a hazánkba beszállított vetőmagok (szója és kukorica) géntechnológiai úton módosított (GM) magokkal való szennyezésének ügye már elég világosan átlátható volt. Bár bennünket a médiában folyó közjátékoknál sokkal jobban érdekel az a téma,amiről tényszerűen írtunk, és ami az alább vázolt sorsra jutott, eljött az ideje annak, hogy bevigyem a nyilvánosságot abba az információs szélcsatornába, ahol hosszú ideje dolgozom, hogy a saját példáinkon keresztül láthatóvá tegyem, mibe ütköznek ma azok, akik a növényi géntechnológia tényeit kommunikálják. Vonatkozik ez annak előnyeire és hátrányaira is.

E cikk melléklete a Nemzeti Érdekben meg nem jelent írásunk: Darvas Béla és Székács András „A géntechnológia vetőmagháborúja" írása az alábbi linken tekinthető meg:

A Nemzeti Érdekből kimaradt Darvas-Székács cikk itt letölthető (PDF)

Üdvözlettel: Darvas Béla

         1 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia agrárium gmo lobbi darvas béla mezőgazdasági géntechnológia székács andrás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Könyvajánló: Beszélgetések az önellátásról

PPJ         2012.06.12.

http://okovolgy.hu/wp-content/uploads/konyvborito.jpgÖrömmel tudatjuk, hogy - az Öko-völgy Alapítvány kiadásában - megjelent a "Beszélgetések az önellátásról" című könyv, melynek tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. A tanácsok, gyakorlati megvalósítások többsége nem csupán közösségi, hanem egyéni/családi léptékben is alkalmazható.

Hogyan lehet működő biokertet létrehozni? Milyen módszerrel érdemes befőzni és tárolni a terményeket? Hogyan lehet megoldani a tűzifa-önellátást, a fűtést és a szennyvíztisztítást házilag? A könyv tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. 240 oldalon, 108 fotóval, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló 50 keretes résszel. Rendkívül gyakorlat-orientáltan, tele praktikus útmutatásokkal, igényes, kétszínnyomásos kivitelben.

RÉSZLET DR. FARKAS JUDIT NÉPRAJZKUTATÓ AJÁNLÁSÁBÓL:

„Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit."

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE:

Előszó
Az önellátásról és az önfenntartásról
Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról
A zöldségeskert
Gyümölcsészet
Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása
Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás
Ivóvíz önrendelkezés
Tóépítés- és fenntartás, az esővíz gyűjtése
Szennyvízkezelés- és tisztítás
Tisztító- és tisztálkodó szerek
Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés fával
Világítás
Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata
Ruházkodás
Természetvédelem
Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány
A beszélgetések résztvevőinek bemutatása
Irodalomjegyzék

További információk és a könyv megvásárlásának módja itt található:
http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság könyvajánló agrárium önellátás ökológiai mezőgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánökológiai filmgyűjtemény - fontos leplek hullanak le

PPJ         2012.06.10.

Íme a következő frissítése a humánökológiai filmgyűjteménynek! Egy újabb adag a szabadon elérhető és terjeszthető, világnézet- és életfelfogás változtató filmalkotásokból!

Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik anyagi támogatással segítették tavaly nyáron a humánökológiai filmgyűjtemény létrejöttét! Számomra havi ~2500 forint a Dropbox 50GB-os tárhely szolgáltatása. Aki úgy érzi, hogy az eddigiek alapján érdemes egy ilyet "a zembörök" okulása végett üzemeltetni, és bármekkora összeggel is, de támogatni szeretné a továbbiakban, úgy erre a "MagNet - első magyar etikus és ökobank" számlaszámra: 16200216-00209395 lehet ezen szándékot kifejezni. Természetesen szívesen közzé teszem, ha valaki nevét is szeretné adni a támogatásához, és volt rá példa, hogy régi olvasónk nevét nem kívánta viszont megjelentetni.

Nagyon-nagyon köszönöm!

Elpusztíthatatlanok - They Live (1988) (Magyar wikipédia)

A gazdasági válság következtében munka nélkül maradt Nada (Roddy Piper) Los Angelesbe megy munkát keresni. Állás helyett azonban egy világméretű összeesküvés nyomaira bukkan. Kezébe kerül egy különleges napszemüveg, amelyen keresztül egészen más színben látja a világot. Az óriásplakátok, a magazinok címlapjai, a tévéreklámok a napszemüvegen keresztül nézve feltárják titkukat: mindenhonnan a tudatalattinak szóló, szabad szemmel láthatatlan üzenetek bombázzák az embereket arra ösztönözve őket, hogy vásároljanak, fogyasszanak, birtokoljanak. Hamarosan kiderül, a tömegek eltompítása nem kereskedelmi fogás, hanem földönkívüliek manipulációja. Az idegenek ezzel a módszerrel szeretnék elterelni az emberiség figyelmét arról, hogy megkezdték Földünk invázióját.

"Véletlen talál egy szemüveget, amin keresztül a óriásplakátokon más feliratok látszódnak. Például a "Control Data Corporation" helyett az "OBEY" (Engedelmeskedj) felirat látszik, a Karib-tengeri nyaralás csábos nőalakja helyett a "Házasodj és szaporodj", a papírpénzen pedig az "Ez a te Istened" látszik. "Nézz tévét!" "Ne gondolkodj!" Aztán kiderül, hogy az emberek egy része idegen lény. Nada rájön, hogy a politikusok, a médiaszemélyiségek, a pénzemberek és katonák (de nem kizárólag, vannak köztük "átlagemberek" is) mind-mind idegen lények, akik uralják és manipulálják az emberek világát. Betyárság ez tehát, Carpenter egyik legjobb filmje." - írja a Mozibabe blog, majd folytatva:

"John Carpenter 1988-as filmje igazi csemege. Olyan film, amit húsz évvel később is értékelni fogsz. Kemény társadalmi kritika ez sci-fi/horror/akció köntösbe bújtatva, a sci-fi írók legjobb hagyományai szerint, hiszen ők is azért tették a hidegháborús időszakban a "jövőbe" történeteiket, mert így átmentek a szűrőn. Persze 1988-ban már nem működött a cenzúra az USÁ-ban, de olyan széles tömegekhez nem tudta volna eljuttatni elgondolkodtató filmjét mint így, b-kategóriás akció sci-finek álcázva (minden idők legkínosabb verekedős jelenetével például)."

https://m.blog.hu/mo/mozibabe/image/theylive.jpg
They Live.avi
They Live.srt

         szólj hozzá

Címkék: humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása