PPJ         2010.06.09.

Korábbi bejegyzésem után, ismét csak egy rövid kérdésem lenne. Sok fekete pontot fogok szerezni, de tudom, hogy kik fognak az oldalamon állni, ezért fel merem tenni.

Mit képzel magáról, kinek képzeli magát Hornok László?

Beszól Fülöp Sándornak. Beszól Ángyán Józsefnek. Beszól Darvas Bélának.

Miért? Mi a baja ezekkel a tudósokkal? Milyen tudósokkal nincs baja, ha velük van? Mi baj van a Zöld Ombudsmannal, az ország egyik legjobb agrármérnökével és a GMO-Kerekasztal létrehozójával?

Lefordítanám Hornok doktor szavait: "azt a levelet amit Ángyán József megbuktatására írtam és a Professzorok Batthyány Körében köröztettem szokásos módszerem szerint, a nyilvánosságra kerülést követően már nem merem a nevemmel vállalni. Már csak azért sem, mert Jóskát közben kinevezték és a frontális támadás egy ideig reménytelen. A továbbiakban az Akadémia homályából szervezem az ellenállást. Heszkyvel pedig mielőbb egyeztetnem kell..."

Miért ő az agrár ALMA MATER-em rektor-helyettese?

Mert tekintete acélos, gerince gumi, kukoricája GMO... :D

Továbbá:

Hornok László levelének tartalma, szándéka, és stílusa méltatlan, és elfogadhatatlan lenne még akkor is, ha csak a sarki fűszeres írta volna.
Csakhogy ezt a levelet, az MTA rendes tagja, a SZIE rektorhelyettese írta...

A levélből kibontakozó szemléletmód választ ad arra a bennem sokszor felmerülő kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy a nagy múltú Gödöllői Agráregyetem mezőgazdasági kara - ahol magam is két diplomát szereztem - nem tudta felvenni a lépést az agrár és vidék tudományok fejlődésével, és hiába vannak az egyetemen kiváló tudósai a témának - a korszerű szemlélet nem hatja át az egyetemi oktatás egészét, és nem alkalmazkodik a mai kor igényeihez.
A mezőgazdaságot ma már nem tekinthetjük csak a gazdasági ágazatok egyikének. A mezőgazdaság az élet alapja,
hatással van a tájra, a természetre, a környezetre,az emberi közösségekre, a kultúrára és a helyi gazdaságra Éppen ezért olyan mezőgazdaságra van szükség mely képes megfelelni olyan új kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás, a biológiai diverzitás csökkenése, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, és a társadalmi elvárások.
A rektorhelyettes úr levelében tetten érhető, hogy a fenntartható mezőgazdaság, a vidékfejlesztés - és a kapcsolódó tudományok: ökológia, rendszerelmélet, ökotoxikológia, természet és környezetvédelem, tájgazdálkodás, vidékfejlesztés, ökológiai gazdálkodás nem is léteznek számára. Hogyan lehetséges ez?
Ennek a szemléletnek köszönhetjük, hogy a magyar vidék olyan súlyos gondokkal küzd, amivel nem szembenézni már egynesen bűn, ahogy ezt Csatári Bálint a magyar vidék állpotáról végzett kutatásai is igazolják. (Csatári Bálint az MTA Regionális Kutatások Központjának volt igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékének docense.)

- írta Ácsné Éva, biogazda, agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök

Köszönöm, csak ennyit szerettem volna tudni.