PPJ         2010.11.28.

Az Infographics blogon találtam az alábbi videót. Japánban felébredt egy srác, aki illusztrátorként a diplomamunkáját Japán "furcsaságairól" készítette. Nos, én a magam részéről ezt fenntarthatlanságnak hívnám inkább furcsaság helyett.

A Japánba külső forrásokból beáramló étel, víz, energia, ételpálcika-alapanyag és minden más olyan mértékűvé vált, és olyan környezeti hatásokkal jár (vöröslistás (=kipusztulás szélére került) faj lesz a tonhal miattuk?), hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságát, ami az olaj megszűntével, vagy a geopolitikai helyzet átalakulásával, ha megvonódna, az nagyobb bökő lenne a nyakuknál, mint amekkora Kövérember és Kisfiú volt!!!

Mit jut eszedbe elsőként Japánról? A szusi, a szumo esetleg a taiko dob? Ez mind rendben is van, de Japán ennél sokkal érdekesebb és összetettebb ország, tele furcsa kulturális szokásokkal, amit a következő 10 perces videoinfografika remekül összefoglal, rengeteg érdekességgel és humorral megspékelve. A kisfilm készítője a 23 éves Kenichi Tanaka japán grafikus hallgató, aki megpróbálta bemutatni saját nemzete legérdekesebb, legkülönlegesebb szokásait egy külföldi szemén keresztül, tele iróniával.

Vagy, ahogy ő mondja: „My objective is to make Japanese people to think about that everything happening here in Japan, isn't that normal. So I created this video from foreigner's point of view, rather than Japanese people's point of view.”
Tanaka diplomamunkájában, a Japánról való alapinformációk után 8 kategóriába sorolva mutatja be országát.

PPJ         2010.11.28.

Boldogság és gazdaság

A budd­his­ta köz­gaz­da­ság­tan (budd­hist eco­no­mics) - a budd­hiz­mus alap­esz­méi által ins­pi­rál­tan - a gaz­da­ság és a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­sét adja. A ma ural­ko­dó (ma­inst­ream) köz­gaz­da­sá­gi meg­kö­ze­lí­tés­sel, a pro­fit­nö­ve­lés min­den­ko­ri aka­rá­sá­val szem­ben, vá­gyak ön­kén­tes kor­lá­to­zá­sát, a mások ön­zet­len szol­gá­la­tát gaz­da­sá­gos­nak te­kin­ti, sőt a béke, az öko­ló­gi­ai fenn­tart­ha­tó­ság és a bol­dog­ság zá­lo­gát kí­nál­ja evvel. Mond­hat­juk nem­csak szo­kat­lan, hanem meg­hök­ken­tő ez a szem­pont. De nem sze­rep­té­vesz­tett köz­gaz­dá­szok fi­lo­zó­fál­nak e könyv­ben, hanem fel­mé­ré­sek­kel, és ku­ta­tá­sok­kal iga­zolt új, tu­do­má­nyos ál­lí­tá­sok­kal bíz­tat a nem­zet­kö­zi szer­ző­gár­da.

Szerintem megérett a jelenlegi neoklassz-neolib közgazdasági rendszer egy komplett cserére! ;)

PPJ         2010.11.28.

Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”
--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI

PPJ         2010.11.24.