Mit rejt a buddhista közgazdaságtan?

PPJ         2010.12.12.

A kérdést egyszerűen, már az elején megválaszolva: boldogságot és gazda(g)ságot! Azonban most nem a rövid, összecsapott válaszadásnak van az ideje, hanem a cizellált kifejtésnek. Sajnos a Typotextől még nem kaptam meg a videófelvételt a könyvbemutatóról, de szerencsére szorogosan jegyzeteltem a rendkívüli hazai eseményen, a Boldogság és gazdaság című könyv bemutatóestjén. A könyv tartalomjegyzéke jól mutatja: közgazdaságtani professzorok válogatott műveiről van szó, ez nem a levegőbe beszélt alaptalan térítés. (Anyagi hansznom ebből nem származik, mégis megemlítem, hogy a Typotexnél a könyvek Karácsonyig FÉLáron kaphatók! Ami különösen ilyen jószágnál - és persze a buddhista közgazdaságtan könyvnél is - nagyon baráti kedvezmény!)

Agócs Tamás, a Buddhista Főiskola rektorhelyettese kezdte a könyvrecenziót. Természetesen nem győzte hangsúlyozni már az elején, hogy a buddhizmus elsősorban nem vallás, hanem egy módszer. Nem egy egzotikus valami, hanem egy nagyon tudatos, hittől mentes, valós eszköz- és gyakorlatkészlet. Hogy a buddhizmus nem vallás [*], sokan a mai napig nem tudják.

([*] Erről bővebben Láma Ole Nydhal (1995): Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba, Gyémánt Út Buddhista Közösség "kiadó", 9-12. p. és Hetényi Ernő (1989): Buddhizmus a buddhológia tükrében, Laude kiadó, 14-19. p.)

A buddhizmus úgy válik, válhat működő tényezővé, úgy és azért folytat egyre több diszciplína dialógust a buddhizmussal, mert a gondolkodásunk - elsősorban az ökológiai és gazdasági válság hatására - elkezdett módosulni. A felébredetteknél már nem a szenvedélyek, hanem a valódi boldogság, a megelégedés vezérlik az életüket. Ez a felismerés a válság súlyosbodása miatt egyre többeknél előtérbe fog tolódni.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola és a Corvinus egyetem néhány éve az első nemzetközi konferenciát szervezték buddhista közgazdaságtan ügyében. Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója azóta tartja szorosan a kapcsolatot a főiskolával. A két iskola között tudományos munkakapcsolat és tudáscsere zajlik. A könyv végén például, a főiskolán végzett Kovács Gábor által összeállított buddhista fogalmak magyarázó jegyzéke található.

Zsolnai László vette át a szót tőle és elmondta, hogy ismeri a tipikus nyugati reakciókat erre a témára, mert világszerte rengeteg konferencián adott már elő. Őmaga huszonöt éve ismerkedett a témával, mikor is Ernst F. Schumacher A kicsi szép című könyvét (könyvismertető) olvasta. Schumacher buddhista volt. Tulajdonképpen ő vezette be a közgazdaságtanba a buddhizmust, ő fedezte fel a buddhista közgazdaságtant. Közgazdaságian szólva "a kicsi szép" annyit tesz, a kevesebb több. Ennek az etikának a célja a megélhetés, nem a meggazdagodás.

A nyugati paradigma, amiben az egész nyugat mélyen hisz az, hogy az én az nem egy illúzió. A buddhizmusnak, ahogy a buddhista közgazdaságtannak is a "no-self" a nem-én a gyökere. Az egész nyugati közgazdaság alapja a "self interest", az egyéni érdek. Pedig a "self" csak egy illúzió. "Ezt megkérdőjelezni nyugaton sajnos még alapvető eretnekség" - mondja Zsolnai. A nyugati közgazdaságtan centrális dogmája még mindig az Adam Smith-i láthatatlan kéz, pedig már könnyen beláthatnánk, hogy ez egy mélyen hamis illúzió!

"Végzetes ál-bölcsesség a láthatatlan kéz modell!" - mondja Zsolnai László.

Pedig ezzel a modellel tettük tönkre az ökoszférát, a nyugati-modell úgynevezett jóléti betegségeket terjesztett el, és szociológusok mondják, hogy a nyugati modell az, ami "underclass"-t hozott létre, amit léte kezdete óta nem tudunk integrálni a gazdaságba!  A nyugati világ önpusztító folyamatokat indított be. Ezt hívják az evolúciótudományban "megszaladási jelenségeknek". Ezen érvek bármelyike elegendő lenne már a változáshoz, ám a neoklasszikus neoliberális gazdasági modell minden erejét beveti, hogy létének indokoltságát és alapjait még véletlenül se kérdőjelezzék meg az emberek és a kormányok.

Sokak szerint  - folytatja Zsolnai -, a buddhista közgazdaságtan nihilizmus és nem jön ki gazdálkodás belőle, viszont számos példa mutatja a világon, hogy igenis működőképes. Látunk sikeres, működőképes buddhista beállítottságú kezdeményezéseket, amik a gazdaságot is felvirágoztatták. Thaiföldön, Japánban vannak buddhista vállalatok. De nem az a kérdés, hogy vannak-e buddhista vállalatok, vagy keresztény vállalatok és, hogy a vállalatok milyenné válnak. A buddista modellben nincs General Motors, nincsenek etikátlan vállalatok; egyáltalán vállalatok se biztos, hogy vannak. Nem ugyanazok a kategóriák vannak benne, nincsenek analógiák: ez is egy megrögzött nyugati gondolkodásmódot mutat, ha ilyen kérdésekben gondolkodunk. Nem a buddhista vállalatok léte a lényeg, hanem a buddhista fogyasztóké! Amerika legnagyobb mozgalma, ami olyan 3-4 milliós, a "voluntary simplicity living", ami egy "new age" mozgalom, részben buddhista beállítottsággal!

Pacsker: Hatalmi stratégiák

Röviden megemlíti Zsolnai, hogy a buddhizmus egyáltalán nem piacellenes, nem fogyasztás ellenes, hanem középutas, moderálás-párti politika. Szintén felvillantja, hogy a boldogságkutatás ma a világon egy igazi "hot-topic", főként az USA-ban és Nyugat-Európában. Itt jegyzi meg, hogy habár Arisztotelész természetesen nem buddhista volt, mégis, elképesztő számú összecsengés van felfogásban Buddha és őközte.

Zsolnai is cáfol egy közhiedelmet a buddhizmussal kapcsolatban. A buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénység, sőt a kereszténységgel szemben megengedőbb! Sőt, a buddhizmus foglalkozik a pénzzel. "Hard science", empirikus eredmény, kimondható adat, hogy 15-20 ezer USA dollár éves bevételnél több nem kell a boldogsághoz, nem szükséges, felesleges! Ez pont Magyarország kategóriája. Ennél több nem fog boldogságot hozni! Ez "hard science" - mint mondja.

Kutatások bizonyítják, hogy boldogságot, az előbb említett anyagi színvonal után, már csak az interperszonális kapcsolatok gazdagsága és minőséga ad. Ez a fontos az anyagi színvonal után. De ehhez kell az anyagi szint. "People make people happy!" - a pénz után csak ez fontos és ez hoz boldogságot. Majd megismétli: a buddhizmus nem aszkétizmus, nem szegénységi fogadalom. A buddhizmus belátja és kimondja, hogy boldogság csak egy bizonyos anyagi színvonal után érhető el. Halkan jegyzem meg, hogy ennyit a jézusi tanításokról meg a racionalitásról... A buddhizmus szerint a világiak számára a szegénység szenvedés! A páli kánon szerint "a vagyonra törekedni kell"!

Ennek a fajta boldogságnak az eléréséhez viszont szakítani kell a nyugati közgazdasági logika által belénk súlykolt dogmákkal és a vágyainkat csökkenteni, moderálni, minimalizálni kell! Ez: a vágyak kioltása, a nirvána. Ez lett volna a könyv eredeti címe - mondja Zsolnai László - ám a kiadó természetesen a nyugati emberek számára emészthetőbb cím választását javasolta. A feladat tehát a nem-én gyakorlása! A boldogság az út melléterméke, de nem a cél a buddhizmusban. Ezért kicsit félrevezető lehet a könyv címe. A "public happyness" nem kormányzati feladat - az egy kooperatív társas feladat. Nem a kormányzat vagy a cégek feladata a boldogság megteremtése. A "meanful life" egyénileg, civilként elérhető. Nem a boldogság a cél a buddhizmusban: de az ÚT-tal együtt jár. :)

Tehát elmondható, hogy ökológiai, fenntarthatósági szempontból a vágyak csökkentése elkerülhetetlen! Azonban nincs ingyen-buddhizmus, nincs ingyen-boldogság. Ezért az útért keményen meg kell küzdeni a tudatunkkal, de végül sikerülhet a szenvedést legyőzni. Hogy József Attila Eszmélet című verse hatodik versszakának kifordítottjával példázzuk a buddhizmus lényegét:

"Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat."

helyett

Im itt a vágyak belül,
így ott kívül a szenvedés.

Pacsker: St. Peter

Hogy utópia lenne a buddhista gondolkodás szerinti világ? "Utópia, persze!" - mondja Zsolnai. Ám - folytatja - a nyugati utópiákkal szemben egy különbség van. A keresztényeknek szükségük van arra, hogy mások is azok legyenek. A buddhistáknak nincs szüksége arra, hogy más is buddhista legyen. Egyedül, önmagában is működö eszmerendszer, boldogságot-, azonnali boldogságot nyújtva. Bárki, bármikor elkezdheti. Akár öreg korban is. Ilyen a ZEN: villansászerű. Ez egy individualista stratégia! Ez a nyugati keresztény modellre nem igaz. 2500 év alatt a buddhizmus az egyetlen, ami békével terjedt el, nem okozott például vallásháborúkat! Ilyen a stratégiája, békével tud terjedni fejből fejbe. :) Nem olyan mint a többi vallásnak az egész történelmen átívelő véres kínzó győzködése és tukmálása, amit George Carlin is kiparodizált már:

"- Hiszel Istenben?
- Nem.
- Bumm. Halott.

- Hiszel Istenben?
- Igen.
- Az én Istenemben?
- Nem.
- Bumm. Halott. Az én Istenemnek nagyobb a fasza, mint a tiédnek!"

A Time Magazin. Nem egy mainstream buddhista folyóirat, ugye?! Mégis, a 2007 májusi száma, ami a The Global Warming Survival Guide címet viseli, közreadott egy 51 pontból álló tanácshalmazt, aminek az 51. pontja - buddhistáknak nem idegen gondolat - az volt, hogy: "Élj egyszerűen. Meditálj. Fogyassz kevesebbet. Gondolkozz többet. Kölcsönözz, ha valamire szükséged van és add kölcsön, ha kérik."

Összefoglalva tehát:

Nem a buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél! A buddhizmus nem egy diktatúra, mint a jezsuiták Bolíviai átnevelőtáborai. Nem egy totalitárius buddhista közgazdaságtan megvalósítása a cél. Nem kormányzati szinten kell megvalósítani. Nem kell erőltetni. Csakis indirekt módon érhető el a cél! Ha boldogok akartok lenni, ne a boldogságot keressétek! Kerülőutas, paradox megvalósítás lehetséges csakis. Gyűjtsetek vagyont, de ne az "én"-ért, az EGO nagyságáért, hanem hogy megoszthassátok azt másokkal, hogy minél hamarabb ők is felébredhessenek és kiemelkedhessenek! 

Pacsker: Dalai Láma

         7 hozzászólás

Címkék: buddhizmus vallás könyvajánló közgazdaság ökológiai politika boldogság és gazdaság buddhista közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

To provide a clear picture the world we live in

PPJ         2010.12.12.

A zsurnalizmus mai helyzete

és persze a Szóma reklám a közepén :D

https://www.youtube.com/watch?v=NXbCwq4ewBU

         szólj hozzá

Címkék: vélemény videó világ újságírás wikileaks zsurnalizmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kínai szemetek - szemetes kínaiak

PPJ         2010.12.11.

Ijesztő képek. Via: AcidCow

További képekért kattints a bejegyzésre!

Tovább is van, mondom még! »          szólj hozzá

Címkék: kína szemét fotók környezet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az oktatás-nevelés rejtett politikája

PPJ         2010.12.10.

Sir Ken Robinson már korábban is szerepelt a blogban, ahogy George Carlin (R.I.P.) is visszatérő vendég. A belinkelt Quinn és Gatto sem feltétlenül újdonság, hisz a MaHonlap linkje itt van a jobb oldali sávban. Ám a mostani Fidesz "reformok" (=kitervelt néphülyítés) miatt mégis jónak láttam így összeszedni egy oktatás-nevelés kritika csokrot, csak, hogy lássuk, még mindig nem arról van szó, amiről szó kellene, hogy legyen!

És még amiről szó lenne is: a kötelező természettudományos tárgyból való érettségi mégis hogy egyeztethető össze a pápával való kapcsolattartással? Hogy fogják a mai kor túlterhelt gyerekei és alulfizetett tanárai még ezt a terhet is magukra venni? Ha jól hallottam (én konkrétumokat nem tudok) akkor kötelező lesz a 3 vagy 4 (!) idegen nyelv az iskolákban? How the fuck? Even a hindu can't do that shit in case of reincarnation!

Társadalomkritika: Istennel az iskolában

Szóval amíg a Fidesz és a KDNP azon veszekszik, hogy több szentkoronatan vagy keresztényerkölcs legyen-e a tananyagban az MSZP-SZDSZ által szét(k)túrt oktatási rendszerben, addig értelmes szemeinket vessük inkább olyanokra akik valóban értenek az oktatás mibenlétéhez, kutatják, tudományosan vizsgálják, értik a problémáit és utakat jelölnek ki a változás irányára nézvést.

A politikusoknak meg ne higgyünk. A fotóriporterek nagyon hasznosan feltárták, hogy mi is folyik a parlamentben. A politikusok továbbra sem tesznek semmit, segghülyék és csak a pénzünket lopják. Kávézni meg aludni járnak be, facebookozni, meg új Audikat összerakni...

És akkor még arról nem is beszéltem, hogy míg az általános iskolás oktatásból a felnőttképzésen át az élet szagos világába pl. a fenntarthatóság elmélete és gyakorlata átmegy, az ~2-3 generációnyi időtartam.

EL KÉNE MÁR VÉGRE KEZDENI EGY VALÓDI ALAPOS VÁLTOZÁST!

Sir Ken Robinson

RSA Animate - Changing Education Paradigms

George Carlin

Mit akarnak a világ irányítói

Daniel Quinn

„A régi elmék azt gondolják: ha tavaly nem vált be, idén csináljuk többször! Az új elmék azt gondolják: ha tavaly nem vált be, idén csináljunk valami mást!”

Az iskoláztatás rejtett programja

John Taylor Gatto

„Az iskola olyan, mintha az életet egy 12 éves börtönbüntetéssel kezdenénk, melynek során valójában csak rossz szokásokat veszünk fel.”

 

         14 hozzászólás

Címkék: oktatás politika videó iskola nevelés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Képregény helyzet - Polyp, Bendib

PPJ         2010.12.10.

Sziasztok!

http://www.bendib.com/video/khalil_bendib.gifNos, az a helyzet, hogy Polyp frissítette a weboldalát és egyben valamit mahinált a linkeléssel is, úgyhogy a hotlinkelés nagy sajnálatunkra befuccsolt a GreenR-en. De remélem, hogy akik régóta itt vannak, azok már amúgy is rászoktak Polyp bácsi honlapjára, meg szerencsére a visszamaradt üres hotlinkekben ott maradt a kép címe, tehát vissza lehet keresni, hogy miket tettem ki anno. 

Viszont van újabb kedvenc! Bendib! Nem annyira letisztult (rengeteg a szöveg), ám sokkal összetettebb dilemmákat és karikaturákat ábrázol, ráadásul épp olyan témákban is (a környezetvédelmen kívül), mint az iszlám, arabok, zsidók, Palesztina...

És még könyve is van, ugyanúgy, mint Polypnak.

http://www.bendib.com/environment/1-4-06-Uruguay.jpg

http://www.bendib.com/democracy/6-Separation-Anxiety.jpg

http://www.bendib.com/islam/E-2-12-05-Kim-Flash.jpg

http://www.bendib.com/labor/2-14-A-Free-Vietnam.jpg

http://www.bendib.com/environment/2-5-Chad-Cameroon-Pipeline.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: képregény polyp bendib

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása