SOS kérés - osztrák intenzív zöldségtermelő az Őrségi Nemzeti Parkban ENGEDÉLY NÉLKÜL!!!

PPJ         2011.08.31.

Kérek MINDENKIT, hogy lehetőségei szerint segítsen!
*Minden felelős magyar civil szervezetnek!*

Az Őrségi Nemzeti Park területén egy *osztrák nagyüzemű zöldségtermelő cég kezdett illegális* és a helyi hagyományos (és ezáltal védett) kisparcellás művelési móddal szöges ellentétben álló *intenzív, öntözéses, kemizált zöldségtermelést*. Viszák és Kisrákos községek külterületi (Natura 2000-es, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő) szántó területein *több helyen* MINDEN ENGEDÉLY NÉLKÜL mély, 30-50 méteres kutakat fúrtak. A helyiek elbeszélése alapján  a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség betiltotta a kutak használatát, mivel semmilyen engedéllyel az osztrák cég nem rendelkezett, de ennek ellenére a mai napig folyik az öntözőcsövek fektetése, a zöldség telepítése, intenzív műtrágyázása, vegyszerezése, a vadmozgást teljesen megakadályozó magas kerítések építése, de ami még rosszabb, további kutak fúrása. Úgy tűnik az osztrák cég semmibe veszi az érvényes magyar jogszabályokat!

A szóbeszéd szerint munkahely teremtés címen léptek fel, de már most látszik, hogy inkább az olcsóbb, román "vendégmunkásokat" alkalmazzák minden nem gépesített fizikai műveletnél. Több román rendszámú autót lehet látni a szántóföldek szélén, ahol az említett fizikai munkások dolgoznak. A helyi lakosok nem tudnak kommunikálni a szántóföldön dolgozókkal, mert azok közül senki nem beszél magyarul...

A szántóföldeket információink szerint a helyi lakosoktól egy adott magyar személy vette meg pár éve, de nemrég ezek a területek egy magyar útlevéllel rendelkező, de magyarul nem tudó ember nevére lettek átírva. Ugyan még érvényben van a külföldiek földvásárlását akadályozó moratórium, de ha van olyan Magyarországról származó személy, aki az új állampolgársági törvény alapján könnyített eljárásban most magyar állampolgársághoz jut, akkor könnyen kijátszhatja  az ún. "zsebszerződéses" ügyletek utólagos felszámolását, megakadályozását.

A konkrét tevékenység, amit terveznek, az  a hagyományos extenzív gazdálkodásmód helyett  intenzív nagyüzemű zöldségtermelés hatalmas (Natura 2000-es, "nemzeti parkos") területeken. Ezen kívül tudomásunk szerint Viszákon feldolgozó üzemet létesítenének. Mindezt az illegálisan fúrt kutak által vételezett vízből, azaz nemzeti közkincsből kívánják megvalósítani. Az a félelmünk, hogy mivel az engedélykérelmeket külön-külön nyújtják be a kútfúrásra (utólag, mikor már megvalósították), a zöldségtermelésre (utólag, mikor már eltelepítették), és külön a feldolgozásra, nem akadályozható meg a tervezett beruházás. Így nem készítenek hatástanulmányt, amely tisztázná a várható negatív következményeket mind a természeti -, mind a közegészségügyi-, mind a gazdasági-, valamint szociális vonatkozásban... Ahelyett, hogy "foggal-körömmel" védenénk a biodiverzitás, a hagyományos őrségi szeres településszerkezethez kapcsolódó kisparcellás extenzív rét-, legelő  gazdálkodás, őshonos fajtákkal folytatott gyümölcsészet, valamint a mindezekre épülő nemzetmegtartó szociális és kulturális értékek gazdag kincsestárát, ha nem teszünk sürgősen hatékony ellenlépéseket, arra ocsúdhatunk fel, hogy ezt a pótolhatatlan örökségünket egyfajta "kis-spanyolországgá" változtatja egy külföldi cég!

Kérünk minden civil szervezetet, akik ezen vonatkozásokban tenni tudnának az ügy érdekében, jelentkezzenek be ügyfélként a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (*támogatva*az eddig már fellépő Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot, illetve a már ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteket). A Felügyelőség címe: 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. vagy 9701 Szombathely Pf.:183, telefonszáma: 0694 506 700. Ezáltal irat betekintési, illetve nyilatkozattételi jogot szerezhetnek a további ez ügyben való támogató hatékony közreműködésükhöz. További hivatalos információkért forduljanak levélben a területet kezelő Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz. Cím: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter Siskaszer 26/a.

Azért szerepel a tárgyban az SOS jelzés, mert ha semmibe véve az új Alkotmányunk vonatkozó célkitűzéseit, illetve a jelenleg érvényes jogszabályokat, egy osztrák, vagy bármely külföldi cég ilyen módon érvényesítheti saját érdekeit - nemzeti érdekeinkkel szemben - egy magyar nemzeti parkban, Natura 2000-es területeken, akkor bárhol máshol az országban ez bevett gyakorlattá válhat! Mivel ez az ügy mindannyiunk közös érdekét érinti, ezért  PRECEDENS értékű.

Kérünk mindenkit, hogy lépjen fel legjobb lelkiismerete, lehetősége és szaktudása szerint!

Üdvözlettel:
Almásy Béla és Tutsek Annamária
Magyarország jövőjéért aggódó és felelősen gondolkozó állampolgárok


ui.: Sajnos erre a listára nem tudjuk elküldeni a képeket.... 24db demonstratív fotó készült egyelőre a kútról, csővezetékről, eltelepített zöldségtáblákról, román autóról, "vendégmunkásokról".... stb. [Non-text portions of this message have been removed]

         13 hozzászólás

Címkék: botrány természetvédelem őrségi nemzeti park osztrák zöldségtermelő

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Rózsa, bioetanol és a rossz lelkiismeret

PPJ         2011.08.31.

(Néhány éve írtam egy az alábbihoz hasonlót a helyi újságba "Néni! Bácsi! Én csupán annyit szeretnék mondani..." címmel, bár az még szó szerint is-, és átvitt értelemben is sokkal gyermekdedebb volt ennél. Szóval íme értelmesebben és alátámasztottabban kifejtve Ifj. Vasuta Gábor által a globalizációról szóló gondolatmenet a természetvédelem szemszögéből!)

Írta: Ifj. Vasuta Gábor
Forrás: Greenfo

Hogy mi a fogyasztói társadalom, az kevésbé látszódik annak peremvidékén, mondjuk a perkupai Coop-ABC kínálatában. Ellenben, ha jó sorsunk a hollandiai virágbörzére vezet, megérezhetünk valamit a világgazdaság lüktetéséből. A tőke logikája szerinti világban fizetni is kell mindenért és a természet is be fogja nyújtani a számláját.

A hatalmas üvegcsarnokban rózsával és minden egyéb létező virágokkal teli kocsik suhannak el az árverési csarnokban és mire eltűnnek a kijáratnál, a virágüzérek már meg is tették tétjeiket –az áru elkelt. És mi vásárlók nem tudhatjuk, hogy a kedvesünknek szánt rózsa két napja még Kenyában virított a Naivasha tó mellett, egy napja pedig Hollandiából kelt útra egy hűtőkamionban Magyarország felé. Ugyanis bármilyen furcsán hangozzék is, a világ két legjelentősebb rózsatermelő országa Kenya és Kolumbia.

rózsapiac

Az afrikai földrész országában 4500 ha-.on termelik a virágot kb. 80 000 ember közvetlen, és összességében 500.000 ember részvételével , akik ha gyakorlott szakmunkások, 45 eurónak megfelelő fizetést is kaphatnak havonta, ami azért arrafelé sem sok. A rózsa ára behajózás előtt 0,32 EU per szál, ami 0,4 EU-ra emelkedik fel Hollandiába érkezvén. Ez azonban még mindig nem sok. A globalizációs varázslat viszont itt kezdődik. A vásárló a virágot ennek hatszorosáért veszi meg, miközben Európában több cég és több állam is megnyerészkedi a magáét. Az elmondottak alapján az a jogos gyanú fogalmazódik meg, hogy ezt a globalizációs motort a nagyon olcsó fejlődő országokbeli termék előállítás és a jómódú fizetőképes kereslet közötti feszültségkülönbség hajtja. De persze csodák nincsenek, a gazdaságban főleg nem.

Ami az egyik oldalon extraprofitként jelentkezik, az a másik oldalon plusz veszteségként.

A trópusok legendája mára már tényleg csak legenda. Leszámítva az üdülőövezeteket, ami természetesen nem a helyieket szolgálja, a melegégövi országok többségi területén bádogviskókkal, felperzselt erdőkkel, erodálódott földekkel és szemétdombokkal találkozhatunk. A többség számára errefelé a jólétet a kismotor, a mobiltelefon és a coca-colát és chipset áruló bodegák kínálata jelenti, kiegészülve a gyanús külsejű kínai instant levesekkel. Brazília, Argentína, Elefántcsontpart, Kenya, Nigéria és még folytathatnánk a sort.

A fejlett világ itt altatja el a rossz lelkiismeretét a „fair trade” kakaóbabbal, a kávé és banánültetvényekkel amelyek szerintük munkát adnak a helyieknek és elsők között a bioetanol gyártásával. A bioetanolt autók üzemanyagához keverik 10%-os részarányban és ugye mennyivel más érzés így-környezettudatosan autózni. Ha azonban a dolgoknak kicsit a körmére nézünk, a következőket jelenthetjük: a legnagyobb bioetanol termelő Brazília, ahol 21 millió hektár kivágott erdő helyén létesített monokultúrás cukornádültetvények biztosítják a bioüzemanyag alapját, együtt a szintén egyeduralkodó, 51%-os arányban génmanipulált szójaültetvényekkel. Iszonytató biológiai egyhangúság marad a kivágott erdők, felszántott legelők helyén, majd később eróziótól tönkretett földek és elszennyezett vizek. Amúgy ez a körforgás meglehetősen ördögi, mivel ha végigkísérjük a termelés teljes folyamatát a szántástól a lepárlásig, a számítások szerint egy liter bioetanol előállításához 1,27 liter hagyományos tüzelőanyag kell.

felszántott legelők lép: Ifj. Vasuta Gábor

felszántott legelők lép: Ifj. Vasuta Gábor
 

De ezzel a dolog paradoxitásának még nincs vége. A föld másik felén, a magyar Alföldön a kajlabajszú vásárló egyszer csak azt tapasztalja, hogy a cukor hiánycikk lesz, ami ezidáig csak a szocialista Romániára volt jellemző. Hajmeresztő, de miután egy kivételével bezártuk az összes cukorgyárunkat és rábíztuk magunkat az EU gondoskodására, kiderül, hogy az ellátási nehézségeket az a trend okozza, hogy Brazília egyszerűen jobb árat kap a bioetanoljáért mint a cukorért és ezért nem szállít. Itthon pedig a szerencsi cukorgyárból csak a kapuja áll, rajta az alapítási dátum-1901. Kibírta szegény cukorgyár az első és a második világháborút, a vörösterrort és Rákosit, egyedül csak az EU csatlakozást nem. Az embernek akaratlanul is József Attila 80 évvel ezelőtti verssorai jutnak eszébe a szövőnőkről akik cukros ételekről álmodnak és nem tudnak kartellekről, együtt szegény mexikóiakkal akik ezentúl sokkal drágábban juthatnak a tortillájukhoz, mivel az ő kukoricájukból is bioetanolt csináltak.

Pedig egy tőke logikája szerinti világban fizetni is kell mindenért és a természet is be fogja nyújtani a számláját. Valami hasonló már történt egyszer a Húsvét-szigeteken, amelynek a népessége hosszú testvérharcok után elpusztult, miután összes energiaforrásukat felélték és még autójuk sem volt. Nyilván az egész világot tönkretenni sokkal hosszabb folyamat, de úgy gondolom a homokórát már megfordították és pereg a homok.

Gondoljunk erre, ha megszagolunk egy hosszúszárú rózsát, vagy dugóban ülünk és több száz magunkkal járatjuk a motort minden értelmes cél nélkül. Gondoljunk arra, hogy azért építünk hatalmas plázákat, hogy divatos rongyokat adjunk el bennük. Egyenlőre van még némi időnk az elgondolkodásra.

         2 hozzászólás

Címkék: globalizáció természetvédelem bioetanol fenntarthatóság rózsakereskedelem szabadkereskedelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: Az ökológiai krízis dinamikái

PPJ         2011.08.30.

Megtetszett a kép, tehát szükségesnek láttam magyarra alakítani az eredetit :). The Dynamics of Ecological Crisis, Gregory Bateson, 1970

Kattints a hatalmas méretű változat letöltéséért!

         2 hozzászólás

Címkék: ökológia napikép humánökológia ökológiai krízis

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánökológiai filmgyűjtemény - BBC Secrets of the Superbrands

PPJ         2011.08.27.

Ez az angol nyelvű és egyelőre még angol feliratok híján is lévő három részes dokumentumfilm sorozat bemutatja korunk szupermárkáinak hátterét. Stílusosan rántja le a leplet a csilli-villi világról, ami rózsaszín ködként feszül a legtöbb - még fel nem ébredt - kortársunk retinája elé. Mi más is lenne ez a tudatunkat mindenáron befolyásolni akaró három terület, mint a technológia, a divat és az ételipar.

Aki megnézi, és másnak megmutatja: ott a varázslat megtörik.

Minél több ilyen felismerés keletkezik, annál hamarabb célba ér egy "humánökológiai kor", ahol az igazság többé nem rejtett és bennfentes, és végképp nem fáj!

http://wwwimg.bbc.co.uk/programmes/i/512xn/f8eea149cb94447b4c38ee89790ce9274f7538da.jpg

BBC.Secrets.of.the.Superbrands.1of3.Technology

BBC.Secrets.of.the.Superbrands.2of3.Fashion

BBC.Secrets.of.the.Superbrands.3of3.Food

         2 hozzászólás

Címkék: filmajánló humánökológiai filmgyűjtemény secrets of the superbrands

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Miniszterelnökünk beszéde az összeomlásról

PPJ         2011.08.19.

Az összeomlás sebessége című írás kapcsán idéznék itt Orbán Viktornak a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban adott beszédéből.

"Tehát mondandóm kiindulópontja az, hogy mindannyian egy új korszak határán állunk. Örök érvényű igazságok érvényessége dőlt meg, korábban erősnek gondolt államokból gyengék lettek, gyengéknek gondoltakból erősek, és jól látható, hogy a nyugati világban a sok évtized alatt kialakult régi életünk egész egyszerűen fenntarthatatlan. A korszakváltás, úgy látom, hogy az előző történelmi korszak összeomlásával fog megtörténni, tehát nem új fejlődési szakaszba lépünk, nem áttörünk valahonnan valahova, hanem összeomlás következik be, és onnan indul meg egy új újrakezdés. Az összeomlás oka meglehetősen egyszerű. Egy szóban úgy mondhatnánk, hogy eladósodottság, illetve úgy, hogy államadósság. Ezek az államadósságok folyamatosan nőnek a nyugati világban, és átbillennek azon a határon, amikor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem lehet őket visszafizetni."

Ízleljük a kifejezést: nem W alak, nem átmeneti recesszió, nem is válság, hanem ÖSSZEOMLÁS. (Én pedig csak annyit tennék hozzá zárójelben, hogy Meadows-jelentés és Planetary Boundaries.)

         28 hozzászólás

Címkék: politika orbán viktor összeomlás fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback