Napiképregény - Már Marabu is érzi

PPJ         2010.04.17.

Marabu írta:

A toll fegyverével 

Környezetvédelem ügyben harcosan odacsapok az asztalra, és felemelem szavam a városi levegő túlzott szennyezettsége ellen, ejnye, ez már tűrhetetlen, nahát! Természetesen mindezt a humor puha, buborékfóliás csomagolásában, hogy ne fájjon.
Íme, a karikaturista munkaköre.

http://3.bp.blogspot.com/_WtzTvktdvwE/S8bVVF1WslI/AAAAAAAABo4/XDSdz4tckIk/s400/bicajut.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: képregény karikatúra marabu

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Sushi VS Természetvédők 0:1

PPJ         2010.04.17.

http://fc05.deviantart.net/fs44/i/2009/148/5/4/STOP_WHALE_HUNTING_by_metegraph.jpgVan egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.

csukabálna

barázdás bálna

Risso-delfin

Illegális bálnahús a szusiban

forrás: Greenfo

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.

A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.

         3 hozzászólás

Címkék: japán természet sushi géntechnológia bálnavadászat whale hunting

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tokaj, a hőerőmű és a civil kontroll hiánya

s. o.         2010.04.16.

Ahogyan az az Indexen olvasható, Tokaj valószínűleg nem sokáig büszkélkedhet a világörökség címkéjével. Ha a Szerencsre tervezett hőerőmű kapcsán megindult vizsgálatok úgy találják, akár törölhetik is a területet a világörökségi listáról.

A tokaji borvidék nemcsak a magyarok kedvence, de rengeteg külföldi turistát is vonz, az itteni borokra nagy a kereslet. Nemcsak idegenforgalmi jelentősége van ennek a tájegységnek, hanem kulturális is, amit mindenképpen meg kellene őrizni. A világörökség cím pontosan ezt a különlegességet, egyediséget hivatott hangsúlyozni.

A térségben azonban egyre nagyobb gondokat okoz a munkanélküliség, ráadásul az önkormányzatok is forráshiánnyal küzdenek, így nem csoda, hogy minden olyan megoldásra nyitottak a területen, amely - ha rövid távon is, de - megoldást tud nyújtani. A hőerőmű megépítése bevételi forrást jelent a településeken, ráadásul új munkahelyet is teremt, így csökkenthető a munkanélküliség.

Nem egyedüli eset, hogy az önkormányzatok a rövidtávú nagyberuházásokat preferálják a környezet megóvásával, az értékőrzéssel szemben. Jó példa erre az itt már számtalanszor említett dunakeszi tőzegláp vagy a pátyi golffalu ügye.

Senki sem akarja önszánátból kockára tenni lakóhelye értékeit, de a gazdasági kényszer sokszor olyan megoldásokra sarkall, amelyek a rövidtávú túlélést biztosítják. Ugyanakkor - és ez a személyes véleményem - kételkedek abban, hogy nincs olyan megoldás ami garantálni tudná mind a túlélést, mind az értékek megőrzését. Az ilyen nagyberuházások véghezvitele csak rövid távon oldja meg a problémákat, vagyis csak tüneti kezelés, a valódi megoldások megtalálásához viszont a dolgok gyökeréig kell leásni, ehhez idő kell és kitartás, de az önkormányzati választásra készülő polgármestereken túl nagy a nyomás ahhoz, hogy alaposabban foglalkozhassanak a térség kérdéseivel, csak arra koncentrálnak, hogy megmutassák: ők csináltak valamit az elmúlt négy évben. Ez az a pont ahol a vidékfejlesztés megreked. Az igazi vidékfejlesztés célja ugyanis az lenne, hogy megteremtsen egy olyan közösséget, ami képes értékeinek felismerésére, a közös munkára, a terület különlegességeinek hangsúlyozására és önerőből való fejlesztésére. De ahol szétesettség van, kiábrándultság és szegénység, ott a civil kontroll hiányában az önkormányzat dönt, ez pedig pont azt erősíti, hogy az embereket még inkább kívülrekeszti a döntéshozatalból, arra szocializálja őket, hogy ne szóljanak bele az egyébként őket is érintő kérdésekbe, és csak fokozza az emberekben a politikai apátiát, ami megfertőzi a demokráciát és egy bizonyos szint után működésképtelenné is teszi.

         7 hozzászólás

Címkék: index tokaj természet világörökség beépítés fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ha mi feladjuk ők is feladják

PPJ         2010.04.15.

         3 hozzászólás

Címkék: videó klíma

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lassan gyógyul a zátony

PPJ         2010.04.15.

Az előző bejegyzésben feltett kérdésre már jön is a szakértői válasz: 20 évbe, vagy talán az örökkévalóságba tellik a Nagy-korallzátony helyreállása.

Köszi Greenfo!

Három kilométeres a Nagy-korallzátonyon ejtett seb, amelyet több mint egy hete ejtett rajta egy zátonyra futott kínai szénszállító hajó. Húsz év alatt gyógyulhat be a Nagy-korallzátony.

David Wachenfeld kutató szerint húsz évbe is telhet, mire begyógyul egy ekkora - három kilométer hosszú és 230 méter széles - seb. A hajó emellett olyan festékkel is beszennyezhette a zátonyt, amely megakadályozza az élet újratelepülését az érintett területen. (akkor ez mégsem 20 év, hanem soha, az én szótáramban - a szerk.)

A tudós újságíróknak elmondta, egyes területeken a hajó súlya teljesen tönkretette a tengeri élővilágot, és szétmorzsolta a zátony szerkezetét. Hozzátette: soha nem látott még ilyen mértékű sérüléseket a Nagy-korallzátonyon.

A kutatók aggódnak a hajótesten alkalmazott festék kémiai hatása miatt is. A búvárok olyan festék nyomaira bukkantak, amellyel többnyire a tengerjáró hajók törzsét vonják be, hogy megakadályozzák a tengeri növények megtelepedését a hajótesten. A törzsön élő növények ugyanis növelnék a jármű ellenállását, így lelassítanák mozgását. A kutatók ezért a hatóságokkal közösen elemzik a hajót borító festéket, hogy kiderüljön, tartalmaz-e nehézfémeket. Amennyiben igen, akkor nemcsak megöli a tengeri élővilágot a zátonyon, hanem meg is akadályozza az új élet megtelepedését.

A Shen Neng I. nevű, 230 méter hosszú kínai hajó 65 ezer tonna szénnel és 950 tonna nehézolajjal a fedélzetén futott zátonyra április 3-án. A szénszállító a Nagy-korallzátony déli részénél fekvő Douglas-homokpadhoz ütközött teljes sebességgel. Az első napokban három-négy tonna olaj ömlött a tengerbe, több kilométeres olajszőnyeget képezve a víz felszínén. A mentőalakulatok egy hajó fedélzetéről oldószert engedtek ki,hogy a foltot szétoszlassák. Ezután elkezdték kipumpálni a nehézolajat a szénszállító hajóból, az üzemanyagot pedig elszállították, hogy megakadályozzák a tengerbe szivárgását. 

Ámen! Az olajszállítás folyik tovább...

És értitek, a Földön a leginkább fajgazdag élőhelyek a trópusi esőerdők, a nagy trópusi tavak, a korallzátonyok, a mélytengerek és a mediterrán bozótosok. A trópusi esőerdők tengeri megfelelői a korallzátonyok. Erre egy csettintésre eltűntetnénk az egyik legbonyolultabb összetevőjét a földi életnek? Hajjaj: lenne itt "Isten haragja" rögtön! Csöppet megborulna a rendszer...

         szólj hozzá

Címkék: világ természet olaj nagy korallzátony tankerhajó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása