Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Haltáp mint növénytáp, avagy mi táplálja az emberi hiszékenységet?

PPJ         2012.01.06.

Biró Borbála talajbiológus, terresztris ökológus jegyzete a média által most felkapott csoda-kerti rendszerről.

A vízkultúrás zöldségtermesztés talajbiológus szemmel

A növénytermesztés új divatos módja manapság a vízkultúrás (hidropóniás) eljárás, ahol a növényeket vízben oldott ásványi sók felhasználásával nevelik. Ezeket úgy állítják össze, hogy az a legfontosabb makro-tápelemeket, mint pl. a nitrogén, a foszfor és a kálium, valamint mikroelemeket, mint a cink, a molibdén vagy a vas is tartalmazza.
A kísérletileg így összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 eleméből. A növények még ha nagyra, tetszetősre nőnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé.

Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki aztán az a „minőségi éhezés”, amit később ki kell egészíteni az azokból a tápanyagokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van, lenne a megfelelő életműködésekhez.
Napjainkban éppen az ilyen jellegű tápanyag-hiányok miatt terjed az ún. „funkcionális élelmiszerek” piaca, ahol a legfontosabb hiányzó mikro- vagy nyomelemeket mesterségesen pótolni igyekeznek. Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség. A közismert betegség-megelőzésre javasolt és általánosan használt Béres cseppek hatásossága is a nyomelemek ily módon történő pótlásával magyarázható.

Vigyázni kell ezért táplálkozás-minőségi szempontból az ilyen kényelmes és „istenített”, egyszerű megoldásokkal, mint amilyen az akvapónia. Ezeket többnyire a kényszer szüli azokban a trópusi országokban is, ahol nincs elég talaj, vagy a klímatikus viszonyok nem alkalmasak a megfelelő növénytermesztésre. Máskor (hidropónia) éppen a tömegtermelési kényszer, a gyors, nagytömegű táplálék létrehozásának az igénye alakítja ki az ilyen termelési rendszereket, amelyek csak kiegészítésként lehetnek alkalmasak. Amit a hipermarketek polcai, mint salátát kínálnak, azokat is ezen technológiával nevelik, de nem természetes módon jutnak tápanyaghoz, hanem műtrágyákkal! Kétségtelen előnye, hogy steril, tehát nem kell védeni a növényt a különböző kártevőkkel szemben. Képzelhetik, milyen egy talajtudósnak uszó salátákat látni műtrágyás lében, de ez a mai valóság... Ezen úton nem kell sokat tovább menni, hogy egy számítástechnikai portálon már egyenesen napfény és talaj nélküli növénytermesztésről "okítsák" a techno-optimista, de a természet rendszereit valójában nem értő embereket.
Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a működőképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek először a mikroorganizmusoknak, majd azt követően a növényeknek adnak megfelelő tápanyagokat és ezáltal az embereknek is.

A fenntarthatóság lényege

A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek bele a vízbe megfelelő rendszerességgel. Jó sok kellhet ahhoz, hogy az el- vagy lebomolva a műtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket. Valahogy az arányokról sem esik itt szó, hogy mihez mennyit és melyik növénynek vajon milyen a tápanyagigénye? Évtizedekre nyúló kutatási eredmények vannak (kellenek) ugyanis ezek pontos ismeretéhez.

Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielőtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelő tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?

Mesék pedig vannak és lesznek, az emberek igénye pedig erre, a világunk mesterkélt kialakításával, az élettér szűkülésével, a globális gondokkal és az elkényelmesedéssel csak fokozódik, sajnos.

         66 hozzászólás

Címkék: vélemény debrecen mezőgazdaság ökogazdálkodás fenntarthatóság agrárium hidropónia aquapónia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

http://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr673523399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2012.01.06. 10:34:22

Szó mi szó, iszonyat brutál füvet tudnak termeszteni ezzel az eljárással. Olyat ami már nem is embernek való.

transzmoha 2012.01.06. 11:05:57

hát ez így ebben a formában nem igaz.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.06. 12:16:35

@transzmoha: mármint mi és kire vonatkozóan?

transzmoha 2012.01.06. 12:23:49

@Pacsker: Az akvaponia nem tartalmaz műtrágyát.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.06. 12:30:23

@transzmoha: az nem is. egyrészt ez a hidropóniára akar inkább vonatkozni és ezért a szöveget még egyszer átnéztem az elírásokért (köszi!), részben kritika, hogy akkor egyébként mitől is nő a zöldség.

transzmoha 2012.01.06. 12:43:23

@Pacsker: semmi gond.
Más valami: az idő nagyon rövid már egy természetes mezőgazdaság újrateremtésére. Ha beüt az élelmiszer válság az embereket csak az ilyen megoldások menthetik meg a tömeges éhezéstől. Ezzel nem azt mondom, hogy azzal senki ne foglalkozzon. Akinek van pénze, földje, szakértelme - nos az más lapra tartozik.

Alf (törölt) 2012.01.06. 12:54:39

Köszi a cikkért, jó hallani a hátrányokról is, de ne feledjük, hogy a cikk és lehetőség elsősorban olyan emberek körében élvez népszerűséget, akik:

- városban élnek
- szupermarketben vizen nőtt zöldséget vesznek

Nekik az önfenntartás reményének felcsillanása motiváló, kár ezt lelombozni. Amit most megesznek, az ugyanolyan szegény ásványi anyagokban, mint amit termesztenének, tehát a változás nem terményminőségi, hanem árbeli, és életmódbeli.

Ez a módszer természetesen nem alternatíva a földön nőtt () bionövényekkel szemben, és az is elgondolkodtató, hogy ilyen hatamlmas, jó adottságú termőföldekkel, amik országunkban vannak, miért fanyalodunk vizen nőtt paradicsomra.

De ez már inkább politikai kérdés.

jeeka · http://lmv.hu/tudatostulfogyaszto 2012.01.06. 14:27:59

jaj, istenem, de milyen mísz alak, aki ezt írta!

tökéletesen egyetértek azzal, hogy vannak a rendszernek problémái, van egy csomó minden, amivel a hobbikertész nem foglalkozik, pedig problematizálni kéne. engem pl. a haltáp összetétele gondolkodtatott el.

de mégis, miért muszáj egyből szájat húzni, ha valaki végre egyszer dob valamit? szerintem egy ilyen hobbiból-lelkesedésből felhúzott akvapónia tök jó ötlet, és sokkal jobb megoldás, mintha a bácsi megvenné a salátát a cébéában vagy a tecsóban. valóban nem fogja így teljesen megoldani a családja élelmezését, és??!?!!?!

telepítsetek erdőkerteket, terresztris ökológusok, és tanuljátok meg kommunikálni a munkátokat, ahelyett, hogy másoké felett húzzátok a szátokat!

olyan hangon szól ez a cikk egy egyéni kezdeményezésről, mintha legalábbis a monsanto akarná a kisalföldet akvapóniává változtatni. tök méltatlannak tartom ezt.

Cigiző · http://cigi.blog.hu/ 2012.01.06. 14:42:55

egyetértve jeekaval hozzáteszem, hogy a világon elég sok helyen csinálják így. ez csak egy/első fecske itt, van ahol már dvdn oktatják:
www.youtube.com/watch?v=btUZBk8G1xk&feature=relmfu

hitelesebb lett volna ez az írás, ha tényleg kutatási doksikat linkelve támasztja alá megállapításait a szerző - így sajnos tényleg csak egy szájhúzás...

Toma001 2012.01.06. 15:40:46

Szerintem a debreceni srác nem is azt hangoztatta, hogy ő most feltalálta a túlélés eszközét és megoldja a világ élelmezését. Ne essünk bele ezekbe a retorikai hibákba, hogy egy kis dolgot próbálunk exponálni globális szintre, és hoppá ez nem tudja a világot működtetni, így már nem is jó. Lehet, hogy ugyanolyan tápanyagszegény növényeket hoz létre, mint amik a bevásárlóközpontok polcain megtalálhatóak, de legalább fizetnie nem kell érte.
Svájcban nagyobb üzemben is van akvapónia, pedig ott aztán tényleg nem a kényszer szüli, ahogy ezt a cikkíró fogalmazza. Sok igazság van ebben a cikkben, de legyünk egy kicsit alázattal az olyan ötletekre, amely még hibáival is sokkal jobb, mint a nagyüzemi mezőgazdaság.

ioi (törölt) 2012.01.06. 16:44:56

most mindenki szívesen mondja, hogy "de hát csak ugyanolyan tápanyagszegény növényeket hoz létre, mint a teszkós"
de azért kíváncsi lennék, hogy akkor is olyan nagy lett volna-e a lelkesedés, ha ez eleve elhangzik a cikkben, hogy "jé, itt egy debreceni ember, aki teszkós salátát termel"

nem biztos, hogy akkor mindenki úgy rávetődik az ötletre, hogy abba fecceljen energiát, hogy silány tápanyagtartalmú, a teszkóban sokszor elég olcsón megkapható zöldségekért babráljon egy ilyen üvegházat.

persze megvannak az előnyei, és a hátrányai, de egy debreceni kiskertben végülis akár földben is termelhetne ennyi erővel :) megint más ugye, ha valakinek csak egy erkélye van erre.

Hedonista Daidalosz 2012.01.06. 16:47:09

engem akkor győzött volna meg a cikk ha leírja h a halkakában milyen anyagok vannak, és mi hiányzik még a növényeknek konkrétan.

Alf (törölt) 2012.01.06. 16:53:46

@iOi: aki már energiát öl bele, az utána is fog nézni a dolognak, és nagyon jól tudja, milyen tápanyag szegények / gazdagok ezek a növények.

ioi (törölt) 2012.01.06. 17:02:39

@Alf: hát nem tudom. olvastam az eredeti civishírt és a kommenteket alatta. Nekem úgy tűnt, mindenki lelkes ész nélkül, egyébként engem is belelkesített...

Szerintem az emberek azért annyira nem körültekintőek. Például nem olyan sokan néznek utána, milyen minőségű, esetleg mérgezett-e a kertjük földje, amibe ültetnek (csak egy példa), de nyilván van ilyen, csak az lehet a kevesebb.

Gloucester 2012.01.06. 17:11:10

Egy nagy médianyilvánosságot kapott ötletre született egy szakmai szempontokat figyelembe vevő írás. Ha a kis kertemben csinálok egy hülyeséget, amit ráadásul világgá is kürtölök, akkor miért ne lehetne arra kritikát írni? Erre nem megsértődni kellene, hanem megnézni a hátulütőjét. Mivel nem volt szakember az illető, így joggal lehet feltételezni, hogy ezekre nem gondolt. Talán még meg is köszöni, és nem ilyen támadásoknak fogja fel, mint itt sokan, akik jönnek itt Monsantoval, meg lehurrogással. Csupán kérdések lettek feltéve a föld nélküli termesztés hátulütőinek előtérbe helyezésével.

jaccso 2012.01.06. 17:22:17

A hal a lényeg, a többi amúgy sem drága a piacon.

sirius99 2012.01.06. 17:32:59

@Toma001: Teljesen egyetértek jeeka-val és Toma-val. Remek cikk a lelombozásra, meg arra, hogy elvegyék a városi emberek kedvét a hobbikertészkedéstől! Kár, hogy a tudományosnak hallatszó kritikáit a cikkíró nem támasztja alá, gyakorlatilag semmivel.

Ahogy a kritikát olvastam a mesterkélt, nem természetes körülmények között termesztett zöldségekről, elgondolkoztam két dolgon:

(1) mennyire természetes körülmények között nevelik azok az állatokat, amelyek húsát naponta eszem? Olvastam régebben egy jegyzetet a városi csirkegyárakról, meg egyéb állattartási szokásokról (a génkezelt szója, meg az antibiotikum kötelező eleme sok takarmánynak), talán egyszer közzéteszem...

(2) Ha már hiánybetegségek, meg minőségi éhezés akkor tudnivaló, hogy a vitaminok, enzimek csak a nyers élelmiszerekben vannak meg teljesen, a hőkezelés ezeket elpusztítja (az enzimek 40 C fokot, a C vitamin 60 fokig bírja). Ezért kellene minden nap enni nyers salátát, ill. gyümölcsöt. Hány magyar étteremben találhatóak friss saláták, egészséges (nem ecetes, agyonsózott), megfizethető választékban a napi menü mellé?

lezerjankolelkiismerete 2012.01.06. 17:44:31

nem csak az eredeti cikk bulvaros, hanem az ez un. szakertoi cikk is az.
nincs tisztaban az aquaponia reszleteivel a holgy, de kritizal.
peldaul a hianyolt tobbi makro es mikroelemeket peldaul folyekony hinar es alga koncentratumokkal szoktak potolni, ha a novenyeken ennek nyoma van.
de ez foldi termesztesnel is elofordul surun. meg biotermesztesnel is van nyomelempotlas peldaul verliszt, csontliszt, fahamu, stb.

sakti 2012.01.06. 18:25:46

Egyszerűen vagány a srác. Valahol egy 'öko témás filmben hallottam, hogy a második világháború alatt (!) Londonban a városlakók a lebombázott házak helyén, a parkokban és az erkélyeken megtermelték az éhező lakosság zöldségszükségletét. Nem ellenőriztem az információ valóságtartalmát, nagyságrendi pontosságát és szakmaiságát, de ennek ellenére elhiszem, mert olyan jó hinni abban, hogy a legextrémebb körülmények között is tehetek valamit a túlélésemért.
Ezt az hírecskét is ez emelte ki a neten terjedő jórészt sekélyes információözön tömegéből: valami olyat ad elő hitelesnek tűnően, amit mind szeretnénk elhinni. Hm, nem kell kapálni, nem kell öntözni... csak dől a saláta 22 m2-en... Minden lehetséges dilettantizmusa ellenére nekem mégis szimpatikus a hátsókerti zsonglőr mutatvány.
Az építészek között a nálunk is elterjedt lakóparkok kertépítészeti kialakítása kapcsán forog egy mondás: Gyep, tuja - sivatag! Hm...
Ez a srác legalább tett valamit, nemcsak füvet nyír, netán dumál és kritizál.
Kis műve tip-top, kreatív, mutatós - a kritikus cikk pedig helyretesz néhány homályos részletet. Nekem ez is rendben van. Minden a helyén.

ehran 2012.01.06. 19:26:56

@lezerjankolelkiismerete: Az viszont újabb havi költség, amiről itt nem esett szó, illetve akkor ismét jön az, hogy milyen hatása van a halakra? Egyáltalán, a halas részről kissé kevés szó esik, számomra úgy tűnik pl., hogy azokat nem tenyészti a srác. Ha igen, akkor ugye kapásból nem elég az egy tartály, kell karantén (az mondjuk egyébként sem ártana) illetve nevelő tartályok is, megfelelően beállított és lehetőleg szeparált rendszerű vízzel, aminél nyáron valószínűleg a hűtésre is kell megoldást találni. A pisztráng tartásához és tenyésztéséhez nem értek, de tudtommal azokat fejni szokták, és mesterségesen termékenyíteni, ami viszont valamelyes szaktudást feltételez - legalábbis ezt gondolom. A haltáp összetétele ismét jó kérdés, 3500 Ft 50 kifejlett pisztráng nagyságú hal havi etetésére nem tűnik soknak, azaz nem csúcsminőségű tápra voksolnék - de megint csak hangsúlyoznám, nem értek a pisztránghoz, én trópusi halakkal foglalkoztam. Viszont ha már csináld magad jellegű projekt, akkor itt is megjegyezném, hogy elég sokféle, tápláléknak használatos állatot lehet otthon is tenyészteni - bár kétségtelen, nagy mennyiségben nem egyszerű, illetve helyigényes ez is. De nekem sem a projekttel van a bajom, alapjában véve nem tartom rossz gondolatnak, csak elolvasván egy rakat kérdés jutott eszembe, ami nincs a híradásokban megválaszolva, esetleg amire talán nem is gondolt az illető; és szerintem a fenti cikk írója is hasonlóképpen volt ezzel, és nem állt szándékában földbe döngölni az ötletet.

lezerjankolelkiismerete 2012.01.06. 20:07:30

@ehran: igen. a srac egyebkent nem pisztrangokkal kezdte, hanem harcsakkal. csak a kezdeti nehezsegek miatt megdeglettek. errol sem beszel. ahogy arrol sem, hogy alig 1 eves a project es agrarforradalom helyett en inkabb egy hobbi projectnek neveznem. a srac semmi ujat nem fedezett fel. ami ujdonsag az annyi hogy ezen az eghajlaton 12honapos aquaponiat futetlen uveghazban nem csinaltak. talan nem veletlenul. ahogy beut egy egyhetes -10C-os zima a rendszer megborulna. ehhez szvsz nem eleg a vizes hotarolas.

ami a haltenyesztest illeti: a halak tenyeszideje tobb ev. ahhoz hogy hetente hal keruljon az asztalukra, csak ugy lehetseges, hogy kb. 1 evesen szerzi be.
ez megint plusz koltseg.

leginkabb az a ciki, hogy sokan most beleakarnak vagni anelkul, hogy vmi segedfogalmuk lenne az egeszhez.
arrol sem beszel, hogy ahhoz hogy mukodjon az un. nitrogen ciklus komoly mereseket kell rendszeresen vegezni. ha ez elmarad akkor doglenek a halak es/vagy pusztulnak a novenyek.

deliszello 2012.01.06. 21:03:36

Szomorúan veszem tudomásul, hogy megint mindenki csak az észt osztja (2 hsz-t leszámítva), ahelyett hogy körülnéznétek. Komoly kultúrája és szakirodalma van az aquapóniának, ha nem megy a google, akkor a srác honlapján található link: backyardaquaponics.com/information/47-information-and-links.html
Egy talajbiológus, még ha nem is ért hozzá, hogy adhat egy ilyen semmitmondó, adatok nélküli kritikát, azt egyáltalán nem is értem.

sovesztomesz 2012.01.06. 21:11:37

Kedves Szakemberek, ne legyenek restek még szakmaibban fogalmazni és számokkal, adatokkal alátámasztani érvelésüket; mert ennek hiányában ugyanolyan laikusnak tűnnek, mint ez a debreceni fiatalember, aki tényleg az, de...

...Én elsősorban a hobbi-kertész cselekvőképességére adnám a maximális pontot; megvalósította elképzelését, ami az idei enyhe télnek is köszönhetően idáig remekül működik.

Nyilván jól utána nézett mindennek és a működő önfenntartó rendszert mérésekkel folyamatosan ellenőrzi; higgyétek el, ő az a fajta ember, aki nem fog betojni az idő közben felmerülő problémák miatt, hanem megoldani igyekszik majd, mert túlélő típus!!!
A többiek meg fanyalogjanak csak...

...igaz, korántsem tökéletes a dolog, de ma már igazi biokertészeteken kívül sehol nem lehet tápanyag dús zöldséghez-gyümölcshöz jutni; ám ma már jó tápanyag kiegészítőket / szóma tablettákat :-) /lehet kapni...

...Bár erről jut eszembe, hogy a tápon nevelkedett ketreces csirke is igen egészséges tojáshéjakat bír kreálni, annak ellenére, hogy napfényt és friss zöld növényt nem ismer élete során. Elgondolkodtató, hogy a természet még -ellenes közegben is működik; következés képpen hellyel-közzel ebben a passzív melegházban is összejöhet az, amit egyébként a piacról viszünk haza mindannyian!!!

Üdv!

ehran 2012.01.06. 22:18:50

@deliszello: Mondjuk az adott linken található információk jó része ellentmond a hazai cikkek sugallta "egyszerű összeállíthatóságnak és kezelésnek", illetve a halak tartásával/tenyésztésével kapcsolatban ez sem túl bőbeszédű - ellenben felveti a kagylók/rákok tartását is, ami ha lehet, még nagyobb szívás, mint a halak, tudom, mert én tartottam. :) De persze még ez sem jelenti azt, hogy rossz ötlet lenne ez az egész, vagy megvalósíthatatlan, csak annyi, hogy nem olyan szimpla a sztori, mint ahogy lelkendezésből következtetni lehetne.

@lezerjankolelkiismerete: Hm, a harcsa pedig sok tekintetben egyszerűbb, mint a pisztráng - bár gondolom afrikai törpeharcsáról van szó, amit megint passzolok, én kicsit más jellegűeket tartottam. :) Na igen, a mérőműszereket nem is soroltam.
A minden napra/hétre egy hal meg akár működhetne is, csak ehhez szükséges méretekben kellene csinálni, akkor meg ugye már nem épp a háztáji kiskertészetről beszélünk. :)

ehran 2012.01.06. 22:22:24

@sovesztomesz: Ismételten elmondanám, én is gratulálok, le a kalappal, hogy nem siránkozott, hanem belevágott valami előremutató dologba. De megint pontosítanék, a halak külső forrású tápoltatásával, sőt maguknak a halaknak a folyamatos vásárlásával ez nem éppen önfenntartó rendszer.

Gloucester 2012.01.06. 22:42:13

@ehran: Mit tartottál? (ha publikus)

Akos75 2012.01.06. 23:13:26

Egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek a dolog. Nekem volt akváriumom (most éppen nincs) 120l-es, ami teljesen beállt, egy évig csak a vizet keringettem benne, meg tettem bele haltápot. Ez pont ugyanaz, csak sokkal nagyobban, ahol egyébként sokkal könnyebb az egyensúlyt biztosítani, mert sokkal nagyobb pufferek vannak.

Engem csak a téli hideg meg a nyári meleg aggaszt, bár ugye passzívházat is lehet építeni, abba se kell igazán fűtés, mégis meleg van.

De mondjuk a baromi mínuszokban az ember betesz egy villanyradiátort, nem hal bele amit egy hét alatt az elfogyaszt.

A nagyon okos biológus néninek meg azt üzenném, hogy sehol nem volt szó arról, hogy az ember kizárólag innen táplálkozzék. Ugyanúgy megveszi a jódozott sót, a szelénezett kenyeret, a tejet, a tojást a boltban. Paradicsomot, salátát, fűszert, halat eszik innét.

totand 2012.01.06. 23:34:48

Azt mindenképpen jónak tartom, hogy egy első pillantásra pofonegyszerűnek tűnő dolog hátulütőiről is beszélünk. Azonban a nyomelem-hiány kérdése egyáltalán nem tűnik nekem megoldhatatlannak; teljesen hozzá nem értő aggyal van egy pár gondolatom és kérdésem Bíró Borbála felé.

Először is, amint Ön is említi, ez a probléma a hagyományos (sőt, a bio-) termesztésben is megjelenik, tehát vagy van már rá kész megoldás, amelynek alkalmazási részleteit az akvapónia esetében a kutatókkal (például Önnel) együtt lehetne kidolgozni, vagy nincs, és ebben az esetben mindegy, hogy a nagyüzemi gazdaságban vagy a saját üvegházamban termesztek és tenyésztek "minőségi éhezést" okozó táplálékot - csak utóbbi olcsóbb és minden bizonnyal kevesebb energiát fogyaszt.

Azt gondolom, Gönczi Péter nagyságrendekkel többet tud a dologról, mint amennyit egy ilyen bulvárvideóban be lehetett (és kellett) mutatni. Amint mondja, többször elbukott, mire sikerült, rengeteg tapasztalatot szerzett, de nyilván nem tudós; a tudósok viszont ahelyett, hogy fejbekólintanák a dilettantizmusáért (amelytől egyébként szerintem távol áll, én inkább amatőrnek mondanám), segíthetnék abban, hogy az általuk ismert buktatókat elkerülje.

Persze világos, hogy ha egy zárt rendszerből folyamatosan kiveszünk (hal és növény formájában), akkor azt valahogyan pótolni kell. De ez ugyanúgy igaz kell legyen a mesterséges pisztrángtelepekre is, tehát a nyomelemeket ott is pótolni kell. Vajon az ott alkalmazott módszer nem működne ebben az esetben is? (Hiszen nagy tartályokban nevelnek halakat, amely tartályok vizét időről időre lecserélik.) Vagy ott nincs erre szükség? Ez esetben bizonyára van valami különbség a két rendszer között. Ha tudjuk, mi az, valószínűleg meg lehet oldani a dolgot.

Egyébként pedig a rendszer minden ellentétes állítással szemben nem zárt (és ameddig az anyagmegmaradás igaz, nem is lehet az), hiszen kiveszünk növényeket és etetjük a halakat. És ha már beviszünk kívülről valamit, abban elvileg maguktól is jelen lehetnek a szükséges, de hiányzó elemek; ha pedig nem, ezekkel is be lehet vinni - ahogyan az élesztőgombákkal lehet szelént etetni, talán a csontkukacokkal is lehetne.

A feltaláló arról is beszél, hogy (néhány elutasítás után végül sikerrel) felvette a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel, tehát nem akart ő magányos donkihóte lenni, de nem volt más választása, mert a Tudomány nem állt szóba vele. De ha már végre megtörtént, az egyetem kutatói nyilván meg tudják vizsgálni, mi hiányzik a terményekből és a halakból, akkor pedig azokat már lehet pótolni. Nem tudom, Magyarország van-e annyira heterogén terület ebből a szempontból, hogy elegendő mérési adat alapján ne lehetne az egész területére érvényes "receptet" kitalálni és - persze lehet, hogy abszolút baromság, de a laikus agyam számára nem tűnik képtelennek - a szükséges "hozzávalókat" egyszerűen rendszeresen a halak vizébe keverni.

A kommentelők által felvetett fagykérdés számomra nem tűnik megoldhatatlannak. Nagy hidegekben minden bizonnyal elkél némi fűtés, de nem gondolnám, hogy az egész rendszert gazdaságtalanná tenné, ha néhány napig elektromos fűtést kell bevetni.

Kíváncsi vagyok, mit szól mindehhez a szakértő.

sovesztomesz 2012.01.06. 23:46:00

@ehran: Igen, hát önfenntartás. Ez majdnem oly nehéz, mint a perpetuum mobile. Szóval, akkor inkább önellátás!!!

A földeken a paraszt dolgozik, kapál, gyomlál , esetleg néha öntöz, de a földet, az időjárást mégiscsak a természet adja hozzá.

A biokertész adta a passzív melegházat, magot, követ, vizet, áramot, tápot, halat, a rendszer meg ezidáig működik...
...,Szép történet, én szurkolok neki!

A talajbiológus, mint a tudomány képviselője meg igazán leírhatná legközelebb a kutatási eredményeket töviről hegyire aquapónia-ilag, ha már úgy is az lenne a dolga!!!

Az a baj, hogy vannak szakemberek, akik a parasztbácsinak is elmagyaráznák, hogyan kell földet művelni, pedig mégis a paraszt, az aki abból él, vagy mi!

ehran 2012.01.07. 01:20:36

@Gloucester: Csak díszhalakat (bár ez sem teljesen igaz, némelyiket nagyobb méretben azért fogyasztják az élőhelyükön :)), a fő csapásvonal L-es harcsák és édesvízi garnélák voltak.

@sovesztomesz: Pedig pont azt mondom, hogy ha már önfenntartó rendszer létrehozása a cél, lehetne akár haltápnak valót is tartani/tenyészteni otthon - persze ez nyilván plusz befektetéssel, hellyel és macerával járna, pláne nagyobb mennyiségben.

lezerjankolelkiismerete 2012.01.07. 08:40:47

@totand: gonczi peter nem "feltalalo". mind a szolarhazak mind az aquaponia evtizedek ota mar letezo dolgok.
ha valami ujdonsag, akkor az hogy ugy gondolja hogy Mo-on mukodik telen futes nelkul is.

totand 2012.01.07. 10:35:57

@lezerjankolelkiismerete: Én is tudom, úgyhogy nemtom, mért ezt írtam.

De hogy jól érezd magad: ezúton zokogva, térdre borulva követek meg mindenkit az orbitális hibáért!!!!

És ha ez volt az egyetlen megjegyzésre méltó abból, amit írtam, hát köszönöm, hogy hozzászóltál, mert nagyon építő volt :-)

lezerjankolelkiismerete 2012.01.07. 11:15:01

@totand: ez volt az egyetlen amire reagalhattam. a megjegyzesed elso reszet mar en is elmondtam elotted (a makro es mikroelemek potlasarol).

ha pedig nem tartod feltalalonak, akkor az utolso elotti bekezdesed teljesen felesleges volt, feltalalostul es a tudomany nem all szoba velestol..
de nem veletlen hogy ezt szoba hozod mert gonczi jo marketingeskent azt sugallja hogy o fedezte fel a spanyolviaszt.

tobb eve erdekel a tema es mondhatom sokkal izgalmasabb es innovativabb kiserletek tortentek a vilagban hasonlo hobbistaktol. csak egy pelda ami a legjobban tetszik: www.windowfarms.org/
az egesz vilagon terjed, otthonokban, munkahelyeken.

vagy a masik kedvencem ami azsaiaban nepszeru: www.youtube.com/watch?v=SJMDw998c5k

Waldeck 2012.01.07. 13:21:03

Szerintem is hibádzik a történet, bár kétségtelenül elsőre nagyon tetszetős, pláne az olyan laikusoknak mint amilyen én is vagyok.
A poszt szépen levezette, hogy itt nem biohal és zöldség készül.
Engem meg az érdekelne, hogy nyáron hogy nem pusztulnak meg a halak a hőségben. Mert télen oké, ha jön a farkasordító, akkor berak egy radiátort két hétre, elfűt tízezer forintot, ez egész évre csak havi egy ezressel dobja meg a projekt árát. Ez még belefér. De nyáron? Amikor egyre melegebbek a nyarak, és van hogy egy egész hónapig kánikula van? A hűtés sem olcsó dolog, és azt még én is tudom, hogy a pisztráng kifejezetten a hideget szereti. Vagy a vizet átfolyatja egy hűtőn? Azt is meg kell venni, és eszi az áramot.

Aztán valaki kérdezte, hogy a halakat tenyészti-e vagy veszi? Ha hetente esz meg egy halat, akkor évi 52 halat kell kitermelnie. Ha mondjuk 3 év alatt nő fogyasztható méretűre, akkor átlagosan 3x52, bő 150 halnak kell lennie a tartályban. Aztán egy ilyen tartály megfelelő élettér a halnak? Itt még neki sem tud iramodni, mert koppan vagy kanyarodnia kell.
Aztán mennyi az egész passzívház költsége?

Szóval van még itt bőven kérdés, amikre ha mind válaszolunk, mind a költségek, mind a ráfordított idő, mind a szükséges szaktudás-igény nő. És attól tartok, ha mindenre megválaszolunk, akkor már nem is éri meg.

felician 2012.01.07. 20:38:02

Fontos a kritika is, nem kell besértődni.
Ugyanakkor ez a cikk szerintem nem a lényegre reflektál. A haltáp nem műtrágya. Sokszor kukoricából csinálják és egy kukorica nyilván sokkal több mindent tartalmaz, mint egy ember által kutyult hidropóniás tápoldat - főleg ha egészséges termőtalajon nőtt, nem valami műtrágyázott salakon.

Azt érdemes itt viszont még megfontolni szerintem, hogy míg a normál háztáji zöldség termelése megoldható komposztált konyhai maradékból, fahamuból, komposztált székletből stb., vagyis hulladékból (hulladék -> zöldség), ez a rendszer haltápot visz be, ami minimum termeszett kukoricából van, vagyis máris eggyel-kettővel magasabban vagyunk a táplálékhálózatban (hulladék -> növény -> /haltápgyártás ->/ hal+zöldség)! Az ökológiai lábnyoma a dolognak jóval nagyobb - legalábbis növényoldalról. A hal viszont egy kétségtelen plusz. Kérdés a mérleg... és a hosszútáv.
Az aquaponiás bácsi előtt minden esetre le a kalappal!

Aayla 2012.01.09. 02:17:29

Életemben nem láttam még ezt a blogot, pedig aztán tényleg mozgok ilyen témákban.

Mindenesetre csak gratulálni tudok, hogy egy országot-világot megmozgató szenzációból ti is ki akartátok venni a részeteket.

Ilyen piti módon nézettséget szerezni :DD

De ha már itt vagyok szétnézek :D

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.09. 02:21:42

@Aayla: Természetesen így is lehet nézni. Meg úgy is, hogy a biomezőgazdálkodás szószólói vagyunk és kritikusan tekintünk a szuper fenntarthatósági szenzációkra. Úgy is mondhatnánk, hogy eléggé (termő)földhözragadtak vagyunk.

Köszi, hogy ennek ellenére szétnézel, remélem találsz kedvedre valót!

lezerjankolelkiismerete 2012.01.09. 15:19:37

@Pacsker: a bulvaros es nem igaz(khmm) cim alapjan a foldalapu mezogazdasagrol is irhatnatok egy marhatakarmany mint novenytap? cimu bejegyzest...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.09. 17:15:39

@lezerjankolelkiismerete: ha csak egy picit is belegondolsz, akkor végül is a marhatakarmányból a saját húsod alkotódik össze egy idő után. remélem nem az ökológiai körforgásról akarsz itt kioktatni...
a haltáp nyilván nem minden mennyiségében lesz a halak által elfogyasztva, nem tudjuk mit kapnak és mennyit, innentől az egész rendszer kérdéses, hiszen pont egy tápanyagban dússágot igénylő növényi és tápanyagszegény környezetben élő pisztrángos rendszerről van szó. még ha valami tápanyag-dús vízben élő tavi halfajta lenne, iszaposan, de pont pisztráng? milyen meleg van nyáron egy üvegházban?

Aayla 2012.01.09. 19:50:57

"szenzáción" média szenzációt, felhajtást értettem, ha nem lett volna teljesen egyértelmű.

Az aquaponiás debreceni srácról beszél az egész ország. Valamilyen módon ide kellett terelni a népet. :)
Összesen nem volt eddig ennyi kommentetek, mint amit ez a bejegyzés hozott.

Miért nem írtatok erről a témáról sokkal korábban, ha ennyire a bögyötökben van?

deliszello 2012.01.09. 19:56:04

@Pacsker: ahogy irtam, mindenre választ kapsz, ha veszed a fáradtságot és körülnézel, a 80-as évektől foglalkoznak vele egyetemi, intézeti szinteken

fura egy eszköz ez a propaganda

Polyányi Csobán 2012.01.09. 23:47:34

Erre figyel a nép. Gépezetek megint, biogépezetek.
Ökoszisztéma a hátsó kertben, mi?
Fából vaskarika.

Civilizációs torzlétünk szükséges következménye. Végülis nem rossz, de jónak semmiképp nem nevezném.
A lelkesedést értékelem. Abból még sokminden lehet.
Egyszer talán, egy igazi kert is.

Anti Social 2012.01.10. 00:20:51

Peley Árpád írta ezt, aki a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet kutatója: "A halak anyagcseréje során a vízbe kerülő ammónia lebontását baktériumok végzik, melyek biofilm formájában élnek a gyökérrögzítő közegként is alkalmazott anyagon (kavics, perlit, extrudált agyag, stb.), így a növények számára közvetlenül felvehető nitrát keletkezik. A mikrotápelemek szintén a halak anyagcseréje révén jutnak a rendszerbe, általában kiegészítő tápoldatozást az akvapóniás rendszerekben nem végeznek."

Ennyi.

Anti Social 2012.01.10. 00:22:52

ez egy kutatási eredmény, nem egy üres böfögés, mint a fenti cikk:

"Az akvapóniás termelő rendszerek alkalmazhatóságára irányuló előzetes
vizsgálatok
Peley Árpád
1
, Rónyai András
1
, Tompos Dániel
2
1
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Kertészettudományi
Kar, Zöldség és Gombatermesztési Tanszék, Budapest
Kivonat
Az intenzív haltermelésben világszerte és hazánkban is egyre nagyobb jelentőséggel
bírnak a vizet újrahasznosító zárt termelő rendszerek. A kontrollált körülmények között
végzett, évszaktól független termelés vonzó alternatíva lehet az értékes halfajok
előállítására, azonban a vízkezelési technológia hiányosságai miatt további fejlesztések
elvégzése indokolt. A víztisztítási eljárások és berendezések fejlettsége ellenére a
termelés mellékterméke minden esetben a kiülepített, vagy szűrt lebegőanyag, illetve
azon vízben oldott tápanyagok, melyek teljes eltávolítása a hagyományos módszerekkel
nem lehetséges. A szennyező anyagok felhalmozódása ellen a gyakorlatban a napi
részleges vízcsere rutinszerű alkalmazásával védekeznek, ami azonban jelentős
tápanyagveszteséget és környezeti terhelést eredményez. Ugyanakkor a vízkultúrában
termesztett növényekkel a haltermelés szempontjából szennyezőanyagnak tekintett,
folyamatosan újratermelődő anyagok hasznosíthatóak. Egy zárt és megfelelően
szabályozott környezetben a halak és növények egymás számára előnyös, szimbiotikus
kapcsolatban élhetnek.
Kísérletünk egy haltermelő egység (akvakultúra) és egy vízkultúrás növénytermesztő
egység (hidropónia) recirkulációs rendszerbe (akvapónia) kapcsolásából származó
előnyök felmérésére irányult. A vizsgálatokat három azonos kialakítású, 3,5 m3
össztérfogatú akvapóniás rendszerben végeztük. A vízutánpótlás a HAKI Recirk
Üzemének tisztított elfolyóvízével történt. A vizsgált halfaj a szivárványos pisztráng
(15 kg/m3
) (Oncorhynchus mykiss), a növényfaj a fejes saláta (12 db/m2
) (Lactuca
sativa var. capitata) volt. A kísérlet időtartama alatt napi (hőmérséklet, oldott oxigén,
vízutánpótlás) és heti (nitrogénformák, szén, foszfor, kálium, mikroelemek, sótartalom,
pH, KOI) gyakorisággal végeztük a víz fizikai és kémiai paramétereinek mérését.
Az anyagforgalmi számításokhoz elvégeztük a növények és a halak beltartalmi
vizsgálatát. A kísérletek során a kontroll rendszer vízkultúrás kádjaiba nem ültettünk
növényeket, a halmennyiség mindhárom rendszerben azonos volt.
A vízben lévő nitrogénformák vizsgálata alapján a kavicságyas vízkultúrás kádakban
22 nap alatt kialakult a biológiai szűréshez szükséges baktériumkolónia. Az alacsony
vízhőmérséklet (11±5,4ºC) ellenére a nitrifikációs folyamatok végbementek. Az ammónia
(NH4-N<0,07 mg/l) és a nitrit (NO2-N<0,015 mg/l) koncentráció mindhárom rendszerben
tartósan alacsony volt. A nitrát (NO3-N) koncentráció folyamatos emelkedett, de a
kontrollhoz képest a növényekkel beültetett rendszerekben jelentősen kisebb mértékben
(1. ábra). A salátanövények növekedése, feltételezhetően az alacsony léghőmérséklet
(9±4,2ºC) miatt vontatott volt, a kísérlet 15 hetének végére 150-200 g átlagtömeget
értek el. A kontroll (FCR: 1,90±0,18; SGR: 0,50±0,06) és a kezelt (FCR: 2,35±0,35 és
1,60±0,60; SGR: 0,40±0,04 és 0,56±0,02) akvapóniás egységekben tartott halak
növekedési mutatói között nem tapasztaltunk jelentős eltérést. A beltartalmi és a
vízminőség vizsgálatok eredményei alapján az összes bevitt nitrogén mennyiségének
43%-a hasznosult a halakban és a növényekben. A víz nitrát koncentrációjának
emelkedése alapján azonban a beállított növény:hal (takarmány) arány az alacsony
hőmérsékleti viszonyok mellett nem biztosította a vízben felhalmozódó oldott tápanyagok
kiegyenlített eltávolítását. A jövőben végzett kísérletekben az optimális hal:növény arány
és az eredményesen termelhető növény- és halfajok körének meghatározását fogjuk
elvégezni."

Anti Social 2012.01.10. 00:27:18

szóval mielőtt mindenki hülyeségeket hadovál itt összevissza, érdemes kis kutatást végezni. Persze pofázni mindenki jobban szeret jó magyar szokás szerint.

Anti Social 2012.01.10. 00:35:15

@Polyányi Csobán:

miből gondolod, hogy fából vaskarika?

Egyébként megmondom, hol van a hiba a gondolkodásmenetedben: az ember és a találmányai is a természet része, tehát a természet hozta létre, mivel más ebben a világban nem igen tud létrehozni semmit. Szóval erről ennyit. Hol az a tabula rasa, hol az a hiteles parancs, hogy nem lehet fejlődés a világban. A technológia az emberiség valódi jólétét is elősegítheti. A biológiai lények is gépezetek, biorobotok, igen. Ez az igazság. A biológiai test a lélek járműve ebben a világban. Szóval a létezésben minden legitim. Még amit rossznak látsz, az is. Meg van a funkciója, az oka és a célja. Úgyhogy megítélni bármilyen létező dolgot rosszként vagy jóként, istenkáromlás. A dolgok vannak. Azért, hogy tanuljunk belőlük és nem azért, hogy ítélkezzünk felettük. Ha nem lennének pólusok, nem lenne semmi, nem lenne létezés, mert nem indukálna semmi mozgást... nade hagyjuk a filozófiát! :) üdv

Polyányi Csobán 2012.01.10. 11:25:15

@Anti Social:
Igazad van. ..bár azt nem tudom, hogy olvastad ki hozzászólásomból, hogy "rossz"-nak ítélném ezt az egészet.

a fából vaskarika nem azt jelenti, hogy rossz.
Inkább azt, hogy belső ellentmondásoktól terhes. Hogy látszólag az életet szolgálja, de eközben csak az élettetlen gépezeteket szaporítja.
Úgy is mondhatni, hogy nem látjuk a fától az erdőt.
Egy 30m2-en összezsúfolt valami természetesen a közelébe sem kerülhet az önfenntartásnak vagy a hosszú távú stabilitásnak. ... és minnél több gépezet van benne annál kevésbé.

A példa emberének fejében fogaskerekek mozognak és a növényekhez is ilyen szellemben közelít. Analizálja őket, feltérképezi, mire van szükségük és előírja milyennek kell lenniük. Megmondja mi jó és mi rossz. A modelljét egy steril környezetbe ülteti és örömét leli laboratóriumában. Bizonyos tulajdonságokat a végletekig fokoz, másokat csírájában pusztít ki. Az élőlényeket kiszakítja természetes környezetükből és biorobot alkatrészekként illeszti őket a szerkezetbe.
Innen csak skálázás kérdése és eljutunk a tájat beborító végtelen talajtalan steril üvegházmezőkig. ... mert a szemlélet ugyanaz.
AZ ilyen ember mestere de nem teremtője a világnak.

Egy laboratóriumi világban kísérletezni lehet és analizálni. Ha nem találod el az egyensúlyt, jóval nagyobb esélyed van a rendszer összeomlására. Itt kevés esély van a természetes rendszerműködések átélésére. Az embernek itt nincs önreflexiója. Nincs lehetősége beilleszkedni, mert a mester szerepét osztotta magára.

Még egyszer mondom, értékelem a lelkesedését. Ebben a technocivilizációs véglet világban, "természetesen" van helye az ilyesminek. De vegyük észre, hogy ez szükségszerűség. Az ilyen mesterséges növénykultúrák csak elegendő energia és szintetikus idegen anyag bevitelével tarthatóak fenn. Folymatos emberi felülvizsgálatot és korrekciókat feltételezve.
Ez szükségszerű - bizonyos helyzetekeben. Amikor a természetes rendszerek oly mértékben degradálódtak, hogy nem képesek fenntartani egészséges életműködéseiket.
De mindenki óva intek attól, hogy egy szintetikus biorendszer tökéletesítésének túl sok energiát szenteljen.

Az élő természet gyógyítása sokkal fontosabb.

ehran 2012.01.10. 12:03:31

@Anti Social: Mondjuk az általad idézett vizsgálatból is az jött ki, hogy egyrészt nem olyan egyszerű a történet, mint a média által felkapott sztori sugallja, másrészt nem önfenntartó, mint ahogy szintén állítják (tévesen) a hírekben, harmadrészt meg itt is az lett a konklúzió, hogy további vizsgálatok szükségesek. Az itteni cikk is elsősorban a hazai híradásokon keresett fogást, márpedig ott lehet találni bőségesen.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.10. 12:15:19

@ehran: beleharap a répába a riporter és kifinomult nyomelemérzékelő nyelvével megállapítja, hogy ez bizony ugyanolyan ízű, mint a piaci....
videotar.mtv.hu/Videok/2012/01/05/20/Aquaponia__zoldsegtermesztes_maskent.aspx

Persze, mivel ugyanabból a holland ipari vetőmagból van valószínűleg... amiből a nagybani is...

BIOMEZŐGAZDÁLKODÁST MAGYARORSZÁGNAK!
VÉDJÜK MEG A TERMŐFÖLDJEINKET!

Gloucester 2012.01.10. 22:34:15

@Polyányi Csobán: Még mindig nagy vagy. Taps-taps. Türelmed végtelen.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.10. 23:04:59

@Gloucester: @Polyányi Csobán:
Nekem is leesik az állam Csobántól!
Belé bújt az ökológia intelligens ördöge :)...

piir (törölt) 2012.01.11. 09:22:38

@Pacsker: jaj, a bugyuta riporter :( és ez megy a tévében...

a riport végén elhangzik még, hogy "többszáz literes nagyrendszerekben is működhet". számomra kérdéses, hogy ez minőségi különbséget jelent-e ahhoz képest, hogy az áruházi zöldségeket hidropóniás rendszerben, tápkockáról nevelik. és azt sem veszem meg...

és miért is kellene itt, Magyarországon ezt nagyüzemben csinálni? jó termőföldjeink vannak, retket meg nem kötelező télen-nyáron enni. persze a fogyasztók ma már elvárják, hogy minden évszakban ragyogó friss zöldségek legyenek a pultokon, csak épp nem gondolnak bele, hogy ennek mi az ára. nagy hiba szerintem, hogy nem kötelező kiírni minden boltban, hogy a zöldségek milyen termesztésből származnak.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.01.11. 09:32:01

@Piir: Jól látod! Közben a magyar termőföldekért alig tudják a külföldiek, hogy kapkodjanak, és kérdéses, hogy sikerül-e megőriznünk a moratóriumot. De ha nekünk elég pár agyaggolyó is...

ban_she 2012.01.11. 11:13:19

@Polyányi Csobán: Taps - Taps! Egyetértek minden szavaddal! Remekül megfogalmaztad a lényeget!
Nem semmi, hogy már filozófiai magasságokban "elemezgetjük" ezt a hátsókerti 22m2-es próbálkozást :)
Mondhatnám, hogy ez már szánalmas. A nagy okosok jönnek itt mindenféle bio-termeléssel, meg védjük meg a Magyar termőföldet felkiáltásokkal... Aki egy kicsit is ért a biológiához, meg úgy általában van minimális agya az összefüggések felismeréséhez, az látja, hogy ez nem "agrárforradalom, nem is önfenntartó zárt rendszer, hanem egy kísérlet/próbálkozás a sokak által rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználására. Ebbe nem kell belekeverni a minőségi éhezést, meg a tecsos zöldségek problematikáját, nem is arról szól a dolog, hogy nagyságrendekkel olcsóbban jutunk zöldséghez - halhoz a boltihoz képest. Az egész arról szól, hogy egy ügyes és bátor ember saját kezűleg elkészített egy mini aqvapónia rendszert a kertjében. Ebben semmi forradalmi nincs, nyugodjon meg mindenki, (ettől) nincs veszélyben a magyar termőföld, sem a minőségi bio-termelés. A tecso sem fog átállni ezentúl csak az akvapóiás zöldségekre. Én maximálisan megértem és, "csodálom" a fiatalembert, mivel jómagam is városi környezetben lakom, kicsi kert áll rendelkezésemre, amiből megpróbálom kihozni a maximumot. Van veteményesem és kis fóliasátram is, ahol a szükséges zöldség egy részét megtermelem magamnak. Ehhez képest ő egy szinttel feljebb jutott, mert télen is tud zöldséget termelni fűtés nélkül, és még halat is nevel. Gratulálok neki! Remélem hosszú távon is fenntartható a rendszere (nagy hidegeket és melegeket is ki fog bírni)! Ezt majd az idő megválaszolja, és ez egyben a tanácsom is az összes kétkedőnek, szájhúzogatónak, okos biológusnak meg "védjük meg a Magyar temőfödet"-esnek, ne temessük már el előre ezt a próbálkozást! Sokaknak nincs Magyar termőföldje, de van 50-100 m2-es hátsókertje!

Egyasokkozul (törölt) 2012.01.17. 17:58:52

Lenyűgöz a tájékozatlansággal párosuló önkinyilatkoztatás vágy.

Tudtok hetekig olvasni? Itt megvan a válasz az összes levegőböl kapott felvetésre.
www.backyardaquaponics.com/

A mikroelemek kérdését a haleledel oldja meg, minőségi eledellel megfelelő mennyiségű felvehető makro és mikroelem kerül a rendszerbe, ami felvehető a növények számára.

Kereskedelmileg sikeresnek minősül a rendszer, mert a beállított akvapóniás rendszer jövedelmezősége jelentősen meghaladja az azonos alapterületre számított bármelyik mávelési módszer önmagában (növény vagy haltenyésztés).

Egy ilyen rendszer üzemeltethető könnyedén egy városi háztetőn, erkélyen is, táplálkozási függetlenséget javítva, a célközönség nem a jó minőségű termőföldben dúskáló parasztok.

pszicho pete · http://elitklub.blog.hu/ 2012.01.17. 22:27:14

Az én véleményem az a cikkekkel kapcsolatban (mind a kettővel), hogy az egyik oldalon van egy laikus valaki, aki cselekedett és megcsinálta, a másik oldalon pedig egy szakember valaki, aki szerint ez nem igazán működőképes.
Mi lenne, ha ezek egyszerűen összeülnének, hogy a szakember megvizsgálhassa a témát közelebbről is, kimérje a mennyiségeket, a haltápot, a halszart, a növények tápanyag-értékét, és a többit, és amennyiben problémákat talál, arra a cselekvőnek ÉS az érdeklődő nagyközönségnek is javaslatokat tenne, megoldásokat ajánlana fel?

mengyan 2012.01.20. 18:26:02

@pszicho pete: Így igaz! Az egyik oldalon egy tudós, aki TUDJA, hogy LEHETETLEN, a másik oldalon egy "egyszerű" ember, aki NEM TUDJA, ezért MEGCSINÁLJA! Van egy ilyen mondás is, talán valamelyik felfedezőtől származik: "Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam."

Nem tudom, a fűtés miatt kétkedőknek volt-e valaha üvegháza, fóliasátra. Nekem 8-10 éves koromban volt egy kb 1x1,5 méteres, kb 80cm magas. Igaz, sajnos azóta sem. Nagyon emlékszem rá, hogy kint februári fagy volt, belül pedig 28-30 fokban virágzott a paradicsom. Valószínüleg az igen kis méret miatt volt ekkora hőmérséklet. Mint ahogy írja is a srác vhol, a mínusz néhány fok és a ködös idő a legnagyobb ellenség. Hiszen ha igazán hideg van, akkor van napfény, ami fel tudja melegíteni az üvegházat! Amikor ködös az idő, akkor sosincs igazán hideg! Ha pedig van napfény, akkor csak be kell engedni az üvegházba. Én mondjuk nem polikarbonátot használtam volna, hanem üveget. Igaz, az én apám üveggyárban dolgozott, és dolgozói áron jutott hozzá 2-3 ilyen üvegháznyi, B minőségű - az A ment exportra, naná - üveghez. (Nem, nincs eladó, ezután meg főleg)

Parajpuding 2012.02.05. 22:06:24

Magyarországon az ember nem tud olyat tenni - legyen az bármilyen ötletes, vagy hasznos, vagy jó -, hogy ne találja magát szembe fanyalgókkal, gáncsoskodókkal és irígyekkel. Nyilvánvalóan ezek között egyetlen egy sincs, aki saját tapasztalása alapján teszi ezt. A szóban forgó hobbikertész belevágott, megcsinálta, működik. Ellátja magát részben, vagy egészben zöldséggel, hallal. Persze a nagyokosok is csak elballagnak a boltba és megveszik a zöldséget és ott nem nagyokoskodnak, fanyalognak, hogy azokat hogyan termelték, milyen vegyszerhegyeket locsoltak rájuk. Megveszik és megeszik. Hát én inkább vennék/termesztenék kevesebb tápanyaggal, de vegyszerek/mérgek nélkül zöldséget, mint fordítva. A rendszer működése pedig nem kérdés. Sok helyen régóta működik. Itt inkább a különlegesség a hazai klímához való alkalmazkodásban van.
Persze meglepetés nincs a magyar "szakértői" hozzáállásban. Nem véletlenül futott be rengeteg magyar találmány külföldön. Ott másképp működnek a dolgok.

drg8 2012.02.20. 07:07:39

@Alf: A baj az hogy a nagy termőföldekről inkább múlt időben lehet beszélni, ugyanis pl. az alföld az elsivatagosodás jeleit mutatja ami részben a folyószabályozásnak, lecsapolásnak, részben a nagy mértékű fairtásnak köszönhető.

Gyáli úr 2012.04.12. 12:13:54

@jeeka: A baj konkrétan az szerintem, hogy vallásos őrület lesz ebből is. Pontosabban a zöldvallásúaknak egy újabb bálvány, amit lehet imádni és rajta keresztül hirdetni a saját vulgár-zöldizmusukat. Kiszállunk a társadalomból, mondjuk, miközben mi is divatirányzatokat generálunk és követünk.

pénztáros87 2012.05.23. 17:21:05

De nézzétek meg már újra a videókat!!! Faék egyszerűen van megoldva. Csak annyira hitetlenkedő itt egy két birka, hogy nem lát! Pontosan elmondja, hogy a több sorban felsorakoztatott fekete vizes hordók tárolják a hőt.Nyáron a nap magasan jár, télen alacsonyabban ezért úgy alakította ki a falakat, hogy a nap sugarainak megfelelő dőlésszögben érje a hordókat a meleg. Nézzétek már meg. Több videóban is megmutatja, hogy a nyáron nem éri a napfény a hordókat, de télen hosszabb ideig besüt, és az eltárolt hőt adja le éjjel a sok hordó. És a februári durva fagyokban csak egyszer kellett külső beavatkozással fűteni. Ez egy remek ötlet, és a fiatalember saját szórakozására, és hobbiból megcsinálta. Nyilván nem sarlóval esznek minden nap a rendszerből, de ez már több mint amit bárki létrehozott ezen a éghajlaton. Nem célja megváltani a világot, csinált egy honlapot, és tetszik az embereknek. Ennyi. Nem hallottam,hogy bármelyik üzletláncot ő látná el, pénzért termelne esetleg. Felesleges itt nyomelemekről meg ásványi anyagokról vitatkozni, amikor az azbesztkockában nevelt paradicsomot eszi a nép. És most ne a biogazdaságokból élő szerencsés emberek kezdjenek bősz "deeznemisbio"-zásba mert már önmagában üdvözlendő,hogy valaki ilyet csinált, még egyszer mondom HOBBIBÓL, magának és a családjának. Azt,hogy ezt megosztotta másokkal csak megköszönni lehet, és inkább ez a "vallásos őrület", amit még egy iskolás osztály is össze tud hozni, mint hogy a tv-számítógép előtt folyósodjon az emberek amúgy is elbutított agya. Legalább megmozdulnak azok is akiknek esetleg csak egy kis erkélyük van.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.05.23. 20:44:24

@pénztáros87: Kicsit félreérted a kritikai hozzáállásunkat szerintem.

Egyrészt a forma online média szakember, nem véletlen, hogy így elterjedt az egész magyar online és offline médiában ez az egész cumó: és igenis, de: mindenható technológiának van beállítva. Az emberek ennek megfelelően be is nyelték az ügyet mint kvázi zöld megváltó vallást, amit azért bőven hagy kívánni valót maga után!

Ha jól tudom a videón szépen mutató pisztrángokat le is cserélte most éppen harcsákra, mert ellentétben a megfogalmazottaiddal, éppen az a baj, hogy a pisztrángnak hideg környezet kell.

pénztáros87 2012.05.24. 17:52:29

@Pacsker:Olvasd el újra a cikket. Elég marú gúny árad belőle.Egy amatőr hobbitevékenységre könnyen "dob fikát" egy talajbiológus. Nem állítottam,hogy a pisztrángnak meleg kell. "Megfogalmazottaim" lényege az volt,hogyan van tartós meleg a kis házban. Nem tök mindegy milyen halakkal próbálkozik?Ha télen pisztráng van benne, nyáron meg harcsa akkor ámen. Azt csinál a kertjével amit akar!Erősen kétlem,hogy azért lettek volna pisztrángok mert azok mutatnak szépen a videón.Ez megint csak a rosszindulat. És miért ne kaphatna nagy figyelmet? Egy ilyen dolognak inkább van helye a médiában és köztudatban,mint a sok mocsoknak ami órákra képes a képernyők elé kötni a sok elbutult barmot.Aztán,hogy a média ezt tálalta (agrárforradalom)az nem a srác vétke.Mert ő így soha nem beszélt róla. Itt sokan nem értették mitől van tartósan meleg a kis házban. Ezt érthetően elmondja a srác. De én már csak azt nem értem mi ezzel a baj? Miért probléma nektek,hogy valaki a hobbiját megosztotta másokkal? Nem állította be mindenhatónak, ha egy szikrányi nagyképűség lett volna a videókban még jól le is hordták volna. Azt sem állította,hogy ez ő találmánya, tele van vele az internet!!! Tetszik az embereknek mert egyszerű, ennyi. Az meg,hogy milyen az így termett gyümölcs,zöldség tápanyagtartalma, az senkit nem érdekel, mert amit a boltban, piacon kapsz az sem jobb.De sokaknak csak az van és kész. Egyébként engem meggyőzött, mert a vasútállomásunkon három évig volt egy bitang nagy kupac fűrészporral elkevert só,és évről évre szaporodott rajta mindenféle gyomnövény. Ha ilyen körülmények között újra egészséges növényt hozó magot tudtak érlelni a gazok, a sóban, akkor miért ne lenne jó a haltrágyázott eper?? Savanyú a szőlő itt egy-két embernek. Dolgozzátok fel,hogy nem tud mindenki bio gazdaságból étkezni,tehát kénytelen boltban vásárolni, azt ami ott kapható. Egyébként pedig, akkor amikor a gyerekek és felnőttek nagy része azt sem tudja, milyen levele van a répának, nem láttak egyben egy csirkét, és nem tudják honnan jön a tej, akkor igenis üdvözlendő minden olyan törekvés, ami kicsit felnyitja az emberek szemét és megpróbál visszavezetni az önellátás felé, hogy ne legyünk annyira a szar boltira utalva.Legyen az aquapónia vagy balkonkertészet,szappanfőzés stb. Pont ilyen gyerekes lenne belekötni abba,hogy anyám miért a haszonnövények közül kiszedett gyommal eteti a tyúkokat egész nyáron mikor ott a góréban a kukorica mázsaszám. Hiszen nyilvánvaló,hogy a kukoricában több a kraft. Mindegy. Mi nem győzzük meg egymást. Szép napot.

lingar4 2012.07.04. 17:37:24

Hogy vannak mostanság a halak?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.07.04. 17:54:43

@lingar4: :D
úgy érted a melegben? :) a pisztrángok? amik azóta már tudomásom szerint harcsák.