"Neves közéleti személyiségeket" vásárol a GMO lobbi

PPJ         2011.10.27.

Európa legnagyobb és legbefolyásosabb biotech ipari lobbi-csoportja, az EuropaBio(!), mely olyan tagokkal rendelkezik mint a Monsanto vagy a Bayer, közismert személyiségek közül próbál szószólókat toborozni a GMO-k európai elfogadtatásához. Ezeknek az ún. „GM nagyköveteknek” kifejezetten az volna a feladatuk, hogy a GMO-k mellett lobbizva politikai vezetőket környékezzenek meg. - írja a Greenpeace a blogjában.


A brüsszeli székhelyű EuropaBio-nak dolgozó egyik PR cég kiszivárogtatott dokumentumai szerint a megkörnyékezendők közül Sir Bob Gedolf (ír rockzenész és politikai aktivista), valamint Lord Patten, az Oxford University kancellárja és a BBC Trust elnöke „érdeklődést mutatott” az ügy iránt, Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára pedig „lehetségesnek” tartotta az együttműködést.A terv szerint a tucatnyi „nagykövet” nem közvetlenül kapna fizetséget; a lobbisták felajánlották, hogy kutatásokat végeznének, illetve cikkeket írnának és jelentetnének meg a nevükben, menő konferenciákon biztosítanának számukra szereplési lehetőséget, interjúkat szerveznének, illetve megjelenést biztosítanának számukra a Financial Times-ban és a nemzetközi média egyéb fórumain.
 
A dokumentumokban szereplők közül többen tagadták, hogy bárminemű közük lenne EurpoaBio-hoz. Kofi Annan szóvivője azt nyilatkozta: „Annan Úr nem az EuropaBio  nagykövete, és nem áll szándékában a GMO-kat reklámozni.” Gedolf azt mondta a Guardian-nek, hogy nem ismer semmiféle EuropaBio-t, és nem emlékszik arra, hogy felkérték volna.
 
A dokumentum szerint a nagyköveteket meg kell győzni arról, hogy a pro-GMO nézeteknek széleskörű támogatottsága van. Hogy „az ipar, a tudományos közösség és a civilek közül már nagyon sokan a GMO-k ügye mellé álltak”.
 
Erősen gyanítható, hogy a lobbi csoport meg akarja osztani az európai zöld mozgalmat is, amely hagyományosan gyanakvással kezeli a biotech vállalatok érveit. Idézet a kiszivárgott dokumentumból: „A környezetvédő civil szervezetek számos régi nagynevű aktivistája nagyon kritikusan kezeli azt a dogmatikus és szélsőséges hozzáállást, melyet sok zöld szervezet a GMO-kal kapcsolatban tanúsít. Szervezni fogunk Brüsszelbe egy környezetvédelmi aktivistákból álló csapatot, akik a GMO-kat támogatják, és egy Brüsszelbe szervezett fórumon beszélnek majd a GMO-k fenntarthatóságáról.”

Caroline Lucas, az angol zöld párt vezetője szerint: „Ez a pimasz próbálkozás az EurpaBio részéről, hogy nagyköveteket toborozzon, és ’megváltoztassa a GMO-król szóló vita menetét’, csak további bizonyítéka annak, hogy a nagyhatalmú GMO lobbi semmilyen eszközt nem vet meg, csak hogy ráerőltethesse rendkívül népszerűtlen és szükségtelen termékeit az európai polgárokra.”

Az Európai Unió hivatalos felmérései szerint (Eurobarometer a Biotechnológiáról 2010)  genetikailag módosított élelmiszereket elutasítók száma egyre növekszik Európában.
„A felmérés eredménye egyértelmű: az Európaiak 60%-a ellenzi a genetikailag módosított élelmiszereket” – tudtuk meg Marco Contiero-tól  aki a Greenpeace uniós irodájának agrárpolitikai szakértője és kampányvezetője.  Az ENSZ élelmezésjogi különleges megbízottja, Olivier De Schutter professzor szerint: „Évről évre egyre jobban bebizonyosodik, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A hatékonyabb és biztonságosabb technológiákat mégis parkolópályára teszik, mivel azok kevésbé profitábilisak.” Lásd pl itt.

Készült a Guardian cikke alapján.

         1 hozzászólás

Címkék: politika gmo greenpeace agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 2 trackback         

Dunakeszi-tőzegtavak 58 - Válasz a dunakeszi láp védelmében

PPJ         2011.10.27.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/28718/cikk.jpgA dunakeszi láp megsemmisítésére irányuló fondorlatok tárháza egy újabb, ördögien cinikus trükkel bővült 2011 őszén. Válasz a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület lápmegállapítást vitató fellebbezésére.

Mint korábbi cikkünkben hírül adtuk a „Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület” fellebbezést nyújtott be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata ellen, amelyben a hivatal a dunakeszi láp magterületén saját szakértőivel elvégzett helyszíni szemle alapján a vizsgált teljes területre, összesen 51,481 m2-re megállapította az országos jelentőségű védett természeti terület (láp) jogi jelleget.

A hivatalos eljárásba való bejelentkezési kérelmét a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következőkkel indokolja: „A környezet védelmének általános szabályozásáról szóló 1995. évi LIII. törvény („Kvt.”) 98. § (1) szerint: „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket, és más politikai pártnak nem minősülő - a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.” Mivel Egyesületünk az Alapszabály 2. § 1. pontja szerint országosan fejti ki tevékenységét, és az ügy kétségen kívül környezetvédelmi hatósági eljárás, megillet minket az ügyféli jogállás.” Zöld Zóna fellebbezés 2011 (613 KB pdf)

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a dunakeszi láp védettsége elleni akciójával saját deklarált céljait megtagadva egy olyan, a hazai természet- és környezetvédelmet megbecstelenítő lépést tett, amellyel eljátszotta minden jogát arra vonatkozóan, hogy környezetvédelmi ügyekben képviseltesse magát. Az egyetlen dolog, ami megilleti és kijár az egyesületnek, a környezettudatos emberek és természetvédő civil szervezetek megvetése. Zöld zóna alapító okirat (1,4 MB pdf)

A fellebbezését a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következő megtévesztő és tudománytalan állításokkal indokolja:

„A hatályos természetvédelmi törvény értelmében természetvédelem alatt csak olyan terület állhat, amely élővilágának és földrajzi jellemzőinek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy csekély szerepet játszik.
A vizsgálat célját képező területről azonban egyértelműen megállapítható, hogy a terület 1996 előtt gyep és legelő volt, az elvizesedés sem jellemezte. Erre tekintettel az illetékes földhivatal bejegyezte a művelési ág változását és a korábbi mocsár és tó bejegyzésű terület minősítését gyep, legelő minősítésre változtatta meg. Erre nyilvánvalóan csak a terület teljes kiszáradása esetén volt lehetőség.”

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség legutóbbi szakértői vizsgálatát megelőzően is már több egyetemi (ELTE, Szent István Egyetem) és nemzeti parki (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park) szakvélemény és az MTA Biológiai Osztályának 2010. január 25-i nyilatkozata is egyértelműen bizonyította a dunakeszi láp létét, a területén megjelenő őshonos lápi növényzetet, a jelentős mennyiségű tőzegfelhalmozódást és az aktív tőzegképződést. Mivel jelenleg nem ismeretes olyan mesterséges (antropogén eredetű) módszer amely képes létrehozni egy évezredes természeti képződményt (tőzegláp), ezért a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület állításával szemben a dunakeszi láp (évszázadokkal korábbi nevén: Falusi-tó és mocsár) kialakulásában az ember semmilyen szerepet nem játszott.

Amióta azonban a terület magántulajdonba került az 1990-es évek végén a Gödi TSZ privatizációjakor az ember mindig is igen aktív szerepet vállalt az elpusztítására irányuló törekvésekben. Ennek során a terület egykori és jelenlegi tulajdonosai a természetkárosító lépéséktől sem riadtak vissza. Amint azt a „Google” 2000-ben készült légi felvételein is látható, az akkori tulajdonos mélyszántást végzett a mozaikos, pusztafoltos-lápos terület vízzel nem borított részein, degradálva a terület több ezer védett növényének otthont adó homoki gyepeit és láprétjeit. A későbbi tulajdonos pedig parlagfű gyérítésre hivatkozva vágatta ki a fűzfákat és irtotta a lápcserjéseket.


Auchan által pénzelt favágó brigád igazoltatása a dunakeszi lápon 2010. 09. 24-énAuchan által pénzelt favágó brigád igazoltatása a dunakeszi lápon 2010. 09. 24-én

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt követően az M0 és 322. sz. utak megépítése, tehát emberi beavatkozás következtében kezdődött meg a terület elvizesedése és a vízkedvelő növények megtelepedése, főleg az utak vízzáró és vízduzzasztó hatása miatt. Fokozta ezt a hatást az is, hogy nem került kiépítésre a 180 sz. vízelvezető árok, így a felgyülemlő víz nem tudott a területről lefolyni.”

A fenti, a természettudományosság legalapvetőbb törvényszerűségeinek is ellentmondó hamis állításokkal szemben a következő a tényekkel igazolható valóság:

1998-tól az M0-ás út építésekor kezdődtek meg azok a jelentős földmunkák, amelyek a Mogyoródi-patak mentén Rákospalotától Újpesten át egészen a Duna vonaláig átalakították a táj eredeti arculatát. Az építkezés következményeként az egész régióban súlyos károkat szenvedtek el a vizes élőhelyek, teljesen eltűntek a Mogyoródi-patakot kísérő tőzegpáfrányos lápok, lápcserjések mocsárrétek és láprétek. A pusztítást csak a dunakeszi láp élte túl. A tájrombolásról készült archív filmfelvételek a http://www.tozegto.freeweb.hu/ oldalon (forrás: Kriska Gy. (2001): Újpest és környékének természeti értékei. (60 perc) Óceán TV) tekinthetők meg.

Miután az Auchan a Dunakeszi Ipari Park déli részére települt az áruházhoz vezető utat a dunakeszi lápon keresztül akarták átvezetni, ám ez a civil szervezetek ellenállása miatt meghiúsult. Dunakeszi önkormányzata végül a láp déli részén keresztül építette meg a 322. sz. utat, ami miatt a Levegő Munkacsoport pert indított. A pert elvesztette Dunakeszi önkormányzata, de addigra az út már megépült. A már visszafordíthatatlan természetrombolás miatt a Levegő Munkacsoport elállt az út elbonttatásától, ennek cserébe viszont kerítést állítatott a láp magterülete körül és az úthoz olyan vízterelőket építetett, amelyek gátat szabnak a 322. útról az olajos sólé lápba való folyásának.

A fellebbezésben szereplő hamis állításokkal ellentétben a terület állandó vízellátottsága a következő természetföldrajzi okokra vezethető vissza. A táj a kiskunsági homokvidék folytatását jelenti észak felé, amely Pesttől északra már beszorult a Duna és a Gödöllői-dombvidék közé, egyre keskenyedik, majd Vácnál meg is szűnik. A homokdombos vidék magas terasszal zökken le a Duna sík, ártéri szintjére. A teraszban lévő talajvizek a teraszperemen sokfelé, így Pest északi határában a dunakeszi lápnál is a felszínre fakadnak évezredek óta. Az egyenletes, biztos vízellátás hozta létre azokat az állandó vizű lápokat, melyekben az évszázadok folyamán jelentős tőzegréteg képződött. A homokbucka-vidék magasabb részeinek száraz pusztagyepeinek és a buckaközi mélyedések vizes élőhelyeinek váltakozó együtteséből a Duna - Tisza-közén is csupán hírmondó maradt, hát még milyen ritkaság a sokkal sűrűbben lakott Pesti-síkon, Budapest és Vác között. A kevés megmaradt természeti kincs egyik gyöngyszeme a dunakeszi lápvidék.

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt a nem természetes vizesedést erősítette tovább a szomszédos telken (horgásztavon) folytatott, a vízszint pótlását hivatott vízszivattyúzás is. Nyilvánvalóan ennek hatására is kerültek át és telepedtek meg a területen azon növények is, amelyre alapozva a tisztelt Felügyelőség meg kívánja állapítani a terület védett jellegét. Mivel tehát a terület nem minősülhet természeti, vagy természet-közeli területnek, álláspontunk szerint nem eshet a törvény által védett ex lege védettségű láp fogalma alá.”

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület indoklásának utolsó bekezdésében az Auchantól és Dunakeszi Önkormányzatától átvett mind a józanésznek, mind a természettudományos szemléletnek gyökeresen ellentmondó korábban már elhangzott érveket fogalmaz meg. Ezáltal merényletet követ el a hiteles természettudományos szemléletformálás és oktatás ellen, amelyben tanítók, tanárok és egyetemi oktatók harcolnak vált vetve az áltudományosság mételye ellen. Már a felvetés szintjén is vérforralló egy olyan otrombaság megfogalmazása, amely például a lápon élő védett tőzegpáfrány többtízezres populációjának megjelenését felelőtlen emberi beavatkozásokra vezeti vissza. De jó is lenne, ha ilyen egyszerűen lehetne revitalizálni az ember által tönkretett területeket. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület beadványában megvádolja a láppal szomszédos területen működő horgászegyesületet is, ami jól illik abba a bosszúhadjáratba, amit a lápot elpusztítani igyekvők folyamatosan alkalmaznak rendőrségi, önkormányzati és ügyészségi feljelentések formájában a civil ellenállás kulcsszereplői ellen.

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezésének elemzése végén fel kell tennem a következő kérdést: Vajon helyt ad-e és befogad-e az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egy a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos nyilatkozatával teljesen ellentétes, és cinikus módon egy „környezetvédelmi” szervezet által benyújtott fellebbezést? Reménykedhetünk-e abban, hogy az állami természetvédelmi hatóságok számára jelent még valamit egy akadémiai állásfoglalás és a természettudományok becsülete?
Letölthető cikk további képekkel: Válasz a dunakeszi láp védelmében (601 KB word)

         1 hozzászólás

Címkék: botrány bojkott auchan dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kevesebb munka, termelés – jön a nemnövekedés társadalma

PPJ         2011.10.26.

Negyvenéves a “zéró növekedés” elmélete, amely a Római Klub első, 1972. évi jelentésében szerepel. Ezen teória lényege, ha nem húzzuk be a féket, nem állítjuk le a növekedést, 2050 előtt összeomlik a földi világ, a gazdaság, veszélybe kerül az emberiség fennmaradása. Serge Latouche francia közgazdász erre alapozva írta meg A nemnövekedés diszkrét bája című könyvét, amelyben levezeti, miként képzeli el a jövőt.

- Csak olyan tevékenységek (művészetek, zene, irodalom) művelése ajánlott a “zéró növekedés” elmélete szerint, amelyek nem csökkentik a meg nem újuló erőforrások mennyiségét, és nem növelik a környezet szennyezettségét – mondja Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

http://manchestermule.com/wp-content/uploads/2010/11/polyp_cartoon_Economic_Growth_Ecology.jpg

Hiába ismerik fel mind többen ezt, hiába éltük/éljük át a gazdasági válságot, katasztrófák sorát, a helyzet változatlan. Ennek egyenes következménye, hogy egyre mélyül a szegény és a gazdag országok, és a társadalmi osztályok közötti szakadék, miként a gazdasági válság, a környezeti katasztrófák sora és a biológiai fajok kihalása is jelzi, nem jó irányba haladunk.

Nováky Erzsébet egyetért Latouche professzorral abban, hogy a gazdasági növekedés véges világunkban veszélyezteti földi bioszféránk életben maradását, nem segíti elő a társadalom jóléti szintjének emelkedését, és nem biztosítja az emberiség fennmaradását. Az ipari fejlődésre alapozott rendszerek – amelyek sok jót hoztak az első szakaszukban (a 18. században és a 19. század elején), viszonylag kiegyensúlyozottan működtek és bámulatos technikai, az ember kényelmét és szórakozását szolgáló eszközöket alkottak a második szakaszukban (a 19. században és a 20. század első felében) – a 20. század végétől mind kevésbé tudják biztosítani az emberiségnek a biztonságot nyújtó, harmonikus életet. A növekedésre törekvő ipari társadalmak a környezeti értékeket háttérbe szorították és a jövő nemzedékének életfeltételeit csorbították. Mind nyilvánvalóbb, hogy az ipari társadalmakat meg kell haladni! – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség

- Valóban nem teljesülnek a növekedéssel szembeni elvárások – jelentette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén. Boda Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kar gazdaságetikai központ tanszékének docense is osztja francia kollégájának nézetét, és abban is egyetért vele, hogy a gazdaságban jelentkező strukturális probléma a társadalmat is áthatotta. Ezzel szemben Pogátsa Zoltán úgy véli, inkább a globális kapitalizmussal van probléma, amely igen távol áll az eredetileg megálmodott versenykapitalizmustól.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője kifejtette: korábban sok kicsi cég versenyzett egymással és nem volt reklám. Ma nagy cégek uralják a világot, amelyek között nincs igazi árverseny, csak termékdifferenciálás. Eközben a nagyvállalatok igyekeznek csökkenteni költségeiket a lehető legnagyobb profit elérése érdekében. Mindkét magyar közgazdász kihangsúlyozta, véges az ökológiai keretünk. – Világunk azonban hitelfelvételre csábítja az embereket, közösségeket, városokat, országokat egy bizonyos életszínvonal fenntartása érdekében. Éppen ezért nem elég másként élnünk, hanem más gazdaságpolitikai rendszert kell magunk köré szerveznünk – nyomatékosította Pogátsa Zoltán. – Nem állhatunk meg a bioalmánál és a városi kerteknél. Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség – tette hozzá Boda Zsolt is. Serge Latouche növekedés nélküli világa igen érdekes, alternatív megoldásokat kínál. De vajon mennyire életszerű?

Nemnövekedés társadalma: egy irreális utópia?

A növekedés nélküli társadalomban kevesebbet dolgozunk, utazunk, termelünk, kevesebb tárgyat használunk majd, mert hosszabb élettartamuk lesz. Lokálisabb lesz a társadalom, kisebbek lesznek a vállalatok is, és kevesebb hulladékot fogunk termelni. A reklámoknál az eladásösztönzés helyett az információátadáson lesz a hangsúly, a hitelezést visszaszorítják.

- Sok szimpatikus eleme van ennek az utópiának és egy-egy aspektusa már kezd is megvalósulni. Teljes egészében azonban nem valószerű – mondta a HR Portálnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ez alól kivétel a “gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan” eszme. A helybeli lehetőségek kiaknázására ugyanis Török Zoltán szerint is nagy szükség van, hiszen az elmúlt évtizedekben felszámolódtak a helyi élet- és gazdasági közösségek. – Ez azonban nem új gondolat, sokan a zászlajukra tűzték már. Jelenleg is több olyan próbálkozás van az országban, hogy ezekbe életet leheljenek – véli az elemző, hozzátéve: nem minden területen valósítható meg a lokális cselekvés. Ilyen például az élelmiszeripar, a szolgáltató ipar, de a feldolgozóipar egyéb ágaiban (pl. gépipar, autóipar, elektronikaipar) is globális méretekben lehet csak gondolkodni – szögezi le Török Zoltán.

A bank munkatársa úgy látja, a XXI. században olyan technológiai fejlődés figyelhető meg, ami nem teszi lehetővé a technikai eszközök hosszú élettartamát. – A gyártók igyekeznek minél olcsóbbá tenni ezeket a mindennapi életünket megkönnyítő technikai “csodákat”, ami gyakran a tartósság rovására megy. Egy modern mosógép azonban kevesebb áramot használ, jobban tisztít – mondja Török Zoltán. A biztonságos, környezetkímélő technikák és közlekedés szükségessége azonban elvitathatatlan a vezető elemző szerint is, amely a nagy autógyáraknak, fejlesztő cégeknek munkája révén valósulhat meg.

Több foglalkoztatott, kevesebb munka: álom csupán?

A növekedés nélküli világban “kevesebbet és másképpen fogunk dolgozni, hogy értékes életet élhessünk” – mondta Serge Latouche az Origónak adott interjúban. Ennek hogyanja még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy megosztjuk a munkát. – A kevesebb munka és utazás gondolatával könnyen lehet azonosulni, hiszen azt mindenki látja, hogy van egy réteg, amelynek élete csak a munkáról szól, miközben egyre nő a munkanélküliség. Ez valóban ellentmondás – ért egyet Török Zoltán is. Ugyanakkor véleménye szerint ezzel sem mond újat a francia közgazdász. – Erre a “diagnózisra” a jelenlegi politikai elitnek is akadnak megoldási javaslatai.

Több vállalat is felismerte ezt és bizonyos munkakörökben meg is valósították – a kapitalizmus rendszerén belül. Hiszen ez mindenki közös érdeke – legalábbis Török Zoltán így véli. – Régóta tudjuk, hogy a munka az ember lényegéhez tartozik. Már Vergilius is felismerte, hogy a lelki egészség legjobb javítója az egészséges munka. A domonkosrendi katolikus szerzetesek fő elve: “ora et labora” (imádkozz és dolgozz). A reformáció során kialakult egyházak még inkább munka-pártiak. Engels is alaptételnek tekintette, hogy az embert a munka tette emberré. Remélhető, hogy a jövőben mind többeknek lesz módjuk arra, hogy örömmel folytatható munkát végezzenek, s az egészségre ártalmas, monoton munkák háttérbe szoruljanak, illetve azokat robotok végezzék – fogalmaz Nováky Erzsébet.

Kisebb fogyasztás, kevesebb hitel

Miként az Origónak adott interjúból kiderült, Latouche professzor átalakítaná a klasszikus bankrendszert bioregionális, kooperatív bankrendszerré és visszaszorítaná a hitelezést. – Ha az emberiség döntő többsége megérti, hogy az ipari társadalmak súlyos válságának egyik legelviselhetetlenebb tünete az, hogy a bankok olyan hitelek felvételére csábítanak tömegeket, amelyet nem tudnak törleszteni, ezzel tönkreteszik az embereket, akkor ezt meg lehet szervezni. Azokat, akik nem fogadják el, humánus agresszióval kényszeríteni is indokolt – fogalmazott a tanszékvezető.

Jön az ökodemokrácia?

A francia közgazdász véleménye szerint a “környezetbarát” vállalati gyakorlatok csupán felületes intézkedések és szerinte nem létezik ökokapitalizmus. – Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet – mondta az Origónak. A folyamatos felhalmozás logikája, vagyis a kapitalizmus ellen lép fel a nemnövekedés mozgalma. – A provokatív szlogen célja, hogy felrázzon bennünket és kitörjünk abból a gondolati gyarmatosításból, amelybe a növekedés szorított bennünket. Ehhez azonban újra fel kell fedeznünk a mértékletesség fogalmát, amely nem egyenértékű a megszorításokkal – nyomatékosította budapesti könyvbemutatóján a professzor tavaly decemberben. A francia közgazdász az ökodemokráciát javasolja megoldásnak. – Az ökodemokrácia frappáns fogalom, ami kifejezi, hogy a jövő társadalmaiban az ökológiai szempontokat azonos fontosságúnak kell tekinteni a “demos”, a nép szempontjaival. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a fejlődésnek koevolúciósnak kell lennie, ami egyaránt szolgálja a társadalom jólétét és a környezeti értékek fennmaradását – véli Nováky Erzsébet.

A Raiffesien vezető elemzője azonban más véleményen van. – Ha így gondolkodnának az emberek, akkor azok a típusú politikai erők jutnának hatalomra, akik hasonló gondolatokat közvetítenek. Láthatjuk azonban, hogy erről szó sincs – jelentette ki. Török Zoltán szerint ennek oka, hogy az emberek alapvető természete ellenkezik ezzel, és mindenki előbbre szeretne jutni, jobban szeretne élni. Egyes társadalmakban nagyon magas, máshol alacsony az életszínvonal. Hazánkban az utóbbiról lehet beszámolni, amely fejlődésre ösztönöz. Nyugat-Európában, főként a francia és az olasz kultúrkörre jellemző ez a fajta gondolkodás, – igazolja vissza a szociológus szavait Török Zoltán is. – Ezekben az országokban ugyanis olyan magas az életszínvonal, amelynek a megőrzése is kihívást jelent, ezért ezeknek a gondolatoknak egészen más a kontextusa a fejlett társadalmakban – húzza alá a banki szakember, hozzátéve: még ezekben az országokban sem látunk arra példát, hogy a társadalom egésze ebbe az irányba szeretné formálni a politikát.

Szerves növekedésre szükség van

Nováky Erzsébet úgy véli, a mértékletes növekedés sem megvalósítható cél. A problémákat azonban nem lehet tagadással megoldani, hanem új szemlélet talaján kitűzött új célokkal, új feladatokkal – vélekedik a szakember. – A növekedés nélküli társadalom bizonnyal megvalósítható. De vigyázni kell ezzel!Ahogyan 1974-ben a Római Klub második jelentése, a Mesarovic-Pestel modell is rámutatott arra, hogy kontrollálatlan növekedésre nincs, de szerves növekedésre szükség van, úgy nekünk is a differenciált növekedést kell hangsúlyozni. Növekedés kell, hogy végbemenjen az emberi tudásban, intelligenciában, toleranciában, a másként gondolkodók elfogadásában. Ezekben jelenleg nagy hiányosságok tapasztalhatóak – emelte ki az egyetemi tanár.

A Raiffeisen vezető elemzője szerint fenntartható a jelenlegi rendszer és szükség van a növekedésre. – Van egy technológiai haladás, amely energiahatékonyságot generál. Az önkorrekció pedig a kapitalista rendszerben is működik – vélekedik a szakember. A vezető elemző tehát nem ért egyet az előbb idézett közgazdászokkal abban, hogy az egész rendszert meg kellene változtatni, hogy a nemnövekedés koncepciójának zöme megvalósuljon. – Ugyanakkor abban van ráció, hogy másképp kell gondolkodni, működni és működtetni ezeket a rendszereket. Ebben azonban az államnak nagy felelőssége van – jelentette ki.

Mikor omlik össze a világgazdaság?

http://memecrunch.com/meme/96ZJ/shipment-of-fail/image.png

Azt állítja a francia gazdasági szakember, hogy ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia, akkor megközelítőleg 2050-re összeomlik a világgazdaság, ami már szerinte el is kezdődött. – A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert – mondta az Origónak Serge Latouche. – A jövővel tudományosan foglalkozók az ipari társadalmak világgazdaságának teljes és nyilvánvaló ellehetetlenülését a 2050 előtti évekre várják. László Ervin, filozófus, a Budapest Klub megalapítója 2012-re teszi a nagy változás időpontját – igazolja vissza Nováky Erzsébet is. Az egyetemi tanár úgy látja, a világ válaszút előtt áll, előttünk van a felemelkedés lehetősége, de a katasztrófák világa is kialakulhat. Nagyon körültekintően kell előrelépnünk. De tudni kell, hogy a félelem nem visz előre. Az önzés legyőzése (a legtágabb értelemben is) viszont szárnyakat adhat – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Forrás: KarrierBlog

 

         1 hozzászólás

Címkék: közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan nemnövekedés serge latouche alternatív közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánökológiai filmgyűjtemény - Sokat és némán

PPJ         2011.10.24.

Sok frissítés várható most, rengeteg új filmcím, de a két újonnan feltöltöttet is némán fogjátok végig sírni nézni...

Ígértem például, hogy begépelem azt a filmlistát, amit a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara nyújtott megtekintésre a Kutatók Éjszakáján. Íme:

Story of Stuff (10perc)
Revolution OS (85perc)
A villanykörte összeesküvés - The Lightbulb Conspiracy (75perc)
Enron - A legokosabb emberek a teremben (109perc)
Consuming Kids (66perc)
Story of Bottled Water (10perc)
In Transition (Átalakulásban) (49perc)
Steal This Film
Who Killed the Electric Car (92perc)
The Story of Cap and Trade (10perc)
Mátrix c. film elemzése két részben (Géczy Gábor)
The Money Fix
Life, Inc. (Élet Rt.)
Food, Inc. (94perc)
The 11th hour (Az utolsó óra) (94perc)
Crude awakening - The oil crash (Durva ébredés - Az olaj bukása) (82perc)
Earthlings (Földlakók)
A haladás csapdái - 8 részes dokumentumfilm
Life After People (magyar felirattal)
Bill Ryan beszél Klaus Dona-val az emberi faj rejtett történetéről
Big Bucks Big Pharma
The world according to Monsanto (magyar felirattal)
Future by Design (89perc)
Capitalism - A Love Story (Kapitalizmus: Szeretem!) (127perc)
The Yes Men Fix The World (95perc)

Az A38 hajó ökofilmklub sorozata után a Doku-Art-ban is indult egy. Ennek az alábbiak a részletei:

ZÖLD FÖLD FILMKLUB - Keddenként a Docuartban

2011. október 18.
Kresalek Dávid: Riporter drótszamáron 2010, magyar dokumentumfilm, 49 perc

2011. október 25.
Béres Dániel és Andits Petra: Észak-atlanti vacsora 2001, magyar dokumentumfilm, 32 perc
Szalkai Zoltán: Orvhalászok 2004, magyar dokumentumfilm, 54 perc

2011. november 8.
Briar March: Volt egyszer egy sziget
(There Once was an Island: Te Henua e Nnoho New Zealand)
2010, amerikai, új-zélandi, pápua új-guineai dokumentumfilm, 80 perc

2011. november 15.
Török Zoltán: Vidrasors 2008, magyar dokumentumfilm, 50 perc

2011. november 22.
Csillag Ádám: Dunaszaurusz 1988, magyar dokumentumfilm, 87 perc

2011. november 29.
Tóth Zsolt Marcell: Nagyvárosi vadon - Budapesti vadon 2006, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc
Molnár Attila Dávid: Bence + a többi jómadár 2007, magyar dokumentumfilm, 27 perc

2011. december 6.
Kornis Gábor - Sárközy Endre: "Venus..." 1987, magyar rövidfilm, 2 perc
Mai Iskander: A szeméthegyen túl (Garbage Dreams) 2009, amerikai-egyiptomi film, 79 perc

A vetítések helyszíne:
DocuArt Filmművészeti Központ
Budapest, IX. Ráday u. 18 – IX. Erkel u. 15.

Belépődíj: 600 Ft A belépés Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége tagsági igazolványával INGYENES Szervezők: DocuArt Buslig Eszter és Tajta Krisztina

Az Életharmónia Alapítvány (http://www.eletharmonia.hu/) jóvoltából felkerült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjára egy, az Alapítvány által összeállított filmadatbázis, mely több témában: állatvédelem, hulladékgazdálkodás, vízvédelem, társadalomkép, fenntarthatóság, stb. rendszerezi az Interneten ingyenesen hozzáférhető és megrendelhető filmeket. Az adatbank közel 1000!!! filmet tartalmaz, cím, elérés, fájl formátum, minőség, időtartam, téma és természetesen az elérhetőségi link megadásával.

Ez az adatbázis nagyszerűen használható a tanítás-tanulás minden szegmensében. Böngészését jó szívvel ajánljuk!

Az adatbázis

Használatához segítség itt.

Az Alapítvány gondozásában jelent meg, Főbb szempontok, javaslatok a környezettudatos programszervezéshez 2010–2011 c. dokumentum, mely szintén az iskolák rendelkezésére áll ide kattintva.

Az egyik legmeghatározóbb alkotás az ipari élelmiszer termelés bemutatására az Our daily bread, vagyis a Mindennapi kenyerünk. Narráció nélkül vezet minket másfél órában az asztalra kerülő termékek történetén; legyen az saláta, marhahús, tonhal vagy valamilyen gabonaféléből készült tésztaféle.

http://media.port-network.com/picture/instance_1/145122_1.jpg

Our daily bread.avi

A Koyaanisqatsi - vagyis a Kizökkent világ című film egy nagy másik néma filmje lehet az ökológiai szemlélet megalapozásának. Olyan finom de mégis érzékletes metaforákkal szemlélteti jelen világunk fenntarthatatlanságát, amit a magával ragadó zene csak tetézni tud. "A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is. Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ.
Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!"
- írja a port.hu

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/0/0d/Koyaanisqatsi_album1.jpg/220px-Koyaanisqatsi_album1.jpg

Koyaanisqatsi.avi

         2 hozzászólás

Címkék: filmajánló humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Független kutatócsoport bizonyította be a globális felmelegedés létét

PPJ         2011.10.23.

Egy független kutatócsoport is megerősítette a globális felmelegedés valóságát, remélve, hogy a nyers eredmények nyilvánosságra hozatalával a klímaszkeptikusokat is sikerül meggyőzni az adatok érvényességéről. Videó a kutatás összesített eredményéről alább.

Global warming study finds no grounds for climate sceptics' concerns - The Guardian

Sceptical climate scientists concede Earth has warmed - New Scientist

A globális felmelegedés újabb bizonyítása - Greenfo

Az elmúlt kétszáz év időjárási adatainak eddigi legátfogóbb független elemzése során ezek a kutatók a világ 15 részéből származó több mint egymilliárd adatot elemeztek. A kaliforniai Berkeley Egyetem fizikusa, Richard Muller által vezetett Berkeley Earth Project elnevezésű tanulmányban kimutatták, hogy a szárazföldi területek hőmérséklete nagyjából egy Celsius-fokkal emelkedett az 1950-es évek közepe óta.

Az 1800 és 2009 közötti idősávra vonatkozó eredmények megegyeznek a NASA New York-i Goddard Űrkutató-intézetének, az amerikai Óceán-, és Atmoszférakutató Hivatalnak (NOAA), az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetének és a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjának adataival – olvasható a Guardian honlapján.

A tízfős kutatócsoport – köztük Saul Perlmutter amerikai csillagász, aki megosztva kapta idén a fizikai Nobel-díjat – úgy döntött, hogy a hagyományos publikálás előtt a saját honlapján teszi közzé a nyers eredményeket, ezzel szabad utat engedve a hozzászólásoknak és a véleményeknek. A kutatók emellett hangsúlyozták, hogy az ember által okozott klímaváltozás (AGW) – pl. az üvegházhatású gázkibocsátás – is jelentősen közrejátszik a változásokban.

         szólj hozzá

Címkék: videó klíma klímaváltozás klímaszkeptikusok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása