Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve mit képvisel a Greenr Blog - 8

PPJ         2011.10.31.

Eve Ensler: És akkor hirtelen a testem...

Eve Ensler, a költő, író, aktivista a fejében élt. Ebben az erőteljes TEDWomen beszédben arról mesél, hogy ezidáig külön élt a testétől -- és hogy két sokkoló esemény hogyan segített neki abban, hogy össze tudjon kapcsolódni a valósággal, az emberi létezés fizikális aspektusával.

         szólj hozzá

Címkék: ajánló vallás természet természetvédelem ökológia ted humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Szmogriadót rendeltek el Nyíregyházán

PPJ         2011.10.30.

Nem kell hatalmas megapoliszokra gondolni mikor a szmogról van szó. Elég ha kishazánk vezetőinek agyáig nem jutnak el a fenntartható energiatermelés praktikái és akkor ez lesz, ha egy hidegebb de szél nélküli napon a Kárpát-medence nyírségi térségében begyújtanak a vidéki parasztok a cserép-kályháikba... Jaj, nem, nem kell felháborodni a kifejezésmódomon. Úgy értem: mi mást tehetnének? Hozzá vannak segítve az információkhoz, pályázatokhoz, fenntartható technológiákhoz? Na pont ez lenne egy épelméjű kormány dolga így 2012-höz közeledve, amikorra már elviselhetetlen lett a túlnépesedés és a fatüzelés együttese egyes térségekben. Nem csak a tüdőnket, de az ország pénztárcáját is kímélni kellene a fosszilis energiahordozóktól!

"Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere vasárnaptól szmogriadót rendelt el, közölte a városháza sajtószolgálata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Nyíregyháza területén vasárnaptól visszavonásig teljes tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Tilos a kerti hulladék és az avar égetése, a légúti betegségben szenvedőknek, az időseknek és a kisgyermekeknek pedig azt javasolják, ne tartózkodjanak a szabadban. A városban a szálló por koncentrációja mellett a nitrogén-dioxid és a nitrogén-monoxid aránya is meghaladja az egészségügyi határértéket.

Nyíregyháza mellett Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és Székesfehérváron is magas légszennyezettségi adatokat mértek: mindegyik város vörös, azaz erősen szennyezett területként szerepel Magyarország légszennyezettségi térképén, ami a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőhálózata által óránként mért és összegyűjtött adatok alapján készül. A térképen a 100 százalék jelenti az egészségügyi határértéket." - írja az Index.hu

         7 hozzászólás

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Populációökológia alapok: 2011. október - Hétmilliárd ember él a Földön

PPJ         2011.10.30.

Nem törődöm sem a szerzői jogokkal, sem a saját időmmel: egyszerűen az összes fülszöveget és képet egyenként lementettem az Index galériájából, hogy ide beillesszem, mert ez történelmi pillanat a humánökológia szempontjából. Ez a humánökológia mesterszak az ELTÉn, ami most tanulok. Az alábbi index fotók... Természet és társadalom együttes vizsgálata. Ki nem állhatom azokat, akik ökofasisztának neveznek bármilyen olyan ökológust, aki túlnépesedésről "mer" beszélni. Pedig van túlnépesedés. És az alábbi képek végignézése után el kellene gondolkodnunk, hogy vajon mivé fog alakulni ez az emberiség a további szaporodással, ha már 7 milliárd ember is csak ilyen nyomorgás, környezeti katasztrófák, igazságtalanságok és háborúk árán tud "élni". Vida Gábor professzor úr említett nekem egy tanulmányt, mely szerint a mai tizenévesek ~80%-a éhhalálban fog felnőtt korára meghalni. Ezt az alábbi képek láttán nem is vonom kétségbe. Azt viszont igen, hogy akarjak-e utódot nemzeni erre a világra. Ráadásul sokat, mert "csak úgy igazi a magyar Orbáni virtus"... Tudhatóan szenvedésbe és halálba hozni világra egy érző lényt: ezt én előre megfontolt szándékú emberölésnek nevezném. Ez nem ökofasizmus, nem akarok én megölni senkit. A bolygó fog. Nem fog ugyanis elegendő ételt, ivóvizet és levegőt adni. A bolygó az ökofasiszta, hogy a természetes eltartóképesség szerint működik a természet törvényei által... A bolygó az isten, mert ő határozza meg a lét határait és végességét. A populációökológia logisztikus S görbéje nem fog kegyelmezni és kivételt tenni senkin és semmin.

Egy rendszer minél inkább kibillen az egyensúlyból, utána annál nagyobb a kilengése. Ami még nyuszik és rókák "egyszerű" esetében is vezethet a populáció kihalásához.

Akkor most képzeljük el az ember tekintetében, hogy mekkorát löktünk a hullámokon!!!

(Kapitány Balázs meg, komolyan mondom, hogy egy hülye... Majd ha elfogy a fa, akkor gyorsan kitalálok valami anyagot, hogy abból készítsek péklapátot a tarkón billentéséhez papírt egy ökológia könyv nyomtatásához számára, hogy például tisztába jöjjön az ökoszisztéma-kulcsfaj fogalmával. Ostoba! Agyamra meg ez a bármi helyettesíthető bármivel duma, ahelyett, hogy azt mondaná: "bocsánat, ehhez nem értek". Csak úgy szólok, hogy a pénz nem ehető és még nagyon sok pénzből sem sikerült élő rendszert helyettesíteni/létrehozni.)

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint október 31-én a világ népessége eléri a hétmilliárdot. A demográfusok szerint ez a szám várhatóan 2027-re meghaladja a nyolcmilliárdot, 2046-ra a kilencmilliárdot, majd a számítások szerint 2050-ben 9,2 milliárd körül stabilizálódik, és ezt követően lassulhat a növekedés.

1927-ben még csak kétmilliárdan éltek a Földön, ez a szám 1960-ra elérte a hárommilliárdot, 1975-re a négymilliárdot, 1987-re az ötmilliárdot. A Föld népessége 1999 októberében lépte át a hatmilliárd főt. A legnagyobb ütemben Afrika és Ázsia népessége növekszik.

Tumultuózus jelenet a kantoni pályaudvaron. Ünnepnapokon milliók és milliók kelnek útra, hogy hazautazzanak szülőhelyükre. A Kínai Népköztársaságban több mint 1,3 milliárd ember él, ezzel a Föld legnépesebb és egyik leggyorsabban gyarapodó országa. Még.

Strandolók ezrei Ázsia legnagyobb hullámmedencéjében, Szecsuánban. Jelenleg 400 olyan város van a világon, ahol legalább egymillióan élnek.

Gyalogos felüljáró épül egy pekingi útkereszteződésben. Pekingben 1953-ban még csak 2,7 millióan éltek, 2010-ben már 19 millióan.

A nyolcvanas években a pekingiek 80 százaléka még rendszeresen biciklivel járt, mára 20 százaléka alá csökkent ez az arány. A kínai fővárosban a súlyos légszennyezettség miatt újra megpróbálják népszerűsíteni a kerékpározást.

2009-ben Kína lett a világ legnagyobb autópiaca, tavaly már 18 millió gépkocsit adtak el az országban. Az autópark sokkal gyorsabban bővül, mint a városok úthálózatának áteresztőképessége, szinte állandóak a dugók.

A 23 milliós Sanghaj Kína legnépesebb városa. 2050-re a mostani 19-ről 27-re emelkedik a megavárosok, azaz a 10 milliósnál nagyobb települések száma.

Japán stílusú kapszulahotel Sanghajban. Megnyitása után a hatóságok bezáratták, mert nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A turisták számára erős vonzerőt jelenthet, hogy állítólag a sanghaji nők a legszebbek Kínában. Az országban eltorzult a nemek aránya, minden negyedik felnőtt férfi pár nélkül marad.

Hongkong a világ legsűrűbben lakott városa. A legnépesebb városok befogadóképességük határait feszegetik. Szakemberek előrejelzései szerint 2050-re a Föld népességének csaknem 70 százaléka él majd hatalmas metropolisokban.

Hongkong 1104 négyzetkilométernyi területén több mint hétmillióan laknak. A napi utazások több mint 90 százaléka tömegközlekedési eszközökön zajlik, ami a legmagasabb arány a világon.

Taipei, Tajvan. Csúcsforgalom. Míg 1900-ban az emberiség körülbelül 14 százaléka élt városokban, 1950-re már 30 százalékuk, jelenleg pedig a népesség fele lakik a zsúfolt településeken.

Taxitemető Kínában. A népesség gyarapodása mellett a gazdasági növekedés is hatással van a környezetre, ami különösen Kína esetében szembetűnő, ahol alig van szabályozás a környezetpusztító tevékenységekre.

Újrahasznosításra váró televíziók egy kínai üzemben. Több mint egymilliárdra becsülik a tévénézők számát Kínában.

Hefej, Kelet-Kína. A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma. 2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan ötven, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba.

India egyik legnagyobb városát, Mumbait 18,4 millió ember lakja. India a világ második legnépesebb országa, több mint 1,2 milliárd lakosa van. A népszámlálás szerint Indiában 833 millió ember él vidéken, a városokat 377 millióan lakják. India 2021-ben lekörözi Kínát, és a világ legnépesebb országa lesz.

Átkeresztelési ceremónia Mumbaiban. Több mint száz lány kapta szüleitől a "Nakusa" utónevet, ami annyit tesz, hogy "nem kívánt". A túlnépesedéssel küzdő Indiában a nemek egyenlőtlensége is hatalmas gond, a lánygyermekeket értéktelenebbnek tartják a fiúknál, amit a gyakran a névadásban is kifejezésre juttatnak.

Víz a kútról, Észak-Indiában. A népesség növekedésével egyre többeket érint napi szinten a súlyos vízhiány, ráadásul öntözésre is mértéktelenül kiaknázzák a talajvizet, ami drámai mértékben csökkent. India vízkészletének 90, Kínáénak 65 százalékát használja fel a mezőgazdaság.

A több mint 237 millió lakosú Indonézia a negyedik legnépesebb ország. A délkelet-ázsiai állam erdőségeit, természeti adottságait a túlfeszített mezőgazdaság és fakitermelés veszélyezteti. Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 között több mint háromszorosára nőtt.

Sao Pauló, Brazília. A 191 milliós dél-amerikai ország a világ 5. legnépesebbje, a világ 10. leggazdagabb városa. Naponta ezerrel nő az autók száma, a zsúfolt utak miatt itt használják hétköznapi közlekedésre leginkább a helikoptereket.

Nyomornegyed Rio de Janeiróban. Becselések szerint a város lakóinak ötöde él favellákban. Rió a 2014-es labdarúgó világbajnokság egyik helyszíne, két évvel később itt rendezik a nyári olimpiát.

Imára összegyűlt muszlimok a Fejszál mecsetben, Iszlámábádban. A 178 milliós Pakisztán a 6. legnépesebb ország.

Tradicionális lovas ünnepre összegyűlt nigériaiak. Afrikában Nigéria a legnépesebb állam 158 milliós lakossággal, ezzel a Föld országainak sorában a hetedik.

Lagosban, Nigéria legnagyobb városában több mint 14 millióan laknak. Az igazi demográfiai robbanás Afrikában várható: Nigéria, Etiópia, Kongó 40 év alatt megtriplázhatja a mai népességét. Eközben Európa lakossága akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Bangladesben több mint 142 millióan élnek. A délkelet-ázsiai ország a kilencedik legnépesebb - és egyben az egyik legszegényebb - a világon. A lakosság 56,1százaléka írástudatlan, 83 százalék él 2 dolláros napi jövedelem alatt.

Muszlim zarándokok tartanak a bangladesi fővárosba, Dakkába. A hatvanas években érte el a Föld népességének gyarapodása a csúcspontot: a növekedés üteme az évi 2,2 százalékot is elérte. Ez a hetvenes évek óta csökken, ma 1,1 százalék körül van.

Árvíz a mexikói Villahermosában. A 112 milliós Mexikó a 11. legnépesebb ország a Földön. 1895-ben 100 millióval voltak kevesebben.

Túlzsúfolt börtön Manilában, a Fülöp-szigeteki fővárosban. A Fülöp-szigetek a világ 12. legnépesebb országa több mint 94 millió lakossal.

Manila: Szennyezett folyó, nyomornegyed. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken. A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember – zömmel kisgyerekek – halálát okozzák világszerte.

Hajléktalan gyerekek alszanak egy manilai utcán. A kormányzat szerint minden harmadik újszülött tervezetlenül születik és szüleik nem is akarják megtartani. A népességrobbanással küzdő Fülöp-szigeteken a keresztény egyház ellenzi a születésszabályozást.

Hivatalnokok nyüzsögnek London belvárosában. Az Egyesült Királyság 62 milliós népességgel a 22. leglakottabb állam. Európában jelenleg nagyjából 740 millióan élnek, ha az eddig tendenciák folytatódnak 90 év múlva 100 millióval kevesebben leszünk.

Szennyezett folyó Bulgáriában. Az ENSZ felmérései szerint 2032-re a világ népességének 60 százaléka vízhiánnyal küszködő térségben él majd.

Széntüzelésű erőmű és szeméttelep Bitolában, Macedóniában. Az olcsón kibányászható szén-, kőolaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, a kitermelés üteme már most is megtorpant, hamarosan pedig csökkenni kezd.

A világ jóléti államaiban is adódnak tömegjelenetek. Rómában az év eleji kiárusításokon moccanni alig lehet a fő bevásárló utcában. Olaszországban 30 ezer dollár körül van az egy főre jutó GDP, ezzel 43. a világban. A lista legvégén megtalálható Kongói Demokratikus Köztársaságban 300 dollár ugyanez a mutató.

Forgalmi dugó egy francia autópályán a nyári szabadságolások kezdetekor Franciaországban. A franciáknál a születéskor várható élettartam 81,19 év, ezzel 13. a világon. Angolában 38,76 év, ezzel utolsó. A legirigyeltebb Monacó: 89,73.

Óriási megmozdulások voltak 2010-ben Franciaországban Nicolas Sarkozy köztársasági elnök tervezett nyugdíjreformja miatt. A szakszervezetek milliókat hívtak az utcára, de tiltakozásul nem járt több metró sem.

Teltház a mahacskalai nagy mecsetben. Másfél milliárd muszlim vallású ember él a világban.

Minden évben milliók gyűlnek össze a szaúd-arábiai Mekkában az évi rendes zarándoklat alkalmából.

Sátrak ezrei Minában, Mekka közelében.

A bohunicei atomerőmű Szlovákiában. A túlnépesedés okozta növekvő energiaigény kielégítésére sok országban atomerőműveket építenek, míg másutt a megújuló energiaforrásokban keresik a választ. A fosszilis energiahordozók adják a világ áramtermelésének 66 százalékát, ezek kiesése az áramellátásban okozhathatja a legnagyobb gondot.

Cigányok lakta gettó a romániai Nagybányán. A népesedési gondok közt az etnikai feszültségek terhelik meg legjobban egy adott közösségben élők mindennapjait.

Venezuela, Caracas. Éles határvonal szegények és a tehetősebbek közt. 2050-re akár 40 százalékkal is bővülő világnépesség, valamint a folytatódó gazdasági növekedés erősen fokozza majd az élelmiszer – azon belül a hús – valamint a takarmány és a rostnövények iránti keresletet.

Nyugat-francia strand. Franciaországban a népsűrűség 108 fő/km2, Kanadában 3, Dél-Koreában 480.

A világon az elmúlt években növekedett az élve születések száma és a születéskor várható átlagos élettartam, továbbá csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság.

Zsúfolt temető Irakban. 2003 és 2010 között 120 ezer civil áldozata lehetett a konfliktusnak.

Zsúfolt temető Afganisztánban. A világon itt a második legmagasabb az ezer főre jutó halálozási ráta, csak Angolában rosszabb. Az Egyesült Arab Emirátusok van a lista másik végén.

Zsúfolt temető Vietnamban. Másodpercenként öt gyerek születik a Földön, és két ember hal meg.

Magyarországon 2011 első nyolc hónapjában 4,7 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2010 ugyanezen időszakában. A halálozások száma stagnálást mutat; az ország becsült lélekszáma 9 millió 965 ezer volt augusztus végén.

A NASA felvétele a Föld éjszakai fényeit és egyben a fejlett és a fejlődő világ közti hatalmas eltérést mutatja.

Forrás: http://galeria.index.hu/tudomany/2011/10/25/hetmilliard_ember_el_a_foldon/

         15 hozzászólás

Címkék: index vélemény világ fotók túlnépesedés fenntarthatóság humánökológia globális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Kínosan pislákolnak a csodaégők

PPJ         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

http://static.nol.hu/media/picture/01/56/27/000275601-5380-600f.jpg

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

         15 hozzászólás

Címkék: kritika nol energiatakarékos izzó fenntarthatóság kompakt izzó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

!Nyílt levelek Magyarország kormányának!

PPJ         2011.10.28.

Bizalommegvonás a kormánytól a gazdák és a természetvédők részéről! Nyílt levelek és nyílt felhívások a magyar kormánynak a természetvédelmi, vadászati megállapodások, a földkérdés és a civil szektor ellehetetlenítése ellen.

Földet kérnek a magyar gazdák! - Nyílt levél Magyarország kormányához -

Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar, állami tulajdonú föld kinek a kezébe kerül. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás azonban értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett.

Második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseiknek a Rákosi-rendszerben elvett földjét. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni. Valójában azonban a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvétel lehetőségétől.

A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy "a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi". (http://www.nfa.hu/hu/palyazatok/palyazatok)

Ez a kizáró követelmény egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei ez az előírás lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok meglepően magabiztosak...

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja elmondta: "–Számos területen a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. "megbízási szerződésük" 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették."

Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat.

Tiltakozunk az ellen, hogy becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba!

Követeljük a pályázati feltételek módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!

Budapest, 2011. október 26.

Ács Sándorné Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért

Kapcsolat:
Ertsey Attila Tel: 30 5551 284, e-mail: korepitesz.studiokft@chello.hu
Ács Sándorné Tel: 30 3850 379, e-mail: acsne.eva@gmail.com
A teljes levél itt olvasható:: www.elolanc.hu

Nyílt levél Magyarország kormányához
Történelmi napokat élünk. Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar föld kinek a kezébe kerül.

A FIDESZ-KDNP választási ígéretei és a kormány jelenlegi célkitűzései között kiemelt fontosságú a helyi családi gazdaságok megerősítése. A választás eredménye is megmutatta, hogy ezt a célkitűzést a társadalom széles rétegei támogatják.

Lassan második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A gazdákon kívül kevesen tudják, hogy a most meghirdetésre váró állami földek valaha az adott területen élőké voltak, de a Rákosi-féle államosításkor elvették tőlük. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseik földjét azért, hogy művelhessék és utódaiknak is átadhassák a föld szeretetével és művelésének ismeretével együtt. Mindannyiunk jövőjét veszélyeztetné, ha a gazdáknak csalatkozniuk kéne. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely ugyan látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni, tényleges hatása azonban az, hogy a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvételtől. A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”.

Ez a kizáró követelmény többszörösen is értelmetlen és átlátszó:

  • Nem veszi figyelembe a helyi adottságokat, mert egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei e követelmény lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Igy például a kiváló minőségű kenyérgabonát termő vidékeken ésszerűtlen, sőt nemzetgazdasági szempontból káros az állatok miatt a takarmánytermelésre való kényszerű átállás, mert a hazai kenyérgabona megtermelése és a gabonaexport ugyanolyan fontos érdek, mint az állattenyésztés.
  • A kiírás úgy kötelezi a gazdálkodót állattartásra, hogy az ahhoz szükséges feltételek (beruházáshoz szükséges tőke, piacra jutás) nincsenek biztosítva. Ma biztos piacot sem tud senki ígérni a kényszer-állattartóknak, hiszen az állattartás tragikusan alacsony szintje éppen a piaci viszonyok rendezetlenségének következménye. Ráadásul sok családi gazdálkodó jelenlegi belterületi telephelyén a tartható állatlétszámot önkormányzati rendeletben korlátozzák, vagy egyenesen tiltják! Külterületi állattartó telepek létesítésére viszont sem a megszabott 1 éves határidő nem elég, sem a megfelelő tőke nem áll – épp a családi, kis gazdaságokban - rendelkezésre. ( Példaként: 50 hektár bérbevétele esetén sertéstartást feltételezve 5 millió Ft nagyságrendű beruházásra lenne kötelezve a bérlő.) Semmi nem indokolja, hogy hitelekbe, bizonytalan megtérülésű befektetésekbe, csődveszélyes vállalkozásba hajszolják a családi gazdaságokat. Az állattenyésztés fejlesztésének, bővítésének fontosságát senki nem vonja kétségbe – de annak nem ez az „árukapcsolás” a módja, és nem lehet kényszerítés az eszköze.
  • Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok magabiztosan viselkednek a földbérleti pályázatok kimenetelét illetőleg. Erre utal, hogy több területen is a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. „megbízási szerződésük” 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették. Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat. Talán az említett irreális állattartási követelmény éppen azért került a pályázati feltételek közé, hogy azok a gazdálkodók, akik számára nélkülözhetetlen lenne további földek bérbe vétele a megerősödésükhöz és fejlődésükhöz, „önként” lemondjanak a pályázatban való részvételről, és ezáltal a földeket, amelyeket elődeiktől az ötvenes években erőszakkal vettek el, most ismét mások kaparintsák meg?

Tiltakozunk az ellen, hogy így becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok, akik a döntéseket a saját érdekük szerint alakítják a háttérben! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba! Tiltakozunk az ellen, hogy maffia módszerekkel fenyegetik az ellenérdekeltek a földre pályázni kívánó gazdákat! Nem nézhetjük szótlanul, hogy a háttérből névtelen és megnevezhetetlen „erős emberek”, oligarchák irányítsák az országot, és ők döntsenek sorsunkról.
A 2/3-os megbízatás nem erre szólt!
Alulírottak követeljük a pályázati feltételek oly módon való módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!
A gazdák megerősödése, talpon maradása az ország jövőjének záloga!
Ha eltűnik a földet szerető és hozzá értő gazdák rétege, s helyüket bizonytalan tulajdonosi összetételű, kizárólag profit vezérelte tőkés társaságok foglalják el, a magyarság jövője és egy fenntartható, méltó életbe vetett reménye szertefoszlik!

Budapest, 2011. október 26.

Ács Sándorné, Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért

Titokban tartott vadászati és természetvédelmi megállapodás (!?)

Tisztelt Fazekas Sándor Miniszter Úr!

Hazánk élővilágáért aggódó, visszavonulásáig a természetvédelemben közel harminc évet leszolgáló, magyar állampolgárként ismét megkeresem Önt (másolatban Illés, Czerván és Ángyán Államtitkár Urakat).
Kiderült ugyanis, hogy nagy titokban, valóban csak egy nagyon szűk szakértői réteg bevonásával fogalmazódik a "Megállapodás a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között" című dolgozat. És ennek az elfogadási határideje – teljesen elfeledkezve a nemzeti együttműködés egyik legfontosabb alapelvétől: az emberek véleményének kikérésétől – november 1-e.
Döbbenetes! Mindenesetre véleményeztem (lásd a csatolt fájlban), és ez úton azt kérem, a lehető legnagyobb tisztelettel: az egészet (ingatag lábakon álló) tárgyalási alapnak tekintse csak, ne lépjen hatályba november 1.-én, ne írja alá, és legyen egy valóban széles körű szakmai, társadalmi párbeszéd a témakörben.
Ha nem így történik, akkor bebizonyosodik, hogy egy gazdasági-, politikai befolyással bíró szűk társadalmi csoport érdeke érvényesülhet csak, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - megsértve egyébként 60 000 magyarországi vadászember jó-hírnevét is.

Kelt: Budapesten, 2011. október 23-án.
Barátsággal üdvözli:
Gera Pál s.k.

Újabb levél Fazekas Sándor miniszterhez.doc

Vélemény tervezett vadászati-természetvédelmi megállapodásról.doc

Meghívó! Erős hatóságokat és erős civil szervezeteket! A hatóságok és a civil szervezetek elgyengítése hazánkban

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége szeretettel várja Önt a fenti témával kapcsolatos sajtóreggelijére!

Helyszín: Parlament Cafe, 1054 Budapest, V. kerület, Vértanúk tere 1.
Időpont: 2011. november 3. (csütörtök), 9:00 – 10:00

Beszélgessünk közösen és kötetlenül a civil szervezetek jelenlegi hazai helyzetéről!

A rendezvény háttere: Környezet- és természetvédő civil szervezetek nyílt levelet intéznek a Kormányhoz és az Országgyűléshez a környezetügyi igazgatás, a hatóságok és a civil szervezetek 2012-re tervezett költségvetési támogatásai ügyében. A sajtóreggelin három országos zöld szervezet (Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége) vezetői ismertetik a nyílt levelet és a fenti területek helyzetét, az esetleges megszorítások következményeit.
A hatóságok és a civil szervezetek gyengítése súlyos zavarokat okozhat az ország működésében. Ezek a forrásmegvonások valójában nem megtakarítást jelentenek, hanem további terheket mind az államháztartás, mind a gazdaság számára. A civil szervezetek ezért felszólítják a kormányt, hogy reálértéken legalább a 2010. évinek megfelelő összeget biztosítson a környezetügyi igazgatás, a hatóságok és a civil szervezetek számára. Egyúttal sürgetik, hogy fontolja meg a környezetvédő civil szervezetek javaslatait az államháztartási bevételek növelésére, illetve a kiadások csökkentésére.

A rendezvény programja:
1. Mi lenne, és mi nem lenne környezet- és természetvédő civilek nélkül? – Lukács András
2. A környezetügyi igazgatás és hatóságok költségvetési helyzete – Halmos Gergő
3. Civil szektor a 2012. évi költségvetésben – Farkas István
4. Forrás lehetőségek a kiadások növelésére – Lukács András
5. A nyílt levél ismertetése

A beszélgetés résztvevői:
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke 

További információ: Csonka Martina, kommunikációs munkatárs, MTVSZ, tel.: 06-1-216-7297, 06-70-940-5975, csonka.martina@mtvsz.hu
Sibak Zsuzsanna, Levegő Munkacsoport, tel.: 06-20-992-8446, sibakzs@levego.hu
Szász Péter kommunikációs munkatárs, MME, tel.: 06-30-222-4952, szasz.peter@mme.hu

         szólj hozzá

Címkék: politika botrány természetvédelem vadászat agrárium élőlánc magyarországért

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark